110353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálható széntartalmú anyagok hidrogénezésére

_ 4 — 500 vagy 1000 atm. vagy még nagyobb nyomásokat alkalmazunk. Adott esetben a nyomást a folyamat különböző fokozataiban fokozatosan növelhetjük. A közóp-5 olajokat és azokat a maradékokat, amelyek olajokat tartalmaznak és melyeket a vegyfolyamat közben kaptunk, egészben vagy részben újból bevezethetjük a rcakciótartányba, előnyösen, miután eze-10 kct újból felhevítettük, amit rendszerint egy külön előhevítőkészülékben foganatosítunk, nem pedig abban, amelyet a friss kiindulási anyag előhevítésére használunk. Ha ily módon járunk el, úgy eélszc-15 rűnek mutatkozott a magasabb hőmérsékleteken nagyobb állandóságai anyagokat magasabb hőmérsékletekre hevíteni, mint azokat az anyagokat, amelyek a hőmérséklettel szemben érzékenyebbek. :20 Ha magas forrpontú kiindulási anyagokat több reakciótartányban dolgozunk fel, ügy, előnyös, ha az első reakciótartányban lévő anyaghoz, amelyet aránylag alacsony hőmérsékleten tartunk, oly katalizátort 25 vezetünk be, amelynek nagy hidrogénező hatása van, és a második reakciótartányba, amelyet magasabb hőmérsékleten tartunk, oly katalizátort, amely inkább különösen a vegybontást fokozza-30 A reakciónál képződő anyagokat folytonosan vagy szakaszosan elvonhatjuk gőzaiakú és vagy folyékony fázisban. így pl. folyékony termékeket, amelyek katalizátort tartalmaznak, folytonosan vagy 35 szakaszosan elvonhatunk a reakciótartáary fenekéről, vagy egy ehhez- kapcsolt választótartányból, mi mellett a katalizátort pl. a folyékony anyagoknak, pl. benzinnel való extrahálása útján nyerhetjük -40 vissza. A katalizátort bármely szokásos módon regenerálhatjuk és azután a már ismertetett módon újból visszavezethetjük a reakciókamrába. Katalizátornak a maradékokból való 45 visszanyerését különféle módokon foganatosíthatjuk, pl. oldószerek segítségével, vagy hevítés útján, pl. alacsony hőmérsékleten foganatosított karbonizálással, vagy pedig esetleg savakkal vagy alká-50 liákkal való kémiai kezeléssel, amelyet szükség esetén pörkölő vagy egyéb hőkezelés előzhet meg. A maradékokat kezelhetjük közvetlenül gázokkal is, amelyek a katalizáló fémmel vegyülnek és vele il-55 lanó vegyületeket képeznek, mint pl. klórral vagy szénmonoxiddal és ezekből az illanó vegyületekből a fémeket visszanyerhetjük. A „destruktív hidrogénezés" kifejezés magába foglalja úgy alacsony forrás- 60 pontú termékek előállítását, /magas forráspontú széntartalmú anyagokból, kenőolajoknak, nyers benzolnak, benzinnek és égő olajoknak finomítását destruktív hidrogénezés útján, amelyet kéntelenítés 65 vagy desoxidáció kísér, vagy kopogásmentes benzineknek előállítását hidrogéndús termékekből. A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas folyékony vagy szilárd állapotban lévő kiindulási anyagok- 70 krl való munkához. Ha azonban a katalizátorokat szuszpenzióban tartjuk meg, akkor az eljárás alkalmas a gőzfázisban való munkára is. A találmány szerinti destruktív hidro- 75 génezes végezhető minden külső forrásból származó gázzal, amely hidrogénből áll, hidrogént tartalmaz, vagy hidrogént fejleszt, és pedig az ezen reakciónál ismeretes arányokban. A „külső forrás" kifeje- 80 zés magába foglalja azt, hogy azok az adagolt gázok, amelyek hidrogénből állnak, vagy hidrogént tartalmaznak vagy fejlesztenek, származhatnak azokból a termékekből, amelyek a reakcióedényből 85 vagy reakcióedényekből eredtek, azonban az előhovítőt nem tekintjük reakcióedénynek. A katalizátor nemcsak diszpergált állapotban alkalmazható, hanem a katalizáló anyag a reakciótartányban elren- 90 dezhető akár rögzítve, akár mozgó részeken, akár a rcakciótartányba töltve. Az alábbi példák közelebbről világítják meg a találmány gyakorlati foganatosítását, de megjegyzendő, hogy a találmány 95 nem szorítkozik ezekre a példákra. A példákban említett részek súlyrészeket jelentenek, hacsak kifejezetten mást nem mondunk. Előnyösen kénmérgezéssel szemben im- 10c munis katalizátorokkal dolgozunk. I. példa. Ez a példa a mellékelt rajzra vonatkozik, amely függélyes metszetben mutatja a berendezésnek egy példáját, amely a 105 találmányszerinti eljárás gyakorlati foganatosításánál használható. Aknaszenet finoman porítunk és oxálsavas ón vizes oldatával impregnálunk, úgy, hogy a szén 0.02% ónt tartalmaz^ 11c zon. A szénport azután egyenlő súlymennyiségű 200 C° forrpontú olyan olajjal alakítjuk péppé (pasztává), amelyet ugyanazon szén destruktív hidrogénezése útján kaptunk és a pépet hidrogén- 115 nel együtt 200 atm. nyomás alatt (A)-nál bevezetjük a (B) csőkígyóba, amelyet