110565. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű szövőszék

_ 4 — zésére mutálják. A 9. ábra a vctülékfonal hozzácsapódási helyzetét, a 10. ábra a hor­gas tűnek a vetüíékfonal végéi megfogó helyzetét és a 11. ábra a behúzott fonal­f, véget szemlélteti. A 12. ábra a láncfonalakat és a szövelet mozgató hengerek elrendezése. A 13. ábra vezérelt szélességtartó kivileli alakja. 10 Az 1. és 2. ábra oly szövőszéket mutat, amelynek (A) és (B) oldalállványait (C) középtarló köti össze. (C) középtartón he­lyeztük el az (F) bordaláda bakokat. Lát­ható az (U) főtengely, az (x) bordaláda-15 támaszok, a (W) bordaláda és az azon megerősített (M) borda. A bordaláda mö­gött ugyanazon a tartón az (L) nyüstök (G) hajtóbakjait helyezzük el és a gép baloldalán (D) vetőszerkezetet, amely ki-20 veti a vetélőt. A vetélőt (E) felíogószerkezet fogadja a gép jobboldalán és azt lefé­kezi. A (D) és (E) házak a vezérléshez szükségelt szerveket is tartalmazzák. (K) a vetélőt mozgató molor, (J; a nyiistmoz-25 gató szerkezet. A gép jobboldalán van a (H) kap­csolómű, mely a két (Y) láncfonalakat cs (N) szövetet mozgató mozgatóhenger kapcsolószerveit tartalmazza. Az (X) szö-30 vetet mozgató (O) hengert csőként alakí­tottuk ki. A láncl'onalakat mozgató (P) mozgatóhenger a gép hátsó felén van. (V) szövetfára tekercseljük a kész szövelet. A 2. ábrán a jobboldalon ezenkívül, a hajtó-35 szerveket, mint az (U) főtengelyen levő (Q) lengelykölés, (R) hajtómotort, vala­mint az (S) hajtóművet, mely a sebességet változtatja, is láthatjuk, míg a baloldalon a (T) szélképzői készülék látható. 40 A láncfonalak (Z) láncfára vannak fel­vetve. E hengerről a láncfonalakat lehúzva, azokat (P) és (O) mozgató hengerek kö­zött kifeszítjük. A szövet előállítása oly módon történik, hogy nem ábrázolt vetü-45 lékcsévéről a vetülékfonalat markoló veté­lok a lánci'onaiakra merőlegesen (B) ve­tőin ű segélyével (M) bordán át (E) fogó­műbe vetik, amelyből a velélőket a velő­műbe visszavezetjük, ahol új vetülékfo-50 nalat vesznek ál. A kész szövetet végül (V) hengerre tekercseljük. A 3. ábra azt szemlélteti, hogy a borda­ládát a vetélő röpideje alatt hogyan tartjuk hátsó holtponti helyzetében, valamiül azt, 55 hogy a vetélek körforgását hogyan érjük el. Ebben az ábrában egyes szerveket na­gyobbra rajzol luk, mint ahogy a valóság­nak megfelel, hogy azokat jól láthatóvá tegyük. (W) bordaládát (X) támaszokon erősítettük fel, amelyből többet alkalma- 60 zunk. Az (X) támaszokat (8) tengely körül (6) vezérlőtárcsákkal, melyeket (V) főten­gelyre erősítettünk, egyenletesen mozgat­juk. Az (M) bordát (W) bordaládán helyez­tük el. A borda alkotja az (1) vetélő 65 hátsó pályáját A bordát azonban úgy is alakíthatjuk, hogy a vetélő számára zárt pályát képezzon. Az (1) vetélők körmoz­gásban mozognak a (B) ve töm ű és az (Ej felfogómű között és a szövet alatt 70 szállítómű segélyével, melyet két (1) gör­gőn futó (5) végtelen szalagkénl szemlél­tetünk, vezetjük őket a vetőműhöz vissza. Az (5) végleten szalagról a ve lelök először a (2) vetőzár (3) átemelőszervére kerül- 75 nek és innen a nyilakkal jelzett módon a kivető állásba jutnak, ahonnan a szádba vetjük a vetélőket és (E) felfogómű fel­fogja őket. A felfogóműben erre való (nem ábrázolt) qszközök az (5) végtelen 80 szalagra vezetik a vetélőt. amely vissza viszi a kivető helyzetbe. Állandóan több vetélő végzi ezt a körforgást. Az (E) fel­fogómű a gép állványára erősített (50) síneken eltolható, abból a célból, hogy 85 azt mindig a szövet széléig tolhassuk el. Az előnyösen acélból készült (1) mar­kolóvetélő, melyet a 4. ábra mutat, a be­vetés irányába eső végén lövedékszerűen kihegyezett és hátsó végén. kivágásos, 90 amelyben a (21) fonalkapcsot vagy csíp­tetőt helyeztük el. A fonálkapcsot külön­bözőképen alakíthatjuk ki, p. o. egy vagy több darabból állhat. A vetélő köpenyén (51) nyílás van, amelybe a kapocs nyitá- 95 sára ékalakú (52) test hatolhat be, melyet a hajtómű mozgat. A mozgató szerkezetet nem ábrázoltuk. A fonálkapocsnak az ék behatolásakor nyitott helyzetét pontozva jeleztük. " " 100 A 4. ábra zárt helyzetben szemlélteti a fonálkapcsot, amikor a (23) fonalat már átvette. A kapocs két véghelyzetét egy­részt az (53) csap, másrészt a kapocs megfelelően, kialakított (51) részei határoz- 105 zák meg. Amint a fonálkapcsot belső ál­lásából az (52) ék pontozottan jelölt hely­zetében kiszorította, saját rugalmassága kö­vetkeztében a kapocs kinyílik és a (23) fonalat szabaddá teszi. Azzal, hogy a fonál- 110 kapocs vezérlését a vetélőre merőleges mozgású ékkel végezzük, azt az előnyt érjük el, hogy a vetélő csúcsa és a vetélő köpenye teljesen zárt lehet és nem kell kiugró része í u c k. lenni, amelvck a vetélő- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom