110755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettkoksz előállítására lepárláson átment poralakú tüzelőanyagokból
— 4 — meg, vagy pedig eljárhatunk úgy, hogy abszolút nyugalomban levő briketteket helyzetét változtató lepárló térben (pl. körkemencében) párolunk, mely esetben 5 a kerámiai vagy más ipari körkemencéknek megfelelően szintén folytonos üzemet kapunk. Lehetséges oly megoldás is, mely szerint abszolút nyugalomban levő briketteket helyzetét megtartó lepárló 10 térben párolunk, amikor is a lepárlási művelet szakaszos és erre az 'esetre a gázkeverék egyenáramú befúvásának elvét úgy kell értelmeznünk, hogy az idő előrehaladásának értelmében a befújta-15 tás helyének hőmérséklete is megfelelő mértékben növekszik. Az összes esetekben a lepárlás alatt álló brikettek rétegmagasiságának megválasztásánál az öszszenyomódás lehetőségét szintén számí-20 tásba kell venni és a rétegmagasságot annak megfelelően kell megválasztani. Így pl. ha abszolút nyugalomban levő briketteket helyzetét megtartó vagy helyzetét változtató lepárló térben párolunk, 25 nagyobb befogadó képességű tereket célszerűen csak úgy alkalmazhatunk, ha bennük a brikettek vízszintes, illetőleg ettől az iránytól nem tiilságosan eltérő helyzetű lapokon, kisebb rétegvastagsá-30 gokban elhelyezve párolódnak. Bizonyos esetekben célszerűnek mutatkozik a lepárlandó nyers brikettek előállításánál a keveréket még bizonyos mennyiségű szervetlen hamupótlékkal is 35 ellátni. Ezek alkalmazása a kapcsolatban növekedő hamutartalom miatt ugyan nem látszik kívánatosnak, mégis gyakran az ezzel járó hátrányokat az elért előnyök meghaladják. így pl. szabad kvarcot, 40 avagy szilikátokat, mint hamuképző szervetlen anyagokat tartalmazó tíizelőanyagporok kokszolásánál a mésznek akár égetett, akár hidrátalakban való alkalmazása a legtöbb esetben azért is elő-45 nyös, mert a lepárláson átment brikettek szilárdságát egyrészt szilikátos, másrészt karbonátos váz képződése miatt tetemesen növeli. Egyes kátrányféleségekkel való brikettezésnél a mészhidrát alkalma-50 zása révén már a nyers brikettek szilárdsága is jelentékenyen megnövekszik, valószínűleg a mésznek a kátrány egyes összetevőivel való kölcsönhatása miatt. Az így képződött szerves mészvegyületek a le-55 párlás folyamán igen szilárd kokszváSat és folyékony tüzelőnek beillő bomlástermékeket szolgáltatnak és a szerves vegyületekben jelenlevő kén egy része a mészhez kötve a brikettek elégetése alkalmával a hamuba kerül. 60 Példa: A nyers brikettek készítéséhez felhasznált anyagok: a) 0—3 mm nagyságú szemekből álló félkokszpor, amely egy eocénkorú barna- 65 szénnek alacsony hőfoknál eszközölt lepárlásából származott. b) 300°-on felüli forráspontú kátrány, amely kb. 50%-nyi mennyiségben fenolszerű összetevőket tartalmaz. 70 c) Mészhidrát poralakban. Keverési arány súlyszázalékokban: a) Kokszpor 80% b) Kátrány 16% c) Ca/OH/s 4% 75 A keverékből készült nyers brikettek kb. 750°-ig fokozatosan emelkedő hőmérsékletig oly módon pároltattak egyenáramú gáz befúvása közben, hogy az átfúvott és a lepárlásnál képződött gázgőz- 80 elegynek az említett hőmérsékletű zónán át kellett vonulnia. A lepárlás alkalmával a lepárló tér nyugalomban volt, a brikettek pedig a lepárló tér forróbb zónái felé haladtak. Befúvásra került 100 85 kg nyers brikettre kb. 15 m3 generátorgáz. Hozadék 100 kg nyers brikettre vonatkoztatva: 88 kg brikettkoksz á 6500 kalória fűtőértékkel, 9C 4 kg kátrány 200°-on felüli forrásponttal, 2.5 kg szénolaj 200°-on alóli forrásponttal, 22 m3 gáz á 4000 kalória fűtőértékkel. 9E Szabadalmi igények: 1. Eljárás a kötőanyag elkokszosodásából származó szénvázzal megkötött brikettkoksz előállítására, lepárló műveleten átment tüzelőanyagok porából készült K nyers kokszbrikettekből, azzal jellemezve, hogy a nyers kokszbriketíeket redukálótermészetű öblítő gázoknak a lepárló térbe egyenáramban való befújtatása közben lepároljuk. K 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a redukáló természetű öblítő gázt egyenáramban
