110584. lajstromszámú szabadalom • Detektorkapcsolás

lektor-, vagy helyesebben rácsegyenirányítóként van kapcsolva. Ha nincs bemenő jel, vagy a detektor bemenő körébe vezetett jel gyenge, akkor 5 az anódkörben az áram állandó maximális értéken marad; speciális üzemi feszültségeknél legyen pl. a cső feszültségerősítése 10—15. Ha ekkor a detektor rácsába vezetett, beérkező jelfeszültség tete-10 mesen növekszik, akkor a rács nagy negatív potenciált kap, amely viszont az anódkör áramf luxusának tetemes csökkenését okozza ós így a cső ((/.) teljesítménytényezőjét vagy feszültség-erősítését tetemesen \b csökkenti. Bizonyos határok között tehát a detektorcső erősítési fokának és hangerősítő tulajdonságainak a jelek erősségétől kell változniok. Ez maga a kimenő teljesítmény részleges vagy önműködő 20 szabályozását eredményezi. A közönséges rácsegyenirányítók bizonyos kritikus nagyságú feszültségig kielégítően működnek ugyan, de e ponton túl komolyan torzítanak. Ennek oka az, 25 hogy nagy jelerősségnél a rácskörben negatív feszültség lép fel, amely az anódkörben keringő áramot annyira csökkenti, hogy a. cső az anódáramgörbe töréspontja körüli részében működik. A görbe e részén 30 a rácsegyenirányítással ellentétes anódegyenirányítás lép fel, mely torzítást, valamint rendkívüli érzéketlenséget okoz. Ha a jelerősség fokozatosan növekszik, ez az állapot mindaddig fennmarad, míg az 35 egyenirányító hatás nagyobb része az anódkörbe esik. A találmány e két ellentétes egyenirányító hatás okozta szándékolatlan zavarokat a cső figyelembejövő elemei geo-40 metriai elrendezésének és alkalmas kapcsolásai állandóinak kombinációjával csökkenti úgy, hogy a rácsfeszültséganódárani-karakterisztika végig egyenletes lefolyású görbe és így a szokásos 45 anódköregyenirányítás a legkisebbé válik. A találmány vagy hangolt rádiófrekvencia-, vagy pedig szuperheterodinvevőknél alkalmazható, amelyeknek önműködő hangerő-szabályozójuk is lehet. S0 Önműködő hangerő-szabályozás vagy ily szabályozó nélküli szuperheterodin-vevők üzemében a kapcsolást vagy az első vagy a második detektornál használjuk. Az első esetben a vevőkészülék bemenő kö-55 rébe sokkal nagyobb jelfeszültségek vezethetők anélkül, hogy a nem kívánatos torzítási hatások fellépnének, illetve anélkül, hogy a leadott teljesítmény-erősség süly-Ivedne, még ha a jelerősség a normális túlterhelési ponton túl növekednék is. 60 A találmánynak igen nagy fontossága van oly önműködő hangerőszabályozós vevőknél, amelyeknek a teljesítmény nagyságát a hordo'zófrekvenciaerősség tetemes változásaitól függetlenül, önműködően ve- 65 zérlő kapcsolásaik vannak. Ilyeneknél azéi't van fontossága a találmánynak, mert nagy egyenáramú potenciált tesz lehetővé, amely erősítő tulajdonságaik önműködő szabályozása céljából, más erősítő- 70 csövek vezérlő köreire rányomható. Minthogy a detektorok közül egynek vagy többnek tényleges érzékenysége a bevezetett jelfeszültség hatására változtathatóvá tehető, lehetővé vált önműködő 75 teljesítményszabályozás rádió- vagy jelvevő készüléket kevés, pl. két erősítőcsővcll szerkeszteni, amelv csöveket közvetlenül az egyenirányított hordozófrekvenciakomponenstől eredő vezérlőfeszültség ve- 8C zérli, míg a járulékos vezérlés, amelyet egy vagy több detektor érzékenyesökkenése folytán érünk el, a gyakorlat minden igényét kielégítő maximális hatást biztosít. A mellékelt rajz a találmány példáké- 8: peni megoldási alakját szemlélteti. Az .1. ábra szuperheterodin-rádióvevőkészülók vázlata, a találmány szerinti detektorcsövekkel. Az la. és lb. ábrák az 1. ábra szerinti detek- 9 torcsövek belső elemeinek elrendezését tüntetik fel. A 2. ábra a találmány szerinti detektor hatását érzékeltető diagramm. A 3. ábra a detektor túlterhelési karakté- S risztikája. Az 1. ábra önműködő hangerő-szabályozásra berendezett szuperheterodin-rádióvevőkészüléket szemléltet. A vett rádiófrekvencia- vagy hordozófrekvencia-jele- i ket a (10) rádiófrekvencia-erősítőcső és a hozzátartozó körök erősítik. Az erősített jeleket az első (12) detektor fogja; a szuperponált- vagy rezgési áramot a (14) rezgőcső körei szolgáltatják. A közbenső frekvenciajeleket a (16") közbenső frekven ciaeső erősítőkörei felerősítik és a második (38) detektor hangolt (20) bemeneti körébe táplálják. A rádiófrekvenciaerősítő-oszeillátor-, első detektor- és a közbenső frekvenciaerősítő-kapcsolások, a később közöltek kivételével, a szokásos kivitelűek és nem szorulnak ismertetésre. Tegyük fel, hogy a (12) és (18) detektorcsöveknek változó erősítési foka van ós a fent ismertetett módok valamelyike sze-