110561. lajstromszámú szabadalom • Többszörösen hajtogatott papírlap, főleg könyvelési, gép- és átírási célokra
— 3 -közép-liosszirányú és azután erre merőleges összehajtásából erednek. A 30. és 3Cia. ábrák kiterítve, ill. összehajtogatva olyan főlapot mutatnak, mely oldalsó kimetszések vagy aláhajtott leffentyűk révén az összehajtogatás után több egymás fölötti különböző nagyságú lapmezőből áll. A 31a—h. ábrák egymásba tolt hajtogatott lapok további válfajait mutatják. A 32., 32a., 32b. és 33. ábrák hajtogatott és egymást részben átlapoló egyes lapoknak egy végtelen papírszalagra való elhelyezését s ezzel való kapcsolási móidját mutatják; ha egy vagy több lapban ú. n. ablakokat metszünk ki, további változatokat létesíthetünk. A 34., 34a., 34b., valamint 35. és 36. ábrák lépcsőzetes elrendezésű lépcsőzetes kimetszésekkel ellátott lapcsoportokat tüntetnek fel. A 37., 37b. ábrák felül- és oldalnézetben mutatnak egymást részben oldalirányban s esetleg részben hosszirányban is átlapoló lapokból álló csoportot. A 38. ábra vezetőrésekkel ellátott gyiijtőszámlalapot tüntet fel, melybe megfelelően lépcsőzetes hajtogatású lapmezőcsoport úgy illeszthető, hogy minden lap mező egy része egy vezetőrésbe fog. A 38a. ábra a hasonló gyüjtőszámlalapot, ennek réseit és a résekbe fogó lapmezők más elrendezési módját metszetben mutatja. A 38b. ábra az előző elrendezési mód részleges felülnézete. Az 1—6. ábrabeli példáknál papírból vagy hasonló anyagból való végtelen szalagot váltakozva előre és hátra úgy hajtogatunk, hogy a hajtogatással képződött mezők többé-kevésbbé egymás alatt fekszenek, mimellett a hajtogatási vonalakat úgy választjuk, hogy az egyes mezők szélein a fölötte levő mezőtől le nem fedett beírható vagy nyomtatható csíkok maradjanak szabadon. Hogy az ezekre az (a) csíkokra felviendő feljegyzéseket egyidejűleg egy másik lapon összefüggően sorozatosan is megkapjuk, az egymást nem tökéletesen fedő mezők csoportja fölé egy az egész mezőcsoportot teljesen elfedő (M) lapot helyezhetünk, miként ezt az 1., 2., 3. és 5. ábrák mutatják, melyekből kitűnik, hogy ez az (M) lap ugyanannak a főlapnak része lehet, amelyből a lapmezőket hajtogattuk. Ha az (M) lap, mely gyiijtőlapnak nevezhető, a mezőosoport alatt fekszik, akkor az egyes lapmezők szabadon fekvő széleit láthatjuk el feljegyzésekkel s 60 ezeknek a feljegyzéseknek mindegyike rákerül az (M) gyüjtőlapra is, ha a megfelelő helyeken kartonpapírt helyezünk el, vagy hajtogatás előtt a főlapot a megfelelő helyeken magában véve ismert mó- 65 don átíró festékbevonattal láttuk el. Az 5. ábrából láthatjuk, hogy a főlap megfelelő hajtogatásával nemcsak a mezőcsoport fölött, hanem a mezőcsoport alatt is létesíthetünk olyan lapmezőt, 70 mely gyiijtőlap. Minthogy az összes lapmezők egymással a hajtogatási élek mentén összefüggnek, el nem csúszhatnak, úgy hogy a beírás után is módunkban van utólag a mezőcsoport egyes mezőit 75 flellapozni, a mezőkre tételeket bevezetni, a mezők tartalmát ellenőrizni, anélkül, hogy ezáltal a mezők viszonylagos helyzete megváltoznék. A 7. ábrabeli példánál a főlapot úgy 80 hajtogattuk, hogy több egymást fedő lapmező alatt lépcsősen eltolt helyzetű következő lapmezők fekszenek. Ez a hajtogatási mód olyan esetekben alkalmas, amikor többlapos nyomtatványt vagy 85 iratot kell előállítani, melyeknek azonban csak egyetlen helyére kell feliratot alkalmazni. A 8. ábrában oldalnézetben feltüntetett, hossz- és harántirányban hajtogatott fő- 90 lapnak, pl. a 18. ábrában feltüntetett körvonalai lehetnek; a hajtogatás után a mezők le nem fedett szegélyeire vihetjük fel a feliratokat. A 9. ábrabeli hajtogatás borítékok, kartonlevelek, zacskók stb.. 95 valamint rajzok számára is alkalmas, ha többszörös hajtogatás után egy bizonyos laprészt akarunk láthatóvá tenni. A 10. és 11. ábrabeli hajtogatási mód olyan átírások vagy átütések készítésére alkal- 100 mas, melyek egyforma írással vagy jelzésekkel látandók el. A 12a—f. ábrabeli hajtogatási módok különösen végtelen papírszalagoknál váltak be. A 13. ábrabeli hajtogatás épp úgy, mint az 5. ábra- 105 beli példa, jegyzékek, katalógusok, térképek stb. számára alkalmas, mert ilyen hajtogatás esetén az összes mezők úgy (fekszenek egy-más alatt, hogy mindegyiket könnyen lehet megtalálni és fel- no lapozni; emellett ennél a hajtogatási módnál egy megszabott utat megszakítás nélkül lehet a mezők átlapozása közben követni. A 14. ábra olyan példát tüntet fel, 115 mely folytatólagosan megírandó iratok