111044. lajstromszámú szabadalom • Mágneses anyag

— 2 — gítésére és a permeabilitás növelése végett a laza, porított vasat tömörebb alakba kell sajtolni. Nagy , frekvenciáknál, amint azt már említettük, a magíj veszteségek nagyon jelentékenyek. E veszteségek a következő két csoportba sorozhat ók: 1. hiszterézis veszteségek, 2. örvényáram veszteségek. 10 A hiszterézis veszteségek főleg a mágneses anyag atóinszerkezetével állanak összefüggésben és kicsiny mágneses koercivitású anyag, például tiszta vas, svéd vas és más ilyen vasfajták esetén kiesi-15 nyek. Az örvényárani veszteségek a mágneses anyagrészecskék ama felületeinek méreteitől függnek, amelyeken át az indukált kicsiny áramok keringenek. Minél kiseb-20 bek ezek a felületek, annál kisebbek a veszteségekésebből nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha az egyes anyagrészecskék egymással villamosan érintkeznek, az áramútak ily módon megnövekednek és 25 így az eredő veszteségek szintén megnövekednek- Az említett oknál fogva a mágneses anyagrészecskék elszigetelése szükséges, ha azokat tömör tömeggé sajtoljuk össze. Az örvényárani veszteségek 30 nagysága még a mágneses anyag fajlagos ellenállásától is függ és ennek növekedése az anyagrészecskék felületén, valamint azokon át keringő áram erősségét csökkenti. Az ellenállásnak fémek ötvözésével 35 elért növekedése nagyon gyakran fokozza a koercivitást és a hiszterézis veszteségeket. Kísérleteket végeztünk olyan különböző, elosztott mágneses anyagokkal, aine-40 lyek nagy kezdeti permeabilitást eredményező különböző ötvözeteket tartalmaz,tak és az anyagrészecskék méreteit mechanikai, elektrolitos vagy vegyi úton, például a vasat hidrogén segélyével csök-45 kentettük. Azt találtuk, hogy bár a tiszta vas kezdeti permeabilitása (a permeabilitás kicsiny mágnesező térerősségnél) aránylag kicsiny, az ilyen vasnál a hiszterézis veszteségek jelentékenyen kiseb-50 bek, mint mágneses ötvözeteknél. Hidrogénnel redukált vasporral végzett kísérletek azt mutatták, hogy a finoman elosztott FsOa, FsOi összetételű tiszta oxidok redukciója a legjobban végezhető 55 el. Nagy hőmérsékleten hidrogénáramban való redukáláskor az oxidok kristályos tiszta fémes vasrészecskékké alakulnak át, amelyeknek mikroszkop alatt világo san látható éles élei vannak. A kristályok méretének nagyságrendje 0,001 milli- 60 méter. Az ilyen redukált vas látszólagos fajsúlya vizsgáló esőben 2.4 és 3.7 között van. Amint az 1. ábrában feltüntettük, ezek a kristályok 0.005 milliméter nagyság- 65 rendű csoportokba, egyesülhetnek, amelyeknek szivacsos szerkezete van és emuként 24.800 hurkos szitán szabadon áthullanak. A hőmérséklet és a redukció sebességének változtatása útján kisebb 70 vagy nagyobb méretű anyagrészecskék állíthatók elő. Bár az ismertetett eljárással az előzőkben ismertetett méretű részecskéknél kisebb méretű anyagrészecskék is könnyen 75 előállíthatók, mégis előnyös lényegileg a megadott méretű anyagrcszecskéket használni, minthogy azok tömör magokká való sajtolásra alkalmasabbak. Az, ismertetett módon, előállított vas- §0 port ezután teljesen szigeteljük, úgy hogy minden egyes anyagrészecske szilárd, de nem rideg szigetelő burkolatot kap. Különböző szigetelő anyagokkal végeztünk kísérleteket, annak megálla- 85 pítása végett, hogy olyan villamos szigetelő anyagot találjunk, amelynek nyomással szemben megfelelő mechanikai ellenállása van és végül sikerült is ilyen anyagot előállítani. 90 Gyakorlatilag az előzőkben ismertetett méretű vasport fenolgyantának aeetónban vagy más oldószerben való egészen folyékony oldatával kevertünk. A fenolgyanta súlymennyisége a vas sú- 95 lvának mintegy 4—10%-a. A legelőnyösebb mennyiség 6.5%, niikoris a közömbös anyag legkisebb mennyisége mellett eléggé vastag szigetelő bevonat keletkezik. A keverék alkatrészeit egymással 100 K-laposan összekeverjük és, az így kapott terméket levegőn szárítjuk, majd kemencében hevítjük, illetve kiégetjük. Gondoskodunk arról, bogv lepény- vagy másalakú csomók ne keletkezzenek, hanem az 105 anyagrészecskék gyakorlatilag laza állapotban maradjanak és mindenik anyagrészecskének egyenként va.ló burkolása és hevítése, illetve kiégetése vagy zsugorítása következzék be. 110 Az anyagrészecskék szigeteléséhez használható még oxidálható kence, illetve lakk. Ilyen például kinaía-oJajból és gyantából készülhet. Előnyösen négy rész kinafa-olajat és egy rész gyantát keverünk egymással. Az ismertetett össze-