110110. lajstromszámú szabadalom • Felfügesztő berendezés síneken közlekedő járművekhez
Megjelent 1934. évi június hó 1-én. i* MAGYAR KIRÁLYI j|BM| SZÁliAÜALMJ HüíüriAG SZABADALMI LEÍRÁS HOllO. SZÁM. V/l). OSZTÁLY. Felfüggesztő berendezés síneken közlekedő járművekhez. Özv. Messier Györgyné szül. Boiinamy Ivomie Lucie magánzónő Paris. A bejelentés napja 1933. évi május hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1932. évi május hó 10-ike. A síneken közlekedő járművek eddig nem voltak oly felfüggesztő berendezésekkel ellátva, amelyek ellensúlyozták volna a kanyarulatokban keletkező oldalirányú 5 rázkódtatásokat. Ezek úgy jönnek létre, hogy a tengelyek a kocsikerethez képest harántirányban elmozdulni igyekeznek. A jelenleg alkalmazott rendszereknél a tengely és a kocsiváz, a sín harántirányá-10 ban, mereven van összekötve. A találmány e hátrányt megszünteti és lényege, hogy a tengely és a váz közé a rázkódtatásokat csökkentő lökhárítóberendezés van iktatva, mely a tengely oldal-15 irányú elmozdulásait követi és a terhelést hordó tulajdonképpeni felfüggesztő szerkezet a tengelynek a vázhoz képest való oldalirányú elmozdulását megengedi. A mellékelt rajz a lökhárítóberendezés 20 különféle kiviteli alakjait tünteti fel. Az 1. ábra a lökhárítóberendezés oly kiviteli alakjának vízszintes metszete, melynél a lökhárító a keréktengelyen van elhe lyezve. A 25 2. ábra oly kiviteli alak vízszintes metszete, amelynél a lökhárítóberendezés a jf kerék tengelyén kívül van elhelyezve. A 3. ábra előlnézet a 2. ábra 3. nyila irányában. A 30 4. ábra a 2. ábra szerinti kivitel, rugós karokkal. Az 5. ábra a 4. ábra metszete az 5—5 vonal irányában. A 6. ábra szintén a 4. ábra metszete a 6—6 85 vonal irányában. A 7. és 8. ábra a jármű függélyes irányú kibillenését csökkentő berendezés két kiviteli alakja. A 9. ábra teljes felfüggesztőberendezés távlati nézete. A 40 10. ábra a lökhárítóberendezés más kiviteli alakjának tengelyirányú metszete. Az oldalirányú lökéseket csökkentő berendezés, mely az (E) keréktengelynek a járművázhoz képest fellépő oldalirányú helyváltoztató mozgásait fékezi, a (C) hengerből vagy ehhez hasonló tartányból, karterből áll, amely valamely folyadékkal, pl. olajjal van megtöltve és a sín harántirányában a váz (L, L) főtartóival van szilárd összeköttetésben. Abban a leggyakoribb esetben, amidőn az (E) tengely az (U) kerekekkel együtt forog, a tengelyre az (F) hüvely van ráhúzva. Erre a hüvelyre van erősítve a (P) 55 dugattyú, mely a (C) hengert két részre osztja. A dugattyúban a szűk (0) furatok vannak. A (P) dugattyú és a (C) henger fenéklapjai közé iktatott (R) rugók igyekeznek a hengert és ezzel a vázat is állán- 60 dóan abba a helyzetbe visszahozni, amelyet a váz nyugalmi helyzetében, a kerekekhez képest, elfoglal. Ha bármily oknál fogva a keréktengely a ráhúzott hüvellyel együtt a jármű vázá- 65 hoz képest elmozdul, az olaj a szűk (o) furatokon keresztül a (C) henger egyik rekeszéből a másikba hatol, miáltal ezt a mozgást fékezi és a lökéseket csökkenti. Miután az egyensúlyt zavaró ok megszűnt, az (R) 70 rugók a berendezést eredeti középállásába hozzák vissza. Minthogy a lökéscsökkentőberendezésnek együtt kell működni azon felfüggesztő szervekkel, amelyek a kerekek és a főtar- 75 tók relatív helyváltoztatását okozó függé-