110193. lajstromszámú szabadalom • Nem mechanikus reakciaszabályozó egyoldalszalagos rövidhullámú átvitelhez

- 3 — készülék kimenő frekvenciájának fázisa 90 '-kai van az (S) készülék kimenő frekvenciájának fázisa mögött. Ha az (A) cső kimenő frekvenciája valamely oknál fogva 5 valamivel nagyobb lesz, mint az (S) készülék frekvenciájának kívánt harmonikusa, akkor a (B) cső rácsán a két kis frekvenciájú feszültség között kisebb fáziskülönbség lesz, mint előbb, ami a feszültségesést 10 az (R) ellenállás mentén növeli. A (C) esőnél az anodáramkör ellenállásának eredő növekedése a (D) tekercs mellékáramköri hatását a tényleges induktanciára csökkenti és így a rezgéskeltők fre-15 kvenciája csökken, vagyis a két kimenő kis frekvencia fázisai, úgy mint előbb, egymástól 90°-ra törekszenek eltávolodni. Ha valamely oknál fogva az (A) rezgéskeltő frekvenciája ama frekvencia alá 20 csökkenne, amelynél a kimenő kis frekvenciák eredője zérus, pontosan az előzőkben ismertetett hatás fordítottja kövekezik be. A két kisfrekvenciájú feszültség fázisa mindjobban eltávolodik egymástól, a (C) 25 cső rácselőfeszültsége csökken ós az (A) cső frekvenciája ennek megfelelően növekedik. Ezzel elérjük a szabványos kisfrekvencia forrásnak az (A) nagyfrekvenciájú rezgéskeltőre való önműködő szinkronizáló 30 hatását, úgyhogy az (A) cső frekvenciája pontosan azonos a kívánt harmonikus frekvenciájával, mikoris a harmonikus frekvencia nagyságrendjét az (F) frekvenciaosztó határozza meg. Ennek az elrendezés-35 nek az a megkülönböztetett előnye, hogy csak egy hangolásszabályozás szükséges a fő rezgéskeltő hangoló kondenzátorának alkalmazásával. Az 5. ábra tökéletesített frekvenciaosz-40 tót ábrázol, A megmérendő frekvenciát (amelynek nagyságrendje például 20 megaciklus az (A) árnyékolt rácsú cső rácsához vezetjük (5. ábra). Ez a cső megerősíti az ismeretlen frekvenciát és egyben megaka-45 dályozza annak forrására való visszacsatolást. A (B) rezgéskeltő és (C) elnyomó csövek szerkezete azonos a 4. ábrán feltüntetett csövek szerkezetével. A rezgéskeltő kimenő energiáját azonban most az (M) 50 harmonikus rezgésikeltőhöz vezetjük. A (B) rezgéskeltő rezgéseinek nagyságrendje egy megaciklus, vagyis az aperiodikus frekvenciaosztó működési frekvenciájának határértéke. Az (M) és (B) készülékeket úgy 55 állítjuk be, hogy adott, például a huszadik harmonikus frekvenciája 2—3 százalékon belül a megmérendő frekvenciával egyenlő. Az'(M) és (A) készülékek kimenő energiáját együttesen a (D) egyenirányító csőhöz vezetjük, amelynek ugyanolyan 60 szerkezete és működése van, mint a 4. ábrán feltüntetett csöveknek. Az előzőkből kitűnik, hogy a berendezés hatása az, hogy a (B) cső frekvenciáját önműködőlég szinkronizálja (amelynek olyan 65 nagyságrendje van, hogy az aperiodikus frekvenciaosztóval mérhető), úgyhogy a (B) cső adott ismeretes harmonikusának frekvenciája a megmérendő frekvenciával pontosan egyenlő. Más szóval a (B) cső 70 frekvenciája az ismeretlen frekvenciának meghatározott egészszámú osztója. A nem mechanikus reaktancia-szabályozást helyi rezgéskeltő szinkronizálására is használhatjuk, mégpedig olyan forrás be- 75 érkező frekvenciájának középértékére, amelynek frekvenciája ingadozik (vagy olyan értékre, amely ettől a középértéktől meghatározott számú periódussal eltér). Ez a feladat egyoldalszalaggal működő 80 rádióösszeköttetéseknél merül fel és különösen rövidhullámok használata esetén. Hosszú hullámhosszakkal dolgozó berendezéseknél az egyoldalszalagos átvitel feladatának megoldási módja rendszerint az, 85 hogy szabványos állandó rezgéskeltőt használnak a vivő frekvencia újból való hozzávezetése végett. Húsz megaciklus nagyságrendű frekvenciák esetén azonban ez a megoldás nagyon nehéz, még akkor is, ha 90 a legjobb kvarckristály rezgéskeltőket használjuk, mert a helyi rezgésnek nem szabad az eredeti elnyomott vivő frekvenciától húsz periódusnál többel eltérni. Az ezideig használatos kristály-rezgéskeltők- 95 kel ,a gyakorlati viszonyok mellett nem lehetett a szükséges állandóságot elérni. Ez másodpercenként maximálisan egy milliomod frekvenciakülönbségnek felel meg, ami nagyon szigorú követelmény. A fel- 100 adat más megoldása az, hogy a vevő készülék rezgéskeltőjét az áramkörön átvitt néhány szinkronizáló jellel az eredeti vivő frekvenciára önműködőlég szinkronizáljuk. Ez utóbbi jel energiája az oldalsáv 105 energiájához képest nagyon kicsiny lehet és így az egyoldalszalagos átvitellel elért nagyobb hatásfokot nem befolyásolja lényegesen. Rövid hullámokkal működő egyoldalsza- 110 lagos vevő berendezésnél a szabványos vivőfrekvencia egy része, valamint fordított oldalsáv vihető, át. A vevő állomáson közbenső frekvenciára hangolt rezgéskeltőt „ellenállás szabályozó" készülékkel önmű- 115 ködőleg az eredeti vivő frekvenciától pél-