110756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bitumenes kötőanyagot tartalmazó tüzelőanyagbrikettek előállítására

— 3 — hajtható végre, mint közönséges hőfoknál és ebből az okból a keveréket valamilyen módon a megfelelő hőfokon kell tartani, célszerűnek mutatkozik az egész művele-5 tet, tehát a gyantásítást és az egyidejű keverést a kellő hőfokra előmelegített, oxidáló természetű gáz átfujtatása közben végezni, amikor is a beíuvatott gáznak a keverékben annyi meleget kell leadnia, 10 amennyi a rendszernek kellő felfűtésére elegendő. Ilyen, eljárás mellett, de másféle fűtés esetében is, amikor tehát pl. a keveréket vagy annak egyes összetevőit vagy az átvezetendő gázt vagy mindezeket ke-15 verés közben külső fűtéssel hozzuk a kívánt hőmérsékletre vagy a keveréshez már eleve forró alkatrészeket, pl. még forró, friss koksz- vagy félkokszport használunk, arra kell gondot fordítani, hogy a 20 keverék hőmérséklete a kelleténél magasabbra ne emelkedjék, nehogy a kötőanyag könnyen illó összetevőinek elpárologtatásából kifolyólag számottevő és nemi kívánatos kötőanyagveszteség származzék. 25 Mint már említettük, ma is használják bitumenes kötőanyagoknak (pl. szuroknak) aprószemű szilárd tüzelőőanyaggal (pl. szénporral) való, a brikettpréselést megelőző homogenizálására a melegítés-30 nek azt a módját, hogy az anyagon keverés közben forró iners gázok, avagy előnyösen oxidáló természetű meleg gázok helyett rendszerint erősen túlhevített, vízgőzt fujtatnak át. Ebben az esetben a víz-35 Kőzátfujtatással csak annyit érnek el, hogy az anyagot keverés közben a homogenizáláshoz szükséges hőmérsékleten tartják, azonban a keverés ós fűtés ilyen módja azzal a hátránnyal jár, hogy egy-40 részt a keverékben a kötőanyag ragasztóképességét észrevehetően csökkentő vízmennyiség csapódik le, másrészt a vízlecsapódás lehetőségének csökkentése végett erős túlhevítéssel befujtatott vízgőz a 45 kötőanyagnak alacsonyabb hőmérsékleten illanó összetevőit magával ragadva, kötő-CIÜ .Tagveszteség áll be. Éppen azért az ilyen természetű keverékek közvetlen fűtésére, főleg a szuroknál jóval hígabb kátrá-50 nyok alkalmazása esetében egészen általános előnyösebb vízgőz helyett forró gáz átvezetése, tehát még akkor is, amikor a keveréken nem kívánunk, vagy nem kell vegyi átalakításokat (pl. elgyantásítást) 55 végezni. Bizonyos esetekben, pl. a gyantásodás gyorsítása, avagy a homogenizálás érdekében, célszerű a keveréket a kötőanyag dermedéspontjánál jóval magasabb hőmérsékleten tartani. Ezáltal a kötőanyag 60 oly folyékonnyá válhat, illetőleg a keverék annyira meglágyulhat, hogy ilyen, állapotban nem lehet neki határozott alakot adni, tehát pl. brikett-présbe közvetlenül, előzetes hűtés nélkül, nem adható be. A ta- 65 lálmány szerinti eljárás arra is módot nyújt, hogy ilyen esetekben a keverék visszahűtését magában a keverőkészülékben, keverés közben végezhessük el. Ebből a célból a keverőkészülékbe a forró gázon 70 kívül az anyag kitolására szolgáló nyílások zónájában hűtés végett annyi hideg gázt fujtatunk be, amennyi elegendő ahhoz, hogy a keveréket a préselésre legalkalmasabb hőmérsékletre lehűtse. Hűtés 75 végett, ha célszerűnek látszik, a fűtőgáztól eltérő összetételű, de káros hatást ki nem váltó gázt is használhatunk. A hűtés végett beíuvatott gáznak, mihelyt hűtő hatása a keveréken való áthatolás, illetve 80 fölmelegedés folytán már nem érvényesül eléggé, vagy arra nyujtunk módot, hogy a keverőn alkalmazott nyílásokon eltávozzék, vagy pedig mennyiségét a keverő melegebb zónáiban bejuttatott, pl. oxidáló 85 természetű forró gázzal annyira szaporítva, hogy a gázelegyben tárolt hőmenynyiség a keverési hőmérséklet fenntartásához elegendő legyen, a keveréken átvezetjük. 90 Az eljárásnak folytonos üzemű végrehajtására való berendezés egyik példaképem alakját, amellyel a visszahűtés is elvégezhető, a mellékelt rajz tünteti fel. Az 1. ábra a gáz hófúvására és egyúttal a 95 keverésre való szerkezet függőleges metszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett keresztmetszete. A szokásos keverőikészülékekhez hasonló, 100 de ezeknél hosszabb kezelő- és keverőkészülék (1) tárcsa útján ismert módon (2) kúpkerékáttétellel van meghajtva. (3) tengely magán hordja a feszesen felékelt (4) keverőkarokat, melyek az anyagot állandó 105 mozgásban, keverésben; tartják. A berendezést magában foglaló (5) köpeny alulról (6) fenék határolja el. Az előzetesen megfelelő arányban összeállított, még nem homogén keverék (7) garaton át jut no a keverőbe és onnan (8) kitolónyíláson át távozik el. A megfelelő hőfokra előhevített, pl. oxidáló természetű gáz a rajzon fel nem tüntetett gázforrással összeköttetésben álló (9) közös nyomócsövön jut a 115 (10) fuvókákhoz, amelyek ezt az anyagban elosztják. Az ily módon a rajzon fel nem tüntetett mechanikai szervek segélyével a