110173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú anyagokból kénnek vagy kénhidrogénnek, vagy kén, kénhidrogén és kénessav elegyének termelésére
jedő szemcsenagyságú pirit van, melynek szitaelemzés alapján kiszámított összfelülete pl. kereken 40.000 nr, ahhoz, hogy .a sima kifalazású íorgókernencének egy bi-5 zonyos fordulatszáma mellett ez a teljes összíelíilet érintkezésbe jusson a pirit fölött vonuló gázzal, 4 órai időtartam szükséges. Ezzel szemben azonos forgássebessógű és egyébként azonos méretű, de for-10 gatókkal felszerelt forgókemencében ugyanez .a piritmennyiség egy percen bellii fog egyszer keresztülperegni a gáztéren. Ennek folytán a reakció intenzívebben mehet végbe s az időegységben felsza-15 baduló melegmennyiségek sokszorosan nagyobbak lesznek. Minthogy a vízgőz és a szulfidok közötti reakció endoterm, a járulékos meleget és a reakcióban résztvevő anyagokat olyan 20 mérvben elosztva kell táplálni, ahogy a reakció a forgatók létesítette nagyobb érintkezési felületnél beáll; tekintetbe veendő az is, hogy ez a reakció megszabott hőmérsékeknél, pl. pirit esetén, kb. 700°-nál 25 megy legkedvezőbben végbe; a reakcióanyagokat, vagyis vízgőzt, levegőt és tüzelőanyagot ennek megfelelően kell adagolni. Ezt legjobban olyan forgókemencében foganatosíthatjuk, mely több, a ke-30 menee egész hosszán elosztott, a szulíidrétegon kerosztülnyúló, szabályozható bebocsátészervekkel (fúvókákkal, égőkkel stb.) van ellátva úgy, hogy a kemence hossza és kerülete mentén a legalkalmasabb ho-35 iyeken táplálhatjuk a íűtőgázokat, a vízgőzt és a levegőt. Gazdaságosság okából a reakcióhoz nem vízből mesterséges elgőzöléssel termelt vízgíM b <szuálunk, hacsak nem áll ilyen 40 gőz ín gyen vagy igen olcsón rendelkezésre. ÁltalálKr.! azt a vízgőzt fogjuk használni, mely a hidrogéntartalmú fűtőgáz, pl. világító- vagy kokszolási gáz, vagy folyékony tüzelőanyag elégetése folytán magában a 45 reakeiótérben keletkezik. Megjegyzendő azonban, hogy az eljárás foganatosításara másfűíesű forgókéTM ence is alkalmas, pl. elektromos fűtésű kemence, vagy belső tokkal ellátott, tehát közvetett fűtesíí 50 forgókemence; az ilyen fűtési nemelv az elsősorban említett közvetlen fűtés kiegészítésére vagy támogatására is alkalmasak. A találmány értelmében az eljárást, pl. 55 pirit feldolgozása esetén, úgy foganatosítjuk, hogy az ércet — akár szilárd széntartalmú anyaggal keverten, akár tüzelőanyag nélkül — a forgókemence felső adagolóvégén adagoljuk be, a fűtést a kemence egy másik zónájában, pl. célszerűen go a kemence egy nagyobb középső zónájában foganatosítjuk, inig a reakcióhoz szükséges oxigén iőtömegét a kemence alsó zónájában, rendszerint levegő vagy más oxigéntartalmú gáz alakjában eset- 65 leg" vízgőzzel együttesen vezetjük a kemencébe. Áz eljárás ekkor a következőképpen megy végbe: A kemence középső zónájából eredő s az érchez képest ellenáramban, a kemence -Q adagolóvége leié áramló forró oxigénmentes gázok a friss piriteí annyira felhevítik, hogy ebben a felső (1) zónában egyszerű hőhatás folytán egy kénatom a piritbői kiszublimál és a gázokkal együtt lép 75 ki a kemencéből. Az így keletkezett előhe\ített vasszulfid fokozatosan a kemence középső i.2) zónájába kerül, ahol túlnyomórészt vízgőzből, égési gázokból és nitrogénből összetevődött, célszerűen redukáló lég- 80 kör van. A vízgőzzel a vasszulfid vasoxiddá és kénliidrogénnó alakul; ez az endoterm reakció a tüzelőanyag elégéséből keletkező meleg egy részét elfogyasztja, A kemence alsó (3) zónájában a még nem teljesen kéntelenített érc előhevített levegővel kerül érintkezésbe. Itt tehát a magában véve ismeretes oxidáló pörkölés megv vegbe. A levegő előhevítését úgy eszközöljük, hogy a kemence legalsó végében a forgatókkal a belépő friss levegőn átper- 99 geíjük azt a már kipörkölt ércet, mely utolsó kéntartalmának kiégetése folytán Ttjhúl l'o'l-jvül, A kemence kiboesátóvégén tehát kénmentesített érc, adagolóvégén pedig oiyan gázelegy fog kilépni, mely 95 egyrészt a keiuenee alsó (3) zónájából képződött kénessavból, másrészt a kemence középső (2) zónájában képződött kénhidrogénből, továbbá a kemence felső (1) zónájában elgőzösített elem5 kénből, nitrogén- 100 bői, szénsavból, bizonyos fölös mennyiségű vízgőzből és elhasználatlan fölös hidrogénből tevődik össze; ezt a hidrogénfölösleget hasznosíthatjuk, ha kilépő gázokból a ként, kéntartalmú gázokat és szénsavat el- 105 vonjuk s v. maradékgázt, vagy egy részét a kemencébe visszavezetjük. Olyan fémszulfidok feldolgozásánál, me-Ivokből egyszerű hőhatásra nem desztillál ki ken, az (1) szublimálási zóna elmarad. 110 Minden esetben úgy vezethetjük a kemencében végbemenő folyamatokat, hogy a kénhidrogéniiek és kéncssavnak végeredményben megkívánt kéngőzzé és vízgőzzé való átalakulása már ugyancsak magában 115
