110565. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű szövőszék

_ 4 — zésére mutálják. A 9. ábra a vctülékfonal hozzácsapódási helyzetét, a 10. ábra a horgas tűnek a vetüíékfonal végéi megfogó helyzetét és a 11. ábra a behúzott fonalf, véget szemlélteti. A 12. ábra a láncfonalakat és a szövelet mozgató hengerek elrendezése. A 13. ábra vezérelt szélességtartó kivileli alakja. 10 Az 1. és 2. ábra oly szövőszéket mutat, amelynek (A) és (B) oldalállványait (C) középtarló köti össze. (C) középtartón helyeztük el az (F) bordaláda bakokat. Látható az (U) főtengely, az (x) bordaláda-15 támaszok, a (W) bordaláda és az azon megerősített (M) borda. A bordaláda mögött ugyanazon a tartón az (L) nyüstök (G) hajtóbakjait helyezzük el és a gép baloldalán (D) vetőszerkezetet, amely ki-20 veti a vetélőt. A vetélőt (E) felíogószerkezet fogadja a gép jobboldalán és azt lefékezi. A (D) és (E) házak a vezérléshez szükségelt szerveket is tartalmazzák. (K) a vetélőt mozgató molor, (J; a nyiistmoz-25 gató szerkezet. A gép jobboldalán van a (H) kapcsolómű, mely a két (Y) láncfonalakat cs (N) szövetet mozgató mozgatóhenger kapcsolószerveit tartalmazza. Az (X) szö-30 vetet mozgató (O) hengert csőként alakítottuk ki. A láncl'onalakat mozgató (P) mozgatóhenger a gép hátsó felén van. (V) szövetfára tekercseljük a kész szövelet. A 2. ábrán a jobboldalon ezenkívül, a hajtó-35 szerveket, mint az (U) főtengelyen levő (Q) lengelykölés, (R) hajtómotort, valamint az (S) hajtóművet, mely a sebességet változtatja, is láthatjuk, míg a baloldalon a (T) szélképzői készülék látható. 40 A láncfonalak (Z) láncfára vannak felvetve. E hengerről a láncfonalakat lehúzva, azokat (P) és (O) mozgató hengerek között kifeszítjük. A szövet előállítása oly módon történik, hogy nem ábrázolt vetü-45 lékcsévéről a vetülékfonalat markoló vetélok a lánci'onaiakra merőlegesen (B) vetőin ű segélyével (M) bordán át (E) fogóműbe vetik, amelyből a velélőket a velőműbe visszavezetjük, ahol új vetülékfo-50 nalat vesznek ál. A kész szövetet végül (V) hengerre tekercseljük. A 3. ábra azt szemlélteti, hogy a bordaládát a vetélő röpideje alatt hogyan tartjuk hátsó holtponti helyzetében, valamiül azt, 55 hogy a vetélek körforgását hogyan érjük el. Ebben az ábrában egyes szerveket nagyobbra rajzol luk, mint ahogy a valóságnak megfelel, hogy azokat jól láthatóvá tegyük. (W) bordaládát (X) támaszokon erősítettük fel, amelyből többet alkalma- 60 zunk. Az (X) támaszokat (8) tengely körül (6) vezérlőtárcsákkal, melyeket (V) főtengelyre erősítettünk, egyenletesen mozgatjuk. Az (M) bordát (W) bordaládán helyeztük el. A borda alkotja az (1) vetélő 65 hátsó pályáját A bordát azonban úgy is alakíthatjuk, hogy a vetélő számára zárt pályát képezzon. Az (1) vetélők körmozgásban mozognak a (B) ve töm ű és az (Ej felfogómű között és a szövet alatt 70 szállítómű segélyével, melyet két (1) görgőn futó (5) végtelen szalagkénl szemléltetünk, vezetjük őket a vetőműhöz vissza. Az (5) végleten szalagról a ve lelök először a (2) vetőzár (3) átemelőszervére kerül- 75 nek és innen a nyilakkal jelzett módon a kivető állásba jutnak, ahonnan a szádba vetjük a vetélőket és (E) felfogómű felfogja őket. A felfogóműben erre való (nem ábrázolt) qszközök az (5) végtelen 80 szalagra vezetik a vetélőt. amely vissza viszi a kivető helyzetbe. Állandóan több vetélő végzi ezt a körforgást. Az (E) felfogómű a gép állványára erősített (50) síneken eltolható, abból a célból, hogy 85 azt mindig a szövet széléig tolhassuk el. Az előnyösen acélból készült (1) markolóvetélő, melyet a 4. ábra mutat, a bevetés irányába eső végén lövedékszerűen kihegyezett és hátsó végén. kivágásos, 90 amelyben a (21) fonalkapcsot vagy csíptetőt helyeztük el. A fonálkapcsot különbözőképen alakíthatjuk ki, p. o. egy vagy több darabból állhat. A vetélő köpenyén (51) nyílás van, amelybe a kapocs nyitá- 95 sára ékalakú (52) test hatolhat be, melyet a hajtómű mozgat. A mozgató szerkezetet nem ábrázoltuk. A fonálkapocsnak az ék behatolásakor nyitott helyzetét pontozva jeleztük. " " 100 A 4. ábra zárt helyzetben szemlélteti a fonálkapcsot, amikor a (23) fonalat már átvette. A kapocs két véghelyzetét egyrészt az (53) csap, másrészt a kapocs megfelelően, kialakított (51) részei határoz- 105 zák meg. Amint a fonálkapcsot belső állásából az (52) ék pontozottan jelölt helyzetében kiszorította, saját rugalmassága következtében a kapocs kinyílik és a (23) fonalat szabaddá teszi. Azzal, hogy a fonál- 110 kapocs vezérlését a vetélőre merőleges mozgású ékkel végezzük, azt az előnyt érjük el, hogy a vetélő csúcsa és a vetélő köpenye teljesen zárt lehet és nem kell kiugró része í u c k. lenni, amelvck a vetélő- 115