110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső
— 3 — fejlesztésére irányítjuk törekvésünket, miniden adott esetiben módunkban van néhány kísérlettel a falbefolyás jellegét megállapítani siia találmány szerinti célra káros 5 befolyást a lámpa egy vagy több ismérvének megfelelő módosításával csökkenteni. Legtöbb esetben, különösen a szokásos izzólámpákkal egyenlő nagyságú lámpák esetén már az elektródák találmány sze-10 rinti egymáshoz közelítése elégséges a káros a falbefolyások kiküszöbölésére. Általános irányításul jól használhatjuk azt a szabályt, hogy lehetőleg elkerülendők a kisülési tér olyan határoló falai, melyek 15 csak az izzókatóda (illetve váltóáramú lámpáknál csak az egyik izzóelektróda) felé fordulnak. Ezen szabály szemmeltartásával előnyben részesítjük az olyan! buraalakokat, melyeknek belső falfelülete 20 mindenütt mindkét elektróda felé fordul', példák gyanánt szolgálhatnak a ballon-, golyó- vagy körtealakú burák. Ennek a: szabálynak az egyszerű hengeres bura is eleget tesz, de csak akkor, ha az elek-25 tródákat befogadó buravégek nincsenek golyósán kibővítve. Megállapítottuk ugyanis, hogy az olyan lámpáknál, melyeknek végein golyós bőviilet van, a pozitív oszlop könnyebben fejlődik ki, mint 30 egyébként azonos, de golyós vég nélküli lámpáknál. Meglelhet, hogy a falbefolyás sztatikai elektromos töltések képződésére vezethető vissza. Ez a hipotézis heuriszti-35 kus szempontból mindenesetre hasznos. Ha ugyanis ezt a feltételt fogadjuk el, akkor a találmány célja értelmében a fal alapját és méretét és az elektródák elrendezését úgy kell .megválasztani, hogy ne 40 képződhessenek tartós negatív faltöltések. A lá.mpiabura alakjánál arra is kell ügyelni, hogy a fal ne kerüljön túlságosan közel az izzókatóda emittáló felületéhez. Eltekintve attól, hogy a fal túlságosan 45 felmelegedhetne, a katódikus fénytünemény kifejlődése is hátrányosan befolyásolódnék. A találmány szerinti lámpatípus valamely példájának tervezésénél adott bura-50 alakból indulhatunk ki és néhány kísérlettel az elektródatávolság és a gáznyomás csölkkeintése révén megállapíthatjuk azokat az értéikeket, amelyeknél a katódikus kisülési rész lesz a lámpa termelte 55 fény fő-, vagy akár egyetlen forrása. Némely esetben egy adott elektróda-elrendezésiből indulhatunk ki és a bura kellő alakításával és méretezésével és a gáznyomás kellő csökkentésével nyomhatjuk el a pozitív oszlopot és létesíthetünk a 60 találmánynak megfelelő lámpát, ha a „fal[befolyás"-ról mondottakat szem előtt tartjuk és ha az elektródák nincsenek egymástól nagyon távol; ezen az úton is néhány különböző alakú burával végzett 65 kísérlet oélihoz vezet. Sok, dé nem minden esetiben más a gáznyotoás vagy az. elektródatávolság módosítása már egymagában olyan viszonyokat teremt, melyeknél a katódikus 70 kisülési rész a lámpa főifényforrása. Különösen lehetségéS ez az olyan kisebb lámpáknál, melyeknél a lámpában egyáltalán lehetséges minden távolság elégséges ahhoz, hogy a gáznyomás kellő csök- 75 kentése esetén a találmányt megvalósíthassuk, ilyen esetekben az elektróda-rendszer igen sok változatban rendezhető el és képezhető ki, úgy, hogy ennek kellő megválasztása révén, módunkban van so egyéb köveit élmény eket (pl. szabad fénykisugárzást, a lámpa belső szerveinek könnyű és egyszerű szerelését, hatékony getterezést stb.) is kielégíteni. Ha a gáznyomásnak vagy az eltkródatávolsá.g- 85 Tnak módosítása egymagáiban nem elég, hogy találmány szerinti lámpát létesítsünk, akkor a másik értéket is módosítjuk és ezzel legtöbb esetben gyorsan és biztosan célt érünk, ha még ezután is a 90 lámpa.bura különleges alakja megneheliezítené a pozitív oszlop elnyomását, a bura alakját kell megfelelően változtatni. Ha már most a találmány szerinti 95 rendszabályok alkalmazásával sikerült olyan lámpát kiképeznünk, melynek fénysugárzása kizárólag vagy túlnyomó részt a katódikus kisülési részektől ered, módunkban van további rendszabályok- 100 kai teljesen kifejleszteni a katódikus fénytüneményt és ily módon igen hatékony és gazdaságos fényforrást létesíteni. Kitűnt ugyanis, — miként már említettük, — hogy a gáznyomás csökkenté- 105 sekor a katódikus fénytünemény terjedelme nő, úgy mintha az emittáló izzókatódaifelülettől kiindulva kifelé expandálna. Az eredetileg csak az izzókatódával határos kis kerületre korlátozott ka- 110 tódikus fénytünemény a gáznyomás csökkenésével mindig nagyobb tért foglal el a lámpáiban, úgy hogy akár az anódául szolgáló elektródáig vagy még azon túl is terjedt, úgy hogy utóbbi esetben ez 115 utóbbi el'ktróda résziben vagy teljesen a
