110177. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. , MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110171. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Önműködő vasúti kocsikapcsoló. Sokolowski Witold mérnök Czestochowa (Lengyelország-). A bejelentés napja 1933. évi junius hó 23-ika. A találmány önműködő vasúti kapcsoló, mely bekapcsolt állapotában olyan láncolt rendszert alkot, melyben két ékalakú, a kapcsolófejek retesztokjaiban ágyazott és 5 a vonat tengelyéhez harántirányban mozgó főreteszt a retesztokok kiágazásainak ferde felületei az átellenes kapcsolófejekhez csuklósan erősített ékhorgony ékszerű kimetszéseibe szorít. A találmány abban van, 10 hogy a reteszeknek a horganytoldatok ferde kimetszéseiből való kilépését két előretolt, ugyanazokban a retesztókokbani a főreteszek mozgásirányára merőlegesen, ágyazott retesztolóka akadályozza meg. Ad-15 dig a pillanatig, amíg az ékalakú reteszvégek k horganytoldatok ferde kimetszéseibe nem ugranak, e retesztolókák lábtoldatait a hozzátartozó retesz külső oldalfelületei támasztják alá. Ebben a pilla-20 natban azonban a főreteszek oldalfalaliban lévő kimetszések az említett lábtoldatok alatt úgy állnak be, hogy utóbbiak rugók hatása alatt az előbbiekbe csappannak, amikor is ,a retesztolókák fejvégei 25 a főreteszek belső falai elő tolódnak és így a láncolt rendszert elreteszelik és tartósan biztosítják. A mellékelt rajz a találmány példakénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az 30 1. abra a jármű horgába akasztott kapcsolóiéi oldalnézete, a 2. abra a kapcsolófél felülnézete, a 3. abra a vasúti horogra függesztett kapcsolófél oldalnézete a kocsi vázába be-35 épített kapcsolóféllel kapcsolt helyzetben, a 4. ábra a főretesz oldalnézete, az 5. ábra két kapcsolt kapcsolóiéi vízszintes metszete, melyek közül az egyik a vasúti horogba van függesztve és a másik 40 a kocsi vázába van beépítve. A , 6. ábra ugyané kapcsolt kapcsolófelek felülnézete berajzolt kikapcsoló kulcsokkal. Mindegyik kapcsolófélnek az (1) retesztokból, a vele szilárdan összekötött (2) vezetőtölcsérből, a beépített (3) ékhorgony- 45 ból, a (4) harántreteszből, az, (5) retesztolókából és a (6) kikapcsolóbütyökből álló (1) retesztokja van (1., 2., 3., 4., 5. és 6. ábrák). Az (1) retesztoknak, melynek (la) üre- 50 gében a (4) harántretesz van (1., 2. és 5. ábra), a saját kocsija felé fordított oldalfalában az (lb) ablaknyílása van, mely a bekapcsolt kapcsoló (3) ékhorgonyát keresztül engedi (5. ábra). A retesztok elülső, 55 kifelé fordított oldalfala az (lc) ütközőtányérrá van kiképezve, melynek (mn) szélessége a vasút tengelyére; merőlegesen két kapcsolófél (3) ékhorgony a közötti távolságnak felel meg (6. ábra). , 60 Mindegyik (lc) ütközőtányér közepén egy-egy ablakkivágás van; e kivágás (középső részén a (6) kulcsbütyök van és ettől oldalra a kivágásban egyrészt a saját (5) retesztolóka van, másrészt a bekap- 55 csolt kapcsolófél (5) retesztolókájának számára a szabad (ld) átjárása van. Az U-alakú (4) főretesznek villás végein & (4a) kimetszése van, míg zárt végén ékalakúan van kiképezve; ez az ékalakú 70 (4b) vég a bekapcsolt kapcsolófélnek megfelelően kiképezett ferde (3a) bevágásába nyúlik (4. és 5. ábra). Az (5) retesztolóikán a két (5a) kimetszés és az (5b) bütyök van és az (5c) rugó 75 pecekkel van összekötve, mely a (4) főretesz villás karjai közötti szabad (0) téren halad át és kiszélesített (5d) fejrészével a főretesz (4a) kimetszéseibe ugrik. Az (5c) rugópecken lévő (7) nyomórugó a retesz- 80
