110755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettkoksz előállítására lepárláson átment poralakú tüzelőanyagokból

Megjelent 1934. évi szeptember hó 138-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ8 SZABADALMI LEÍRÁS 110755. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás brikettkoksz előállítására lepárláson átment poralakú tüzelőanyagokból. Széki János főiskolai tanár Sopron. A bejelentés napja 1931. évi december hó 28-ika. A porszerű halmazállapotban rendelkezésre álló tüzelőanyagok közül különösen azok, amelyek valamely tüzelőanyag száraz lepárlásából származnak, pl. a koksz-5 por, a félkokszpor, a faszénpor, stb., nemcsak az olyan tüzelőberendezésekben nem tüzelhetők el, amelyek darabos tüzelőanyag elégetésére vannak hivatva, hanem még a szénportüzelő berendezések-10 ben való elégetés céljaira sem annyira alkalmasak, mint a nyers, tehát gázban dús, poralakú tüzelőanyagok. Ilyen körülmények között tehát a kigázosító eljáráson átment tüzelőanyagok porszerű hal-15 mazállapotukban fűtőértékükhöz képest aránylag csekély áron értékesíthetők. Szokásban van ugyan, hogy a könnyebb és jobb értékesítés érdekében ezekből, illetve nyers szenekkel való keverékeiből, 20 többnyire kátrány, avagy szurok hozzáadásával briketteket készítenek, amelyek ebben az alakban darabos tüzelőanyagul már használhatók, de az így készült nyers brikettek eltüzelésénél az alapanyagul 25 szolgáló koksznak az a jó tulajdonsága, hogy az eltüzelésnél nem füstöl és nem kormoz, éppen a koromképződést okozó alkotó elemek (nyers szén, kátrány, szurok) jelenléte miatt nem juthatott ér-80 vényre. Tehát az ilyen briketteket tulajdonságaik javítása érdekében az eltüzelés előtt újabb lepárlásnak szokás alávetni, ami által olyan tüzelőanyag állítható elő, amely a koksz említett jó tulajdonságai-35 val rendelkezik. Az idevonatkozó lepárló eljárások közül egyesek a kitűzött célt úgy vélik elérni, hogy a nyers kokszbriketteket a szenek kokszolásához hasonló módon, külső fűtéssel ellátott lepárló térben, kívülről 40 származó gáznak, vagy gőznek a lepárló térbe való befuvatása nélkül kokszolják. Ezek az eljárások a lepárlás folyamán kiszabaduló gőzök konzerválására, vagy nemesítésére súlyt egyáltalán nem he- 45 lyeznek, hanem csupán csak kellő szilárdságú brikettkoksz előállítására törekszenek. Használatosak erre a célra olyan eljárások is, amelyek a lepárlásnál fejlődő 50 kátrányszerű anyagokat, gázokat és gőzöket a lepárló térből ellenáramban, tehát az akna-alakú lepárló kemence legalsó, legforróbb részébe befújtatott idegen, esetleg a saját üzemből visszavezetett 55 gázzal öblítik ki abból a célból, hogy a kátránygőzök minél hamarabb kijussanak a lepárló térben uralkodó magas hőmérséklet roncsoló hatása alól. Ebben az esetben tehát a kátrányszerű anyagoknak és 60 gőzöknek a lepárló teret alacsonyabb hőmérsékletű helyeken kell elhagyniok, mint ahol a brikettből kiszabadultak. Ezzel az eljárással tehát a lepárlás által brikettkoksz előállítása mellett minél 65 több és minél kevésbbé megváltozott kátrányt akarnak visszanyerni. Bizonyos körülmények között azonban nem az előzőkben vázolt munkamódszerek bizonyulnak a gazdaságosság szempont- 70 jából a legcélszerűbbeknek, hanem olyan eljárások, amelyek a jóminőségű brikettkoksz előállításával kapcsolatban a lepárlás alkalmával kiszabaduló kátrányanyagnak nem a konzerválására, hanem 75 inkább szétbontására és ezzel nagyobbmértékű átalakítására törekszenek. Ez a bomlás és átalakulás rendszerint maga-