110756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bitumenes kötőanyagot tartalmazó tüzelőanyagbrikettek előállítására

— 2 — vezetünk '(fuvatunk vagy szívatunk) át, hogy belőle a keverés hőmérsékletén legfeljebb annyi víz csapódliassék le, amennyi a kötőanyag ragasztóképessé-5 gét károsan nem befolyásolja. Tekintettel arra, hogy — vízlecsapódás lehetőségének csökkenését szem előtt tartva — a gőzzel vagy bármely gázzal való hevítésnél csupán az, a hőmennyiség érvényesül, 10 amely a keverőbe belépő és a kilépő gáz, vagy gőz hőmérsékletkülönbségének, fajhőjének és az átvezetett gőz-, vagy gázmennyiségnek a szorzatából adódik és miután a fajhők között nincsen lényeges 15 eltérés, a melegítés szempontjából bármely gáz gyakorlatilag egyenlő értékű a túlhevített vízgőzzel. A keverési hőmérséklet szabad megválasztása tekintetében viszont a gázzal való fűtés a vízgőzzel 20 szemben az előadottak alapján főleg hátrányos kötőanyag alkalmazása mellett határozottan előnyös. Vagyis ilyen kötőanyagot használva, gázzal való belső fűtés esetében az alapos összekeverést leg-25 kedvezőbb hőmérsékleten, a bitumenes kötőanyag legalacsonyabb forráspontú összetevőjéhez alkalmazkodva, akár jóval 100 C° alatt is végrehajthatjuk anélkül, hogy káros mennyiségű vízgőz lecsapó-30 dásának lehetősége fennállana és a kötőanyag olyan mértékben illanna, mint a túlhevített vízgőzzel való melegítés alkalmával. A találmány szerinti eljárásnál hő'köz-35 lés végett célszerűen olyan gázt alkalmaizünk, amely a bitumenes kötőanyaggal szemben vagy vegyileg közömbös (iners), (ilyen pl. a nitrogén, a széndioxid, generátorgáz stb.), vagy csak olyan válto-40 zást létesít rajta, amely a brikett jósága és használhatósága szempontjából nem káros, illetve a kötőanyag ragasztóképességét legalább is nem csökkenti. Célszerű továbbá olyan gázt használni, 45 amely olcsó és bőven áll rendelkezésre. Ilyen pl. az ipari tüzelésekből származó, kellő [hőmérsékletű füstgáz, föltéve, hogy vízgőztartalma az említett mértéket meg nem haladja, sőt esetenként a megfele-50 lően előhevített levegőt is használhatjuk. Igaz ugyan, hogy az utóbb említett két gáz a kötőanyagot némileg oxidálja, ami a brikett ifűtőértéfcét csökkentheti, viszont ugyanez az oxidációs folyamat, 55 g'yantásító hatása miatt, a brikett szilárdságát javítja. Ismeretes ugyanis, hogy a friss állapotban nem eléggé sűrű, apró szén darabosítására nem eléggé alkalmas, bitumenes kötőanyagok már a közönséges levegőn 60 való hosszas állás alatt is sűrűbbekké válnak, sőt esetenként meg is keményednek. Az is ismeretes, hogy ezt az elgyantásodási folyamatot levegő jelenlétében a melegítés meggyorsítja és már történtek 65 is javaslatok arra nézve, hogy az aprószemű tüzelőanyag (szénpor, kokszpor stb.) darabosítására szánt, közönséges hőmérsékleten nem eléggé kötőképes, avagy a lepárlásnál kevés kokszot visszahagyó 70 kátrányt a szén, illetőleg kokszporral való összekeverés előtt hevítés közben levegőátíuvatással tegyék a darabosítás céljaira alkalmassá. Ezeknél az elgyantásodással járó folyamatoknál a mai fel- 75 fogás szerint tulajdonképen a levegő oxigénje hat a bitumenes anyag egyes összetevőire oxidálólag, a melegítés pedig párosulva bizonyos katalizáló hatásokkal a reakciók lefolyását meggyorsítja. A ta- so lálmány ezeket a régen ismert oxidáló hatásokat úgy használja fel az aprószenrű tüzelőanyagok (szénpor, feokszpor, félkokszpor stb.) darabosítására szántbitumenes kötőanyagok ragasztóképes- §5 ségének növelésére, illetőleg regenerálására, hogy az oxidáló természetű gázt (pl. levegőt, füstgázt stb.) a bitumennek és szilárd tüzelőanyagnak megfelelő hőmérsékleten tartott keverékén vezeti (fúvatja 99 vagy szívatja) át. Miután az aprószemű, szilárd tüzelőanyag darabosítása (pl. brikettezése) végett a kötőanyagot a szilárd anyaghoz viszonyítva aránylag csekély mértékben adagoljuk, az átfuvatás hő- 95 mérsékletén hígan folyó kötőanyag a szilárd tüzelőanyag szemecskéit egyenletesen megnedvesítve, aránylag igen nagy felületre tesz szert, ami az anyag eloszlottságával arányosan meggyorsítja a reak- JQQ ciók lefolyását. A találmány szerinti műveletet gyakorlatilag sokféleképen lehet ^végrehajtani. Lehet pl. a kötőanyag ragasztóképességének növelése érdekében úgy dolgozni, hogy a bitumenes kötőanyagot és az aprószemű tüzelőanyagot külön-külön felhevítve előzetesen összekeverjük és azután megfelelő hőmérsékletű, oxidáló természetű gázt fuvatunk át a keveréken. Ennél célszerűbb a hasonló célú kezelésnek az a módja, hogy a melegen tartott anyag elgyantásítását valamely keverő készülékben, oxidáló természetű gáz átfuvatása közben, a keveréssel egyidejűleg végezzük el. Miután 115 továbbá mind a kötőanyag elgyantásítása, mind a keverék homogenizálása magasabb hőmérsékleten sikeresebben és gyorsabban