110561. lajstromszámú szabadalom • Többszörösen hajtogatott papírlap, főleg könyvelési, gép- és átírási célokra

ütésre használható egy vagy több függet­len vagy a főlappal összefüggő további főlapot rendezhetünk el az eredeti főlap alatt, mimellett ezeket közösen össze is 5 hajtogathatjuk. Lehet továbbá a tetszés szerinti módon. pl. célszerűen pikkelyesen egymásfölé fogó részmezők fölé egy sík lapot, esetleg átiitőlapokkal elredezni, mi­kor is pl. ez a sík lap gyűjtőszámlalap 10 lehet. Külön hajtási élekkel a részmezők szé­lein még szegélyleffentyűket képezhetünk ki, melyek egy borítékot, bérzacskót, vi­iszonválaszos, levelezőlapot, kártyalevelet 15 stb. képező több részmező lezárására alkal­masaik. Az ilyen oldalsó leffentyűk az író­gép vagy sokszorosítóigép vezetőrészeivel összeműködve az összehajtogatott főlap, ill. lapcsoport jó vezetésére is szolgálhatnak, 20 ha pl. ezeket a leffentyűket a részmezők oldalszéleinek megfelelő helyein rendez­zük el ós az összehajtogatott főlap fölé hajtjuk be. Egyes szabadon kinyúló rész­mezők kellő helyzetét egy sík főlapban 25 vagy laprészben kiképezett résekkel is biztosíthatjuk. A főlap egyes mezőinek vezetésére és egymással való összekötte­tésére enyvezést, kapcsokat, fűzőket, fém­szalagokat, vagy a részmezők lyukgatá-30 saiba nyúló csapokat is használhatunk. A találmány szerinti lapelrendezés né­hány példáját a rajzokban ismertetjük. 1—6 ábrák a találmány néhány kiviteli példáját oldalnézetben, ill. a mezők sík-35 jára és a hajtogatási élekre merőleges metszetben mutatják. A 7. ábra a főlap olyan hajtogatási módját mutatja, mely a hajtogatás és a Ieszakí­tási vonalak elrendezése szerint különböző 40 vagy egyforma részmezők különböző vagy egyforma meg- vagy átírását teszi lehetővé; a 8. ábra ugyancsak oldalnézetben olyan főlapot mutat, melyet előbb hosszának kö-45 zepe mentén kétrét hajtottunk s az így kettőzött lapot azután az előző hajtogatási irányra merőlegesen lépcsősen hajtogat­tuk; a 9. és 10. ábrák a 6. ábrához hasonló haj-50 togatást mutatnak; ezeken az ábrákon némely leszakító vonalat külön megjelöl­tünk. A 11. ábra egy hajtogatott főlapot és a főlap ráncaiba betolt külön lapokat ábrá-55 zol. A 12a—f. ábrák végtelen papírszalagok­nak, valamint egyes lapoknak további hajtogatási lehetőségeit tüntetik fel. A 13. ábra a 2. ábrára emlékeztető, de két­féle lépcsőzetes hajtogatási! főlapot mutat, 6 mely még középen is összehajtható. A 14. ábra olyan kiképzést mutat, melyben nemcsak a hajtogatással létesített lap­mezők, hanem a lapmezőkben szakítási vo­nalakkal határolt részmezők is pikkelyesen 6 fekszenek egymás alatt; a 15. ábra a 14. ábrának megfelelő felül­nézet, mélyen kiterítve néhány leffentyíís mező, továbbá különböző hajtogatási és le­szakítási él is látható. A r, 16. ábra összehajtogatott részmezők zá­rási módját mutatja. A 18. ábra olyan papírszalagot mulat, mely hajtogatási és leszakítási elekkel olyan mezőkre van felosztva, melyek le- " szakítás után összehajtogatva borítékok­nak, vagy zacskóknak használhatók. A 19. ábra egy vagy két pikkelyesen összehajtogatott főlapot és két, pl. fő­számlaként használható sík lapot mutat, ! melyek pl. az írógépben egyszerre írha­tók, ill. iithetők át, A 19a. ábra két együttesen hajtogatott fő­lapot mutat. A 20. ábi '£1 cl 19. ábrához hasonló elrende- : zést mutat felülnézetben, két egymás alatt fekvő főszámlappal és ezek alatt fekvő pikkelyesen hajtogatott lapmezők­ből álló főlappal. A 21. ábra ugyancsak két számlafőlapból, de két pikkelyes hajtogatásúfőlapból álló csoportot mutat, mimellett a főszámla­lapok túlnyúlnak a lapmezőkön. A 22. ábra a 21. ábrának megfelelő felül­nézet. A 23., 23a. és 17. ábrák egy megfelelő alakú főlapot és az ebből összehajtoga­tott pikkelyes tömböt, utóbbit felül- és oldalnézetben mutatják. A 24. és 24a. ábrák felül- és oldalnézetben mutatnak egy különleges módon el óhaj­tódat ott főlapot. A 25. ábra oldalnézetben a téglányalaktól eltérő főlapot mutat hajtogatott állapot­ban; a főlap alakjának megfelelően a hajtogatás után egymás fölé kerülő lap­mezők egymást csak helyenként takar­ják le. A 26., 26a., továbbá a 27. és 27a., valamint a 28. ábrák olyan kiviteli példákat mu­tatnak, melyeknél a főlap több egymásra merőleges irányú behajtási éllel van me­zőkre osztva. A 29. és 29b. ábrák olyan négymezős — pl. csekkekre alkalmas — mezőcsoportot mutatnak, melyek egy főlapnak előbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom