110313. lajstromszámú szabadalom • Méhkaptár és tartozékai, valamint eljárás azok előállítására

— 3 — (K)-val a négyzetkeresztmetszetű költő -teret, (M)-mel pedig a mézteret jelöltük. A (3) röpnyílások, mint látható, a (K) fészekterek legmélyebb részén vannak. Az 5 egyes méhcsaládokat kívül az ékalakú (4) deszkarószekkel különítjük el. Az alul lévő röpnyílások azért is célszerűek, mert a méhek által kilehelt széndioxid tudva­levőleg lefelé tart és így alul könnyen tá-10 vozhatik, ellenben a meleget, mely tudva­levőleg felfelé tart és mely az eddigi, felső röpnyílásokon át könnyen távozhatott, a találmány szerinti kaptár megőrzi. A méhész a maga munkáját kényelme-15 sen, állva végezheti, míg az eddigi kap1 tárak, még a felső kezelésűek sem nyúj­tottak ilyen kényelmet. Az (5) kaptárajtó a találmány szerint lefelé nyithatóan (alsó (5a) csuklópánt körül forgathatóan) 20 van felszerelve, ami előnyösebbnek mu­tatkozik, mint a felfelé nyitandó és a kap­tár baloldali felső lapjára csappantandó ajtó, mert a méheket a kaptár körül végbemenő minden változás felingerii. A 25 találmány szerinti ajtó nyitása azonban csak hátul megy végbe és így a kaptár élőiről (1. ábra baloldaláról) mindig egy­forma képet mutat. Mint a bevezetésben jeleztük, a leírt 30 alakzat megtartásával több kaptársort ia építhetünk egybe, ami tetemes költség­megtakarítással jár. Legcélszerűbbnek mutatkozik a hatos kaptár (hat kaptár­nak részarányosán való összeépítése), mert 35 télen a méhcsaládok fölül is. oldalt is jól melegítik egymást és így a fogyasztás mi­nimálissá válik. Egyébként több vagy ke­vesebb számú kaptár is összeépíthető, ha elől célszerűen minden másodikat más 40 színűre mázoljuk. Az összetett kaptárnak közös, tehát szintén egybeépített (5) ajtaja van, mely egyszersmind az egész kaptár hátsó tető­síkját alkotja. Az ajtót alkotó, a 2. ábra 45 jobboldalán vázlatosan jelzett deszkákat a kaptár oldalain kissé túlnyúló (6) lécek tartják össze. A kaptár belsejében maguk­ban véve ismeretes (8) ablakok vannak; hogy ezekre való tekintettel a közös (5) 50 ajtó kinyitáskor egyszerre több méhcsalá­dot ne zavarjunk, minden aíblaikra külön, kivehető, pontosan hajtogatott (7) párnát, célszerűen ujságpapírlapokból összetűzött, tehát igen olcsón készíthető papírpárnát 55 helyezünk. A berendezés egyszerűsítése végett egy­egy méhcsaládnak csak egy ablaka van, mely egyszersmind „szűkítésre" is való, illetve az ablak a költőtér vagy a méztér felső keretsorán fekszik. Ez ablakok egy- 60 szerűen a keretsorok belső végének síkja mentén megerősített üveglapokból álla­nak. A (8) ablakkeretek két egymással szembenfekvő oldalán egy-egy fogantyú­szíjat, vagy csavarban végződő gyű- 65 rűt erősítünk meg, melyekkel az ablakok könnyen vehetők ki. Az ablakkeret alsó oldalaiba továbbá U-alakú (8b) szegeket verünk, melyek az ablakok és a fészek-, illetve mézürkeretek közötti távtartó ele- 70 mek. Végül az alsó keretléc közepén (8a) lyukat alkalmazunk, melynek belső olda­lát rostaszövettel borítjuk. A (8a) lyuk, melyet használaton kívüli állapotban könnyű dugóval zárunk el, 75 részben a szellőztetést végzi, főleg azon­ban a szükségből való és az ú. n. „speku­latív etetés"-hez készült; e (8a) nyílásba szájával lefelé fordított, közönséges (8c) palack helyezhető, miután a palack szá- 80 ját ritka szövésű szövettel bekötöttük. Ha az utóbbit szabályozható csappal helyet­tesítjük, akkor a spekulatív etetés nehéz feladatát olcsó és tökéletes módon oldot­tuk meg. Spekulatív etetés alkalmazásá- 85 nál a (7) papírpárna, ha azt a (8a) lyuk­nak megfelelően kivágjuk, a legzordabb időben való etetést is lehetővé teszi. A kaptár állványát egyszerű alakban, az 1. és 2. ábra módjára készítjük és a 90 kaptár alsó oldalfalaiba, illetve végfalaiba építjük be. Minden keret csak egyetlen sarkon van felfüggesztve, még pedig mindegyik (K, M) kaptár felső falába vert U-alakú 95 szögbe akasztott (9) kampóval (3. ábra), egyébként pedig az alább leirandó táv­tartó-elemékkel van helyzetében bizto­sítva. A találmány szerint szerkesztett kaptár fontos előnye, hogy a kereteknek 100 nincsenek olyan felületei vagy toldatai, melyek a méhek által való leragasztásra adnának alkalmat. Minden beragasztásra alkalmas hely a viaszmolynak lehet ta­nyája. Ezért hátrányosak és költségeseb- 105 bek is amaz eddigi keretek, melyeknél a távtartó szegeket a keret vállrészei pótol -ják. A költőtérben kettős U-alakra hajlított drótdarabokból álló, az 1. ábrán (10)-zel je- 110 lölt távtartó szegeket alkalmazunk, me­lyeket a kereten visszahajlított végeiknél fogva, apró szeggel erősítünk meg. E kom­binált (a távolságot oldalirányban és füg­gélyes síkban biztosító) távtartószegek tu- 115 lajdonképpen úgy hatnak, mintha két U-alakú szeget egymásra merőleges irány­ban vertünk volna a keretlécekbe. Az 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom