110874. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülőcső
fénylő gázkor, vagyis a katódikus kisülési rész belsejében lesz. Sok esetben a katódikus fénytünemény kiterjedése anynyira mehet, hogy a lámpa faláig ér és 5 az egész burát kitölti. Lehetőleg fényes és gazdaságos fényforrás létesítése céljából, tehát a gáznyomást annyira csökkentjük, amennyire az különös hátrányok nélkül csak lehetséges. A fényintenzitás 10 csökkenése1 , a burafalnak vagy az izzókatódának túlságos felheviilése, az emittáló anyag elporladása vagy elpárolgása, > fényívszerű rövidzárlat veszélye és egyéb üzemtechnikiai körülmények a gáznyo-15 más csökkentésének határt szabnak. Nyilvánvaló, hogy az optimális gáznyomás lényegileg iaz adott különleges eset köriil, menyeitől függ. A gáznyomás csökkentésével azonos ér-20 telemben -hat az izzókatóda elektronemissziójának növelése és a kisülési áramsűrűség közvetett vagy közvetlen fokozása. Ezek a rendszabályok általában a kisugárzott fény intenzitását is növe-25 lik; ez esetben is az emittálóréteg" elroncsolásának vagy a falak túlságos felhevülésének veszélye szaib olyan határt, melyet túllépni neirn szabad. Természetes, hogy az emisszióhőmérsék, áramsűrűség, 30 gáznyomás stb. üzemszerű értékeit nem egymástól függetlenül, hanem egymásra hangolva kell megválasztani. A katódikus fénytünemény létesiilése és kifejlődése szempontjából általánosság-35 ban az anódaként működő elektróda különleges kiképzése és elrendezése jelentéktelen, ha csak — adott gáznyomásnál — a pozitív oszlop elnyomásához szükségelt maximális elektróda-távolságot nem lép-40 jük túl s az anódát nem éppen úgy rendezzük el, hogy káros fal befolyások számottevő hatást gyakorolhassanak. Általában az anóda nem gátolja a katódikus fénytünemény kiterjedését, sőt azon belül 45 is lehet; ez az egyébként más előnyökkel is járó sajátság is megkülönbözteti a katódikus fénytüneményt a pozitív oszlopétól, mely utóbbi csak az elektródák közötti térre terjedhet ki. Ha az anódának telje-50 sen a katódikus fénytüneményen belül kell lennie, akkor nem szabad az anódát úgy kiképezni, hogy az anóda egy vele szomszédos számottevő gázteret az elektromos mezőhöz képest teljesen beárnyé-55 koljon. Ez az eset lépne fel pl. akkor, ha az anóda az izzókatódát kalitkaszerűen, vagy egy elektrosztatikus kalitka ernyőliatásával venné körül; ilyen esetekben a katódikus fénytünemény nem terjedhet át a kalitka körüli térre. 60 Az az igyekezet, hogy az anódának számottevő árnyékoló hatását elkerüljük, valamint az a nem kevésbé fontos világítótechnikai szempont, hogy a fénysugárzást az anódával lehetőleg kevéssé zavarjuk, 65 a találmány szerinti — egyenárammal vagy a lámpa szelephatása révén egyenirányított váltóárammal üzemben tartott •— lámpáknál oda vezet, hogy az anódát lehetőleg kis felülettel képezzük ki. Ennek 70 megfelelően az anóda felületét rendszerint nem nagyobbra, sőt gyakran kisebbre vesszük, mint az izzókatódáét, így pl. az anódát egyszerű huzalból képezzük. Ez a lámpa fénytermelésének és üzembiztonsá- 75 gának csökkentése nélkül lehetséges, ami a találmánynak egy további előnye. Hasonló előnyöket nyújt az a már említett lehetőség is, hogy sok lámpánál az anódát tetszés szerinti helyen, s így akár a fény- 80 kisugárzástól oldalt helyezhetjük el. A találmány szerinti váltóáram-lámpáknál, melyeknek mindkét elektródája izzóelektróda. gyanánt van kiképezve és váltakozva félperiódusonként izzókatóda, ill. 85 anóda gyanánt működik, a fénykisugárzás zavartalansága különösen nagymérvű, mert a váltóáram kellően magas frekvenciája esetén a szem a két félperiódusban fellépő fénytüneményt egyidejűleg és sza- 90 kadatlanul látja, úgy hogy mindegyik elektródán katódikus fénytünemény látszik, mely legtöbb esetben az elektródát körül is fogja, vagy beburkolja, t. i. akkor, amikor az izzóelektróda, olyan kiképzésű, 95 hogy minden irányban küld ki elektronokat. Ilyen módon a lámpa belsejében a fényzavaró elemeket majdnem teljesen elkerülhetjük. Elég kis elektródatávolság esetén a két izzóelektródához tartozó fény- 100 tünemények részben (de időleges egymásutánban) ugyanazon helyet foglalják el, a mi a szemben azt a hatást kelti, mint ha a két fénytünemény eggyé egyesült volna. Váltóáramlámpában célszerű a két 105 izzóelektródát egyforma nagyra és egyébként is egyformán kiképezni. A találmány az elektromos nemesgázlámpákat nem csak világításuk tekintetében tökéletesítik, amennyiben a világító 110 kisülésnek egy rendkívül sugárzóképes, de eddig figyelemre nem méltatott és mindenesetre ki nem használt részét teszi a lámpa tulajdonképeni fényforrásává, hanem a feszültség nagysága, valamint az l ló izzóelektródafűtés egyenletessége tekinte-