110279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtartalmú tárgyak vagy rétegek karburálására (cementálására)

— 298 — sabb hőmérsékleteken mindig mélyebben és mélyebben karburáljuk. Alanti táblázat oly eredményeket mutat, amelyeket tiszta acetiléngázzal (100% C2H2) végzett >rob-5 banási i.us érieteknél állandó • térfogatnál kaptunk. Gyújtási tul- Közvetlen a Disszociáció- Gyújtási és nyomás at- disszociáció tartam 1/1000 véguyoinás moszvérákban utáni nyomás mp-ekben közti viszony 2' 23 8-77 — 3-93 2' 23 10-73 — 4-81 3' •50 18-58 77-8 . 5-31 3' 73 19-33 — 5-53 5' 98 41-13 66-7 6-90 5' •98 43 43 — 7-26 5 •98 41-53 45-9 §•94 11 •23 92-73 26-1 8-24 11 •23 91-73 39-2 8-0 21' 13 213-70 16-6 10-13 21 13 212-60 18-2 10-13 Ha pl. elektrokémiai úton előállított 20 krómfelületeket a gyémánt karcoló módszerrel vizsgálunk, akkor mintegy 960 Brinell-foknak megfelelő keménységi fokclkat érüiik el. Ha azonban ily krómbe vonatot ii találmány szerint alakítunk 25 át karbidokká, akkor ugyanazzal a módszerrel mintegy 3800 Brinell-foknak megfelelő keménységi fokok állapíthatók! meg. 0.8% széntartalmú acél keménységei csak 220 Brinell-foknak felel meg. A tiszta 30 króm megömlési pontjla mintegy 1615 C°, a krómkarbidoké pedig kb. 2000 C°. A krómkarbidokat nem támadja meg a salétromsav, míg ellenben kénsav, ha nehezen is és sósav nagyon gyorsan oldja a 35 krómot. Ámbár a króm lúgoknak ellenáll, elektrolitos úton felvitt krómbevonat még nem védi teljesen a bevont felületet, mert a bevonat nem mentes likacsoktól. To-40 vábbá az elektrolitos úton lecsapott króm a galvanizáláskor keletkező hidrogénnel túltelített, amely utóbbi a krómkristályok közti közöket kitölti és a •krómkiristályök körülzárják. Cíiakély hőmérsélcletváltozá-45 sok a krómnak és az ebben bezárt hidrogénnek különböző tágulását okozzák, ami a krómrétegnek az alatta lévő felületről való leválását elősegíti. A találmánnyal elektrolitos úton lecsapott krómbevonatot 50 krómkarbidokká alakítunk át és az alatta fekvő fémre ideális 'védelmet nyújtó krömbarbidbevoniatot állítunk elő. Az ily bevonat rendkívül kemény, magas megömlési pontja és teljes homogén és egyen-55 letes strukturája van. Az elektrolitos úton előállított krómbevcn.at átalakítása krómkarbiddá a találmány bevált kiviteli módja szerint a krámbevonatnak magas hőmérsékleten, vákuumban való hevítése után történik, amikor is a kristályok 60 közti hidrogén kihajtati'k és a krómiban lévő pórusokat és hasadásokat nyitva hagyja, amelyek már most a szénnek a krómba való mély behatolását megkönynyítik. Ez«t a vákuumban való hevítést a 65 legjobban végezhetjük, miután a krómbevonatos tárgyakat leöblítettük és szárítottuk. Erre a célra, ia robbanási térben egy előhevítőkószüléfcet rendezünk el a szenezendő felületekhez. Erre a célra a 70 'legjobban alkalmasan védett elektromos fűtőeilenállást használunk. A találmány alkalmazásánál a, foganatosítandó robbanások száina a krómréteg vastagságától és a kívánt szenezési foktól függ. Ha a rab- 75 bánásokat elég gyakran ismáiteljiilk, akkor a krómnak krómkarbiddá való átalakulása tovább halad, úgy, hogy oly védő fedőréteget kapunk, amely krómkarbidból álló felületi réteget, alatta krómból és 80 krómkarbidból álló réteget,, ez alatt pedig krómból álló réteget tartalmaz, amint ezt pl. a 4. ábra mutatja.' Ha a krómot vasvagy acélfelületre vittük fel, akkoí, mint a 3. ábra mutatja, oly krómból és vas- 85 ötvözetekből álló, legalsó réteg is keletkezik, amely ,a krómkarbidokat a, vastól elkülöníti és egyidejűleg mégis erős összeköttetést alkot a krómréteg és a vas közt. Ha a felület csak korrozió ellen védendő, 90 akkor néhány robbanás és nagyon vékony (2.5/10.000 vagy 2.5/100.000 ein-nyi) krómréteg is elegendő. Ha mechanikai elhasználódás és kopás ellen alkarunk védelmet nyújtani, akkor ajánlatos, ha vastagabb 95 (mintegy néhány ezredrész cm-nyi vastagságú) krómréteggel kezdünk és nagyobb számú robbanással vastagabb krómkarbidréteget képezünk. Szabadalmi igények: 100 1. Legalább is felületi rétegeiben (felületi rétegében) fémtartalmú tárgy, azzal jellemezve, hogy ez a réteg egészben vagy részben a krómé,seportnak egy vagy több karbidképző elemeiből áll 105 vagy ilyeneket tartalmaz,, amelyek széntartalmú gázoknak, gőzeiknek, folyadékoknak (ömledékeknek) nagyobb hőmérsékleten és előnyösen nagyobb nyomáson való termikus disszociációja no útján karburálva vannak. 2. Az 1. igény szerinti tárgy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy fémkar-110279