110755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettkoksz előállítására lepárláson átment poralakú tüzelőanyagokból

— 3 — fűtőértékű befúvott gázból nagyobb meny­nyiségű magas fűtőértékű gázt is aka­runk termelni, akkor ezt a célt csupán egyenáramú gázbefujtatással nem tudjuk 5 elérni, miután ilyen módszerrel magas fűtőértékű gáz csak az olaj rovására volna termelhető. Ilyen esetben tehát leghelye­sebben úgy járhatunk el, hogy a lepárló­térnek megfelelően, magas hőmérsékletű, .0 célszerűen legforróbb zónájába olyan gáz­gőzkeveréket fujtatunk be ellenáramban, amely kellő mennyiségű, bomlásra hajla­mos nehéz szénhidrogént tartalmaz. Ilyen gáz-gőzkeverék lehet pl. olajgőzökkel telí-15 tett saját gáz, avagy hasonló összetételű más gáz (pl. kátrányt tartalmazó generá­torgáz). Az ilyen összetételű gáz-gőzkeve­rék a lepárlótér forróbb zónáiba ellen­áramban befújtatva, az izzó kokszon való iO áthaladása közben, az olaj- stb. gőzök el­bomlása folytán, karburálódik és ezzel ma­gasabb fűtőértéket véve fél, a lepárlási összgáz mennyiségét szaporítva, ennek fűtőértékét is emeli. A bomlás folytán le-5 váló szónanyag a briketteken rakódik le és azoknak összeá.llóságát fokozza. Esetenként célszerűnek mutatkozik a befujtatáshoz kerülő gázkeveréket a le­párló térnek több, különböző hőmérsék­,0 letű helyén bevezetni, amit még azzal is kombinálhatunk, hogy azt vagy egész­ben, vagy összetevőit egyenként, avagy megfelelő arányú • elegyítésben a bef úvás előtt előmelegítjük. Így pl. ha olyan gáz-5 keveréket szándékozunk egyenáramban befujtatni, amely egy bizonyos mennyi­ségű kátránygőzt is tartalmaz, akkor az lilyen összetételű gázkeveréket legcélsze­rűbb a kátránygőzök harmatpontjánál 0 magasabb hőmérsékletű zónákba befúj­tatni, avagy a szóban forgó gázkeveréket alacsonyabb hőmérsékletű zónákba való befujtatás előtt annyira előmelegíteni, hogy a befújtatást követőleg a kátrány-5 gőzök a brikettekre le ne csapódhassanak. A kátrány és olajgőzöknek a briketteken való lecsapódását a gázgőzkeveréknek a lepárlótérből való kivezetése alkalmával is kerülni kell, mert a gőzöknek a briket­) tekén bármily okból való kondenzálódása azzal a hátránnyal járna, hogy a lecsa­pódott kátrányszerű anyag későbbi el­kokszosodásából származó szénanyag az egyes briketteket összeragasztaná, ami > nemcsak dugulásokra,, fennakadásokra, szolgáltatna okot, hanem a brikettek alakját is kedvezőtlenül, befolyásolná. Bizonyos esetekben célszerűbbnek mu­tatkozik, ha a lepárló teret betöltő gőzö­ket ós gázokat a lepárló tér több, külön- 60 böző hőmérsékletű zónájából vezetjük el. Ily módon eljárva módot szerzünk arra, hogy azokat az olajgőzöket, amelyeket a hőokozta bomlástól meg akarunk óvni, a lepárló tér olyan helyén vezessük el, ahol 65 azok még teljes épségben vannak. Az el­szívásnak ilyen módja mellett még min­dig módunk van rá, hogy valamely el­szívási helynél magasabb hőmérsékletű helyre gázkeveréket akár egyenáramban, 70 akár ellenáramban folytatólag befújtas­sunk. A tapasztalat szerint a lepárló térbe került nyers brikettek, főleg a lepárlás kezdetén könnyen deformálódnak. Így pl. 75 ha azok aránylag sok szurokkal, kátrány­nyal és más efféle kötőanyaggal készül­tek. már olyan hőmérsékleteknél, ahol a kátrányszerű kötőanyag elkokszosodása még meg sem indult, a kötőanyag viszko- 80 zitásának csökkenése miatt annyit veszí­tenek szilárdságukból, hogy már kis nyo­más alatt is szétmállanak. A kellő szi­lárdság elérése előtt, az egyes brikettsze­mek egymáshoz viszonyítva forgó moz- 85 gást sem végezhetnek, mert különben az egymáshoz és a lepárló tér falaihoz való dörzsölődés folytán csakhamar elmorzso­lódnának. Éppen ezért a vázolt hátrá­nyok elkerülésére a lepárlás alatt álló 90 brikettek egymáshoz viszonyított helyze­tén mindaddig, amíg a kokszosodásra haj­lamos brikettalkotókból legalább annyi szénváz nem képződött, amely a briket­tek összeállóságát biztosítani képes, külső 95 erőbehatások alkalmazásával nem változ­tatunk. Ebből azután az következik, hogy a kellő szilárdság elérése után a brikett­szemeknek erre az egymáshoz viszonyí­tott nyugalmi helyzetére már nem kell 100 feltétlenül súlyt helyezni, hanem azok a továbbiakban forgó, gördülő mozgást is végezhetnek. A kopásból származó por­hulladék mennyiségének csökkentése ér­dekében azonban a brikettek relatív nyu- 105 galmi helyzetén a lepárlás további folya­mán sem célszerű túlerélyes változtatáso­kat eszközölni. A briketteknek egymás­hoz viszonyított nyugalmi helyzetben való lepárlását pl. úgy végezhetjük, hogy no a briketteket szállító szalagra, vagy a le­páijandó brikettek e,gy-egy részmennyi­ségét befogadó szállító eszközökbe he­lyezve visszük át a nyugalomban levő le-, párló téren, ami folytonos üzemet enged 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom