110173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú anyagokból kénnek vagy kénhidrogénnek, vagy kén, kénhidrogén és kénessav elegyének termelésére

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. , MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110173. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás kéntartalmú anyagokból kénnek vagy kénhidrogénnek, vagy kén, kénhidrogén és kénessav elegyének termelésére. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft cég: Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 3-ika. Az elemi kénnek szulíidos ércekből való kitermelése már sok találmány tárgya volt, melyek mind arra irányultak, hogy pörköléssel kénhidrogén és kénessav eie-5 gyeit létesítsék, melyek már alacsony hőfokon úgy hatnak egymásra, hogy gőzalakú elemi kén és vízgőz keletkezik. Ha ugyanis vízgőzt vezetnek szulfidok felett, kénhidrogén és a megfelelő fémoxidok ke-10 letkeznek. Ezt a reakciót úgy is lehet végezni, hogy a vízgőzhöz annyi levegőt vagy oxigént elegyítenek, hogy ne tiszta kénhidrogén, hanem pl. 2 tériogat kénhidrogén és 1 térfogat kénessav képződjék. A 15 vízgőznek a szulfiddal való reakciója egymagában majdnem mindig endoterm, de még ha a szulfid kénjének egy részét kénessavvá égetjük is el, akkor sem elég ez a reakcióhő az eljárásnak járulékos hőtáp-20 lálás nélkül való foganatosítására. Ennek folytán több ismert eljárásnál már ajánlották a gyakorlati foganatosításhoz szükszéges melegnek olymódon való pótlását, hogy szenet vagy fűtőgázokat vittek be a 25 reakciótérbe; eddig azonban nem sikerült ezen ismert eljárások gyakorlati és gazdaságos kiképzése. Ennek oka valószínűleg abban van, hogy e reakcióknak foganatosítására eddig használt ipari berendezések 30 nem, vagy csak tökéletlenül voltak alkalmasak ezeknek a rendkívül lomhán VégGS-menő reakcióknak foganatosítására. A technikai berendezés helytelen megválasztásának oka megint valószínűleg abban 35 volt, hogy a reakciók kedvező lefolyásának előfeltételeit nem ismerték fel. A magában véve rendkívül lomhán végbemenő reakciók a szulfidos érc és a gázalakú vízgőz, illetve a gázalakú levegő között megy végbe. A reakció intenzitása tehát abban íO a berendezésben lesz a legnagyobb, amely leggyorsabban legnagyobb felületi érintkezést idéz elő. Ajánlották ezért az érc finom porításán kívül a reakciógázoktól nyaldosott ércréteg olyan mozgatását, 45 aminő pl. mechanikus pestkemencékben vagy simán kifalazott forgókemencékben lehetséges. Mindkét esetben azonban csak az ércréteg mindenkori felületrétege jut érintkezésbe és reagál az ércréteg fölött el- 50 vonuló gázáram alsó rétegeivel; ennek folytán az ércréteg felülete alatti érctömegek és a gázáram alsó rétege fölötti gáztömegek a reakcióban nem vesznek részt. Ha ilyen módon mégis bizonyos nagyobb 55 reakciósebességre törekednénk, igen nagy gázmennyiségeket kellene az érc fölött elvezetni; ezek azonban olyan nagy hőmenynyiségeket vonnának el, hogy a reakciót még akkor sem lehetne szakadatlanul 60 fenntatani, ha a reakciótérbe pl. szénadagolással tetemes járulékos hőmennyiségeket táplálnánk is. Ezt a hátrányt a találmány értelmében úgy szüntetjük meg, hogy az eljárás foga- 65 natosít-'isára íorgócsöves kemencét használunk, mely belsejében forgatókat hord, melyek a kemence forgása közben magában véve ismert módon az ércet felemelik s azután fátyolszerűen csurgatják a gáz- 70 rétegen keresztül vissza. Kétségtelen, hogy ilyen módon lényegesen nagyobb felületi érintkezést idézünk elő, mintha simán kifalazott forgókemencét használnánk. Ha pl. sima kiíalazású forgókemence, egész 75 hosszában elosztva, 10 tonna 6 mm-ig ter-