110353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálható széntartalmú anyagok hidrogénezésére

— 5 — égési gázok hevítenek. A (B) előhevítő kígyó (C) pontjánál egyenlő súlymeny­nyiségű, molibdénsavból és cinkoxidból álló, finoman porított katalizátornak és 5 aszfaltban szegény nehéz olajnak keve­réket vezetjük be, amely nehéz olajat ugyanazon szénnek hidrogénezése útján kaptuk. Ezt a keveréket nagynyomású szivattyú segítségével vezetjük be a cső-10 kígyóba, illetve a pépbe oly mennyiség­ben, hogy a szénpép, amikor azt a cső­kígyóból a reakciótartányba vezetjük, 0.01% molibdént tartalmaz a szén sú­lyára számítva. A kiindulási anyag a (D) 15 reakciótartányba 450 C° hőmérséklettel lép be. Molibdénsav katalizátorból és ne­héz olajból álló keveréket, amelynek a fentebb említett összetétele van, hasonló­képen bevezetünk a (D) reakciótartányba 20 az (E) és (F) csőveken át. A bevezetés mértéke itt is úgy van beállítva, hogy a csöveken bevezetett katalizátor további 0.01% molibdént visz be a szén súlyára számítva. 25 A képződött reakciótermék a (G) vá­lasztótartányba jut. A gáz- és gőzalakú termékek a (H) hőregenerátoron mennek keresztül, amelyben melegüknek nagy részét leadják annak a hidrogénnek, 30 amely ellenáramban áramlik a regenerá­toron keresztül, A termékek egy részét a (J) hűtőben kondenzáljuk és a kondenzá­tum a (K) gyűjtőtartányba folyik, amely­nek fenekéről azt eltávolítjuk. A hidro-35 gén és gázalakú alkatrészek a (L) tisz­títókészüléken mennek keresztül, aihol a hidrogént megszabadítjuk az illanó kén­vegyületektől és ahol a gázalakú szén­hidrogéneket, pl. a metánt eltávolítjuk. A í0 hidrogént ezután az (M)-nél bevezetett friss hidrogénnel együtt a (H) regenerá­torba és innét a (B) előhevítőbe vezetjük. A kiindulási anyagokban tartalmazott szén 95%-a értékes folyékony termékekké í5 alakul át. A szilárd vagy csaknem szi­lárd, olajat tartalmazó maradékokat a (G) tartány fenekéről távolítjuk el és azokat középolajjal keverjük, amelyet célszerűen ugyanazon szén hidrogénezése 50 útján kaptunk. Gélszerű, ha ez a higító olaj legalább bizonyos mennyiségű telí­tett szénhidrogéneket tartalmaz, amit elő­nyösen az anilinpont meghatározásával állapítunk meg. Azt találtuk, hogy elő-S5 nyös olyan olajat használni, amelynek anilinpontja magasabb + 5 C°-nál. Minél magasabb az olajtartalmú maradékok aszfaltszerű vegyülettartalma, annál ma­gasabbnak kell lennie a higító olaj ani­linpontjának. így pl. ha olyan iszapot 60 dolgozunk fel, amely 29% maradék sze­net és 20% asztfaltszerű anyagokat tar­talmaz, akkor oly higító olajat haszná­lunk, amelynek anilinpontja + 15 C°. Az így hígított maradékot azután szűrjük 65 vagy centrifugáljuk. Célszerűen a maradékok feldolgozását két fokozatban végezzük. Így pl. a mara­dékot egyenlő súlymennyiségű olyan olaj keverékkel keverjük, amely a feldől- 70 gozás második fokozatából származik és amely nehéz olajnak és higító olajnak centrifugált keverékéből áll. A szilárd alkatrészeket ezután tiszta higító olajjal keverjük és újból centrifugáljuk. Az így 75 kapott szilárd alkatrészeket és a lecentri­fugált folyadékot, mindegyiket külön, gőzzel vagy nitrogénnel desztilláljuk, hogy a higító olajat visszanyerjük. Az így kapott nehéz olajat friss szénnek 80 pasztává való alakítására használhatjuk fel. A visszamaradó szilárd alkatrészeket olajtartalmuktól golyókkal töltött forgó csőkemencében való hevítéssel szabadít­hatjuk meg, amelyet célszerűen kívülről 85 hevítünk. A golyók hőforrásként is hasz­nálhatók olymódon, hogy azokat a ke­mencén kívül felhevítjük és azután a ke­mencébe bocsátjuk őket. II. példa. 90 325 C° feletti forráspontú német ás­ványolajat hidrogénnel együtt körülbelül 450 C° hőmérsékletre előhevítünk. Mi­előtt ezek az anyagok a reakciótartányba jutnának, amelyben 250 atm. nyomás, 95 uralkodik, jódnak világító olajban való oldatát adjuk a kiindulási anyagokhoz, oly mennyiségben, hogy ezek 0.05 súly­százalékig jódot tartalmazzanak. A füg­gélyes csőalakú reakciótartányniak alsó 100 részébe további hasonló mennyiségű jód­oldatot vezetünk be, oly csövön keresztül, amely a reakciótartányba nyúlik. A ke­zelésnek alávetett anyagok a reakció köz­ben folyékony állapotban vannak. A híd- 105 rogénnel együtt távozó gőzalakú reakciós termékeket hűtőben kondenzáljuk és le­húzó tartányban összegyűjtjük. A termék 70%-ig 325 C° alatti forrpontú termékek­ből áll. A kondenzátumból desztillálás 110 útján kapott magasabb forráspontú termé­keket újból az előhevítőbe vezetjük vissza. III. példa. Aknaszenet finoman porítunk és péppé (pasztává) alakítunk egyenlő súlymeny- 115 nyiségű olyan olajjal, amelyet ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom