110584. lajstromszámú szabadalom • Detektorkapcsolás
- 3 — rint vannak megszerkesztve. Az la. ábra szerinti ilyfajta csőnél a (17) rács menetének egymástól való távolsága különböző. Második detektorként változó erősí-5 tósi fokú négyelektródás, pl. 235 tipusú csövet használhatunk, melynek árnyékolt rácselektródája és anódja egymással össze van kötve (lb. ábra). A hangolt (20) kör és a (18) detektorcső 10 katódja között a (21) rácsellenállás és a vele párhuzamosan kapcsolt (22) rácskondenzátor fekszik. A (21) rácsellenállás és a (22) kondenzátor méretei úgy vannak megszabva, hogy a (18) cső rács-egyenirá-15 nyitóként működili. A (21) ellenállásban fellépő rácselőfeszültség a (26) ellenálláson át a (16) cső rácselőfeszültségét, a (28) ellenálláson át pedig a (10) cső rácselőfeszültségét szabá-20 lyozza és ily módon a közbeeső frekvencia-, ill. a rádiófrekvencia-erősítő erősítését vezérli. A (10) és (16) csöveknek valamely tetszőleges előfeszültsóg-forrásból, pl. a (11), illetve (15) etőfeszültség-batte-25 riáktól eredő normális előfeszültségei maximális erősítésre vannak beállítva, amint ez önműködő teljesítmény-szabályozó vevőknél szokásos; az önműködő teljesítményvezárlő kapcsolás olyan, hogy a 30 (21) rácsellenállás feszültségének növelése az erősítőcsövek negativ rácselőfeszültségét növeli és így azoknak erősítését a kívánt módon csökkenti-A (18) detektor kimenő körében van a 35 ( 30) fojtótekercs alsó része, a (32) ellenállás és a nagyfeszültségű (34) áramforrás. A (18) vákuumcső anódja és katódja között a nagy-, ill. közbenső frekvenciát áthidaló (38) kondenzátor fekszik; az 40 audiófrekvenciát áthidaló (36) kondenzátor úgy van elrendezve, hogy az audiófrekvenciának nem keli átmennie a (34) battérián. A (30) fojtótekercs, amelynek váltakozóáramii impedanciája célszerűen leg-45 alább akkora, mint a cső minimális váltakozóáramű impedanciája, autotranszformáitorként működik; a létesített audiófreikvencia-feszültség a (40) ellenálláson és a (42) esatolókondemziáitoron át a (44) tel-50 jesítményszabályozó-ellenálláshoz jut és a (46) előfeszültségi battérián át földelve van. (48) rádiófrekvencia-áthidaló kondenzátor köti ösze a (40) ellenállás és a (42) csatoló-kondenzátor közötti pontot a föl cl -55 del. A (40) elleniállás és a (48) kondenzátor úgy van méretezve, hogy az esetleg még jelenlévő rádiófrekvencia teljesen kiküszöböltetik. A (44) ellenállásnak változó megesapólási pontja a (49) erősítőcső rácsával van összekötve, hogy ezen ellenál- 60 kis feszültségesésének bármely kívánt részét vezethessük az audiófrekvencia-erősítő bemenetéhez. Az erősítő kimenő köre az (50) kapcsok útján, tetszés szerint, hangszóróval vagy utánakövetkező audió- 65 frekvencia-erősítőkkel köthető össze. A (49) erősítőeső sokféle kivitelű, pl. pentód lehet. Az 1. ábra szerinti kapcsolás működési módjának ismertetése után utalunk a 2. 70 ábrára, amelyben az ordináták áramokat ós az abseisszák rácsfeszültségeket jelentenek. Az (52, 53) görbék két különböző p.«tényezőjű erősítőcsőnek anódáramgörbéi, ahol is az (52) görbe a nagyobb, az (53) 75 görbe kisebb (t-tényezőjű erősítőcsőnek anódáramgörbéi ahol is az (52) görbe a nagyobb, az (55) görbe kisebb (A-tényezőjű erősítőcső görbéje. A rácsáramot a 2. ábrán az (54) görbe szemlélteti. 80 Egy cső rácsára rányomott feszültségek a 0-pont alatt vannak szemléltetve; az (55) görbe, pl. rádiófrekvenciaáram feszültségváltozásának egy periódusát szemlélteti, amely detektorcső 85 bemenő körébe van vezetve. Az (55') görbe a detektornak kiadódó rácsáram-görbéje. Ez a töltőáram tölti fel pl. az 1. ábra szerinti (22) rácskondenzátort és negativ rácselőfeszültséget létesít, amely a rácsra 90 rányomott bejövő hordozófrekvencia-feszültség tengelyét (OA)-ból (O', A')-be mozgatja. A rácsba vezetett további nagyfrekvenciájú rezgéseket az (56) görbe reprodukálja, mely az (56') görbével szem- 95 léltetett, egyenirányított rácsfeszültséget létesít. Ha a detektorcsőnek nagy "--tényezője van, akkor az (56) görbe rányomott hordozó-frekvencia-rezgési - feszültségének az (57) görbe egyenirányítóit anódárama 100 felel meg. Az egyenirányított anódáram az egyenirányított rácsáramhoz, vagy pontosabban az egyenirányított rácsfeszültségnek a cső anódáramára kifejtett hatásához képest 180°-kal el van tolva. Ha 105 tehát negativ előfeszültséget létesítettünk a rácslevezető-ellenálláson, akkor, ha a csőnek nagy p-értéke van, az anód tényleges kimenő feszültsége, aránylag csekély bemenő feszültségnél, túlterhelődik. A 3. 110 ábrában az ordináták a detektorként használt cső kimenő, az abseisszák pedig a bemenő feszültségét szemléltetik. A (60) görbe nagyobb n-tényezőjű cső túlterhelési karakterisztikája, amely cső, mint 115 említettük, csekély bemenő feszültségnél,
