110541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumnak és vegyületeinek galvanizálás céljaira való előkészítésére
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. •l A G Y A R KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11054!. SZÁM. — XYI/e. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumnak és vegyületeinek galvanizálás céljaira való előkészítésére. Bornhauser Osear mérnök és tanár Strassbourg-ban (Franciaország). A bejelentés napja 1933. évi október hó 13-ika. A galvántechnikában tudvalevően nehézségek merültek fel az alumíniumnak szilárd tapadó fémrétegekkel való bevonásánál. Ezeknek a nehézségeknek az a 5 főoka, hogy az alumíniumot többé-kevésbé vastag alumíniumoxid réteg fedi. Ezt a nehézséget már megkísérelték megszüntetni, pl. úgy, hogy az alumínium oxidált felületét megváltoztatták, hogy az 10 oxid jelenléte ellenére galván úton leválasztott idegen fémek rárakódhassanak vagy úgy, hogy az oxidbevonatot lehúzó fürdőkben való alkalmas kezeléssel eltávolították, avagy az alumíniumot villa-15 mos vagy hőkezelésnek vetették alá, anynyi ideig, amely elegendő, hogy az alumínium felülete a galvános fürdőben bevonódjék a bevonásra szánt fémmel. Azonban eddig gyakorlatilag lehetetlen 20 volt a kívánt eredményt elérni. Az oxidbe vonatot nem lehelteit elég kis vastagságúra csökkenteni, minthogy már nagyon vékony oxidréteg is elegendő a bevonandó tárgyak és a bevonóréteget alkotó fém 25 közötti fémes összeköttetés megakadályozására. A találmány ezzel szemben lehetővé teszi a kezelendő tárgyak felületének az oxidrétegtől való teljes megtisztítását 30 akkora időtartamra, amely elegendő a fémen a galvános csapadék létesítésére. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az alumínium felületén lévő oxidréteget az alumínium valamely hidrogén-85 vegyületével, illetve hidrogéntartalmú aluminiuim-vegyületek keverékével pótoljuk, amely az állandóság szempontjából a feszültségi sorban kb. a hidrogén helyének megfelelő helyet foglal el. Ez a hidrogénvegyületté való átalakítás a követ- 40 ke:,o megfigyelésen alapszik. Az alumínium nagyon aktív állapotban, tehát ha teljesen tiszta és fényes, saját oxidjainak a hidrátjaira úgy hat, hogy vizet von el belőlük és amikor ezzel 45 a vízzel reagál, ismét oxidot alkot olyan hevességgel, hogy molekuláris szerkezete megváltozik és a felszabaduló vegyértékeket a vegyfolyamat közben keletkezett hidrogén telíti. Ennek az eddig ismeret- 50 len aluminiumhidrogénnek a képződése a következő egyenlet szerint megy végbe: 2A1 + A1 (OH)s = AL>Os + A1H3 Ez a hidrogénvegyiilet a grafithoz hasonló külsejű és a légköri oxigénnel és 55 vízzel szemben jelentős ellenállást fejt ki. Villamos vezetőképessége a fémekének felel meg, többi jelemzője viszont valamely ötvözethez, pl. nikkel-hidrogénvegyülethez teszi hasonlóvá. Oxigén és go víz távollétében tartóssága korlátlan, de vízzel, sőt erős savakkal szemben tanúsított ellenállása is jelentős. Viszont alkalikus folyadékok azonnal elronosolják hidráitok vagy aluminátok és gázalakú hid- 65 rögén képződése mellett. Ez utóbbi körülmény tehát már eleve kizárja, hogy a galvanizáláshoz alkálikus elektrolitokát használjunk. A száraz levegőn hevítve ez az aluminium-hidrogénvegyület kb. 300° 70 hőmérsékletig meglehetősen állandó, de vörösizzáson elég, illetve fehér alminiumoxid keletkezése mellett elbomlik. Ennek az aluminiumhidrogénnek a feszültségsorban elfoglalt helyzete, amely 75
