110106. lajstromszámú szabadalom • Tartószerkezet

erősen rugalmas oszlopokra fekszenek fel vagy esetleg úszó alátámasztásúak, minthogy az, ilyen tartószerkezetek a támpontsülyedéssel szemben úgyszólván érzéket-5 lenek. A háromcsuklós ív által előidézett nyomatékok, illetve överők u. i. a támpontok sülyedése esetén egészen lényegtelenül változnak, sőt e változások a legtöbb esetben gyakorlatilag nullának te-10 kinthetők és elhanyagolhatók. Teljesen szilárd talajnál is célszerű annak alkalmazása, különösen az esetben, ha a rendelkezésre álló szerkezeti magasság kicsi. Fontos az a. körülmény is, hogy a talál-15 mány szerint elrendezett tartó rugalmas szála két-két támpont között folytonos. A rajz a találmánynak elvi vázlatait és gyakorlati foganatosítási alakjait mutatja. A rajzon az 20 1. ábra a találmány szerinti tartószerkezet elvi vázlata oldalnézetben; a 2. ábra az 1. ábra változata; a 3—6. ábrák nyomatéki ábrákat mutatnak; a 25 7. és 8. ábra a csúcsponti csukló kiviteli alakja hossz- illetve keresztmetszetben; a 9. ábra a 8. ábra változata; a 10. és 11. ábra a vállcsukló kiviteli 30 alakja hossz- illetve keresztmetszetben; a 12. ábra a hajlításra szilárd összekötőelemnek és a 'tartó felső övének kapcsolatát mutatja elölnézetben; a 13. és 14. ábra nyomó- és hiizóerők fel-35 vételére való, csúcsponti csukló hossz- és keresztmetszete; a 15. ábra lengőtámasz,ú vállcsukló hosszmetszete; a 16. és 17. ábra a csuklóknak elrendezését 40 mutatja rácsos tartóknál; a 18. és 19. ábra állandó csúcspont-magasságú, háromcsuklós ív foganatosítási alakja hosszmetszetben, az utóbbi nagyított léptékben, végül a 45 20. és 21. ábra állandó csúcs-viszonyszámú, háromcsuklós ív vázlata két különböző helyzetben. A találmány szerinti tartószerkezetnél alkalmazott, háromcsuklós ív két lejtős 50 (D-D) rúdból áll, amelyek felső végükön az (S) csúcsponti csuklóban — a továbbiakban „beállítási szög"-nek nevezett, — © szög alatt támaszkodnak egymásnak és alul a (C) vállcsuklókban végződnek. A 55 vállcsuklóknak (m) és (n) mozgó saruik vagy támaszaik vannak; az (m) mozgósaru, a (L) billenő-saru utján a (P) közbenső támaszon nyugvó (W) támaszlemezre, az (n) mozgó-saru pedig az ív fölött megosztott (T) tartó alsó (U) övére fekszik fel. Az 6(. (S) csúcsponti csuklónak a (T) tartó (I) felületére felfekvő (t) mozgó-saruja vagy támasza van. A (W) támaszlemezt célszerűen, a háromcsuklós ív fölött fekvő (G) csuklóval, mely a megosztott (T) tartó 65 felső (O) övének két szakaszát egymáshoz kapcsolja, az (E) összekötőlemez köti össze, amely utóbbinak a (W) támaszlemezre merőleges (A-A) szimmetriatengely mentén két (Fz, ill. Gz) hasítéka van; a (Fz) 70 hasítékban az (S) csúcsponti csukló (F) vezetőcsapja, a (Gz) hasítékban, pedig a (G) csukló vezetőcsapja van mozgóan elrendezve. Az (E) összeköttetésre azért van szükség, mert különben a (W) támaszlemez 75 az arra támaszkodó ívvel együtt labilis volna; a támaszlemez ugyanis (L) billenősaru körül lebillenhetne és ezenkívül a háromcsuklós ív alatt eltolódhatnék. Amennyiben azonban a háromcsuklós ív 80 vállcsuklói közvetlenül helytálló pillérre vagy pillérekre vannak támasztva, akkor az (E) összekötőelem elmaradhat, mert a szerkezet enélkül is stabil. (Megjegyzendő, hogy a leírásban szereplő rúd, lemez, saru, 85 csukló, támasz elnevezések ez alkatrészek alakját és tényleges kivitelét egyáltalában nem korlátozzák, mert azok bármilyen ismert kivitelben készülhetnek. Hogy a háromcsuklós ív a (T) tartót sta- 90 bil támassza alá és a (D) rúdak (n) saruikkal az (U) övezetnek erőt átadóan támaszkodjanak, annak az a feltétele, hogy h / ^ -j- \ — legyen, ahol is (h) a (G) csuklónak i \ a a (n) saruk felfekvési pontjától való távol- 95 sága, (1) a (T) tartó fesztávolsága, (í) a háromcsuklós ív csúcsponti magassága és (a) az egyik (D) rúd vízszintes vetülete. A (h/l) hányadost a továbbiakban a tartó „csukló-viszonyszámának" és az (f/a) há- 100 n.yadost az ív „csúcs-viszonyszámának" nevezzük. A fenti feltétel szerint tehát a csukló-viszonyszámnak kisebbnek kell lennie, mint a csúcs-viszonyszámnak. Az olyan többmezőjű, háromcsuklós ívvel 105 vagy ívekkel alátámasztott — különben pedig szokásos — tartó-szerkezet, amely a fenti feltételnek megfelel, stabil. Az ilyen tartószerkezetnél az erők megoszlása a következő: A (T) tartószerkezet okozta (R) 110 reakció a (G) csukló útján az (S) csúcsponti csuklónak és a (D-D) rudak utján, mint (K) vállerők, a (C) csuklóknak adódik át. A ferde (K) vállerők függélyes (V) komponensei az (m) saruk utján a (W) támasz- 115 lemezre, vízszintes (H) komponensei pedig,