110625. lajstromszámú szabadalom • Hajómeghajtást körülvevő és a hajtótesttel összekötött fuvókával

szerűen megnagyobbítjuk, hogy a víz aka­dálytalan kifolyását lehetővé tegyük. Ha olyan csavarokat alkalmazunk, ame­lyeknek burkolóköre a hajó úszósíkjából 5 kiáll, akkor a íúvókaszáj felső részét, mi­ként ezt a 16. ábrán a (13) vonal jelzi, előre hajlítjuk és az úszósík alatt, lehető­leg az áramlás irányában, hajófarhoz vezetjük. Ha azonkívül a, fúvóka kiömlő 10 nyílását is az úszósík alá helyezzük, amint ezt a; 16. ábrán ,a (14) vonal jelzi, akkor azt az erőt, amely a víznek a csavar előtt való emeléséhez szükséges, a csavar mö­gött visszakapjuk, anélkül, hogy ehhez iSL 15 hajógép bármilyen erőkifejtésére szükség lenne. A 16. ábrán, látható (15) vonal mu­tatja, hogy miként kell ebben az esetben a fúvóka hátsó részét alakítanunk, neve­zetesen úgy, hogy a csavartól távozó Jis 20 mintegy vízszintesen röpített víztömegek a szabad hajítás törvényeinek megfelelően mozog hassanak. A 3—5. és 17. ábrákon ikercsavaros hajó van fúvókákkal feltüntetve. Ezekben 25 az esetekben, előnyös a belrendezést úgy kiképezni, hogy a fúvókához folyó víz a csavartengelyek irányába tereitessék, mi­előtt az a fúvókaszájinyilásba belépne, hogy ezáltal a fúvóka beömlő csatornájá-30 ban a terelési veszteségeket elkerüljük, mivel ezek egyet jelentenek: a hajócsavar hatásfokában, jelentkező veszteségekkel. Ha ikercsiavaros berendezést alkalma­zunk alacsony vízhez való fúvókákkal, 35 akkor, — amint ezt a 3—5. ábrák mutat­ják, — ajánlatosnak bizonyul, hogy a fúvóka hátsó részében a keresztmetszete­ket a (C és D) szelvények között, ame­lyeknek egymástóli távolságának olyan 40 nagynak kell lennie, hogy a fúvókafálról víz le ne váljck, fokozatosan akként csök­kenteni, hogy a két (C) kiömlőnyílás egy szelvényben legyen egyesíthető, melynek hozzávetőlegesen tojásdad vagy négyszög-45 letes alakja, van. Ily módon, elhárítjuk annak a veszélyét, hogy a két hajócsavar­tól távozó vízsugarak közötti tér nem töltődnék ki elég gyorsan vízzel és ezáltal holt víztér képződnék. A 17. ábra, vontató-50 hajóhoz való ikercsavaros berendezést tüntet fel, mely szerint a, két csavarten­gely egymással hegyes szöget zár be. A meghajtást közös (16) gép végzi a (17) fo­gaskerekmű révén, miáltal az egyik liajó-55 gépet megtakaríthatjuk. Ebben az esetben a vontatóhajó csavarától távozó víz­sugarak nem érik a vontatott uszály oi'­rát, amely uszály esetleg rövid vontató­kötélen a vontatóhajó mögött halad. Ily módon, az uszály ellenállása csökken. 60 A 8—10. ábrák egyes,avaros hajókat tün­tetnek fel, melyeknél látható, miként egyesítjük a fúvókatestet a hajótörzzsel összefüggő egységgé. Az áramvonalakat a felső részben és a fúvóka felett annyira 65 kihelyezzük, hogy azeik, amennyiben ez gyakorlatilag megengedett, a fúvóka mö­gött összefutnak. Ezáltal nemcsaki hatásos kapcsolatot létesítünk a fúvóka és a hajó között, hanem a hajónak ellenállási viszo- 7c nyait is lényegesen megjavítjuk a fúvóká­val kapcsolatban, a hosszú áramvonalak révén. Az összes fúvókákat kettősfalú felhajtó­testekké képezzük ki, amelyeknek vízsúlya 75 az előremozgatás hatásfokára nézve min­den zavaró hatás nélkül elegendő nagyra választható, hogy ne csupán a fúvóka­berendezés önsúlyát hordja, hanem azon­kívül felhajtóerő maradjon a hajótest 80 hátsó végének fenntartására. Ennek külö­nösen abban az esetekben van fontossága, midőn uszályokat később motoros hajókká alakítunk át és a hajótörzs eerdetileg nem úgy volt alakítva, hogy a gépi berendezés 35 utólagosan előálló súlyát is hordja. Szabadalmi igények: 1. Hajómeghajtás csavaros hajókhoz, a hajócsavart körülvevő és a hajótesttel g0 összekötött fúvókával, amelyet az jelle­mez. hogy a fúvókák keresztmetszetei (szelvényei) a legszűkebb helyeken a hajócsavar burkolókörét szorosan kö­rülveszik és azok nagysága hátrafelé 95 lassan vagv egyáltalában nem változik, előrefelé ellenben gyorsan és állandóan növekedik az áramlás irányára merő­legesen mért olyan nagy beömlési nyí­lásra, hogy az a rendes sebességnél és terhelésnél csakis a hajócsavarral a leg­szűkebb fúvókakeresztmetszeten keresz­tül továbbított víztömeget veszi fel és ezt is mintegy gyorsulásmentesen, azaz a fúvóka előtt uralkodó utánáramlással csökkentett hajóhaladási sebességgel, mimellett a fúvóka szájnyílásán alkal­mazott lekerekítések sugarai legalább akkorák, hogy vízleválás a belső fú­vókafalon be nem következhetik. 2. Az 1. igénypontban védett hajómeghaj­tás kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy mind egycsavaros, mind ikeresa­varos hajóknál a hajófenék a fúvóka előtt akként van alakítva, -hogy az 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom