110561. lajstromszámú szabadalom • Többszörösen hajtogatott papírlap, főleg könyvelési, gép- és átírási célokra

vagy nyomtatványok, mint közlemények, i'ormulárék, számlák, nyugták, aktafede­lek, kartotéklapok, borítékok, zacskók, laposan összehajtható dobozok, de emei-5 lett plakátok, levélbélyegek, térképek stb. készítésére alkalmas. Egy végtelen pa­pírszalagot az esetleg lyukgatott (b\ b°. bL \ b2 1 , b2 ! , b2 \ b2 5 ) hajtogatási vo­nalak mentén egymást részben átlapoló 10 (A, B, C D) mezökre osztunk fel; már a hajtogatás előtt a szalagban haránt­irányú (b2 , b5 , b\ b6 ) lyukgatási vagy szakítási vonalakat létesíthetünk, melyek az egyes (A, B) mezőket részmezőkre 15 osztják fel, mely részmezők, pl. beírás után kiszakíthatók vagy összehajthatok. Minthogy a mezők pikkelyesen fekszenek egymás alatt, szélükön fedetlen csíkok maradnak, melyeket röviden „(a1 , a2 , a3 ) 20 jelzésfelületeknek" nevezünk s melyek már a főlap összehajtogatása előtt vagy a hajtogatás után bármilyen tetszés sze­rinti nyomtatott vagy írott felirattal, rajzolattal, színnel stb. láthatók el. 25 Az egyes lapmezők méreteinek és a hajtogatási helyek megválasztásának megfelelően a jelzésfelületek a lapmezők széleire, közepére, vagy végére kerülhet­nek. A lap eleje az alkalmazási cél sze-30 rint (b\ b2 , b3 ) stb.-nél vagy közben fekvő helyeken, a lap vége (b\ b7 , b8 , b", ba ', b'1 , b1 2 , b1 4 , b'7 , b1 0 , b2 0 , b2 1 , b2 2 )-nél vagy közbenfekvő helyeken lehet. A következő lap közvetlenül vagy egy közbenső, utó-35 lag leválasztható csík révén csatlakozik az előzőhöz. Ha az (a2 , a3 ) szegélyrészek több részle­mezből álló mező lezárására szántak, ak­kor ezeket a szegélyrészeket egy vagy 40 több előtte vagy utána következő rész­mező, ill. valamely hajtogatási helyen 180~-kal visszahajtott részmező fölé vagy alá hajlíthatjuk. Ha egy, pl. (b°) külső szélén megvágott (a3 ) jelzésfelületet (b8 ) 45 közepén behajtunk, a jelzésfelület (a3 ') és (a3 ") jelzésrészfelületeire felvitt adatok vagy iratok mindkét lapoldalra osztha­tók fel. Az összes részmezőknek mindkét Hzélükön vannak jelzésfelületek, így pl. 50 az (A) mezőn (a1 ) és (a') a (B) mezőn (a2 ) és (a3 ) jelzésfelületek, melyek elölről vagy hátulról, esetleg karbonlap igény­bevételével láthatók el írással. A jelzés­felületek metszési, lyukgatási, vagy liaj-65 togatási vonalakkal, vagy enyvezett csíkokkal lehetnek felosztva; beírásuk alkalmával egy vagy több (M, M') gyűj­tiőlapot is alkalmazhatunk, pl. karbon­papírral együttesen, úgy hogy a mezőkre felvitt írás ugyanazon munkafolyamat- í ban egyúttal a gyűjtőlapokra is rákerül. Az (A, B, C) mezőktől oldalt fekvő (A1 , A2 , A3 ..... B\ B2 , B3 ..., CS C2 , C3 ....) oldaliét'fentyűk, melyek a (c1 , c\ c5 ....) (15. ábra) mentén lyukgatva vagy törve ( vagy részben átvágva lehetnek, zárólef­íentyűk, másolatpéldányok, vagy járulé­kos formulárpéldányok gyanánt használ­hatók és pl. a (c2 , c3 ) hajtogatási élek mentén a középső (A, B, C) mezők fölé " vagy alá hajlíthatok. Egy sorozatnak rendszerint több rész­lapból álló egyes lapjai, melyek célsze­rűen egyforma nagyságúak és alakúak és hosszuk azonos helyein vannak meg­munkálva, pl. hajtogatva, lyukgatva, enyvezve, stb., egyenként is kimetszhetők és tetszés szerinti kapcsolási móddal, mint fűzéssel, enyvezéssel, horgos átlapo­lással. egybesajtolással, résekkel, szala- I gokkal, fémkapcsokkal stb. tarthatók össze, ill. egyesíthetők. Az eltakart me­zőrészek és a leffentyűk célszerűen a kí­vánt célnak megfelelő előnyomattal lát­tatnak el, lehet azonban a többi egyes : lap összefüggésének veszélyeztetése nél­kül a tulajdonképeni jelzósfelületek kö­zötti lapfelületeket is szükség esetén kar­bonpapír alkalmazásával beírással el­látni, ha pl. a beírás előtt a fölötte lévő lapot felhajtjuk vagy eltoljuk. Az eredeti iratról részben vagy telje­sen egyező másolatokat is kaphatunk, ha mindegyik, vagy minden második hajto­gatási vonal mentén leszakítási vonala­kat képezünk ki és különböző nagyságú vagy különböző alakú, pl. lépcsőzetesen elrendezett, azonos vagy ellentétes olda­tokon alkalmazott festőfelületeket vagy karbonlapokat használunk s az esetleg két különböző lépcsőzetes csoportból álló átütőlapokat megfelelően hajtogatjuk vagy átlapoljuk. Az egyes leszakított mezők lezárására (16. ábra) az egyik lapszélen kiképezett nyelvek és a másik lapszélen kiképezett rések szolgálhatnak, vagy pl. az egyik leffentyű és egy mezőrész közé helyezett fémcsík, mely egy nyelvvel a hajtogatási éjen nyúlik végig és ilyen módon a lapo­kat együtt tartja. A szegélyek vagy más részek ragasztással, kötözéssel, tűzéssel, kapcsokkal, stb, egyesíthetők az alatta lévő laprészekkel. Egyes lap részek leta­karása vagy lezárása céljából több mező - - melyek közül az egyik, pl. viszonvá.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom