110068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké

— 3 — a hevítőkészüléken való áthaladás után a folyékony fázisban foganatosított további hidrogén-kezeléshez való reakciótartányba vezetjük. 5 Ha az első fokozatban használt hidrogénben az első fokozatban képződött szennyeződések, amilyenek pl. a metán és ennek homologjai ós esetleg kénhidrogén vagy széndioxid túlságosan felszaporodtak volna, 10 úgy célszerű a hidrogént ezektől a termékektől egészen vagy részben megszabadítani, mielőtt a második kezelési fokozatra térnénk át, pl. úgy, hogy a hidrogént folyékony abszorbeálószerekkel mossuk vagy 15 szilárd abszorbeálószerek felett elvezetjük. Az anyagokat ezután a második reakciótartányba vezetjük, melyben folyékony fázisban nagy, előnyösen legalább 50 atm. nyomás alatt katalitos kezelésnek 20 vetjük alá azokat. Ezt a második fokozatot 250 és 500 0° közötti, előnyösen 300 és 450 C° közötti hőmérsékleten foganatosítjuk. Az első fokozat reakciótermékeit azonban közvetlenül, a közbenső tartány 25 közbeiktatása nélkül is, bevezethetjük a hozzá csatlakozó reakciótartányba, mely esetben gondoskodnunk kell az első fokozat után alkalmas ponton a hidrogén térfogatának megfelelő csökkentéséről, pl. 30 úgy, hogy a hidrogén egy részét hűtőben lehűtjük és elvezetjük, a gőzalakú részleteket pedig kondenzátorba vezetjük el. A második fokozatban a hidrogén aránya rendszerint 1—4 m3

-t tesz ki a széntar-35 talmú anyag, pl. olaj, minden kg-jára, mikor is a magas forráspontú alkotórészek középolajokká alakulnak át. Ajánlatos a második fokozatban a reakciótartányban bizonyos folyadókfelszínt 40 fenntartani, amit a folyadéknak a reakciótartány oldalán való elvezetésével vagy felszálló cső segítségével valósítunk meg. Az elvezetett részleteket ismét az első fokozat folyósított termékeivel keverjük ösz-45 sze, a gőzalakú termékeket pedig a tartány felső részén vezetjük cl. A második reakciótartány külön hidrogén-cirkulációval lehet ellátva, minthogy a gáz parciális nyomásának alacsonyabbnak kell lennie a ke-50 zelés ezen fokozatában, mint a szilárd, szóntartalmú anyagok kezelése alatt. 'Katalizátorként alkalmasak a periódusos rendszer 4—8. csoportjának féméi, továbbá cink és kadmium, vagy ezen fémek vegyii-55 letei, előnyösen oxidjai, szulfidjai, foszíidjai, nitridjei vagy karbonátjai. A második fokozatot még további hidrogénkezelési fokozatok követhetik, melyeknél a hidrogén mennyiségét esetleg még tovább csökkenthetjük. 60 A második vagy további fokozatokban végzett hidrogénkezeléssel azok az anyagok, amelyek gőzfázisban való további destruktív hidrogénezéssel polimerizációra hajlamosak, ártalmatlanokká tétetnek. En- 65 nek következtében ezek különösen alkalmasak lesznek további destruktív hidrogénezésre, egészben vagy részben a gőzfázisban, amelynek azokat a körülményekhez képest közbeiktatott kondenzálás után 70 vagy anélkül vethetjük alá. Ecélból a második (vagy további) fokozatokban kapott folyékony termékeket, egéssben vagy részben gőzalakban, hidrogén jelenlétében, nyomás alatt, katalizátorok felett vezet- 75 hetjük el. Ez utóbbi reakciót 250 és 600°, előnyösen 300 és 500 C° közötti hőfokon foganatosíthatjuk. A nyomás pl. 20, 100, 200, 500 vagy 1000 atm. lehet. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a második 80 vagy további reakciófokozatban képződő gőzöket kondenzáljuk, azután egészen vagy részben gőzállapotban hidrogén jelenlétében, nyomás, pl. 50, 100, 200, 500 vagy 1000 atm. alatt és magasabb, pl. 350 és 550 C° 85 közötti hőmérsékleten, katalizátorok felett vezetjük el, miáltal gyakorlatilag tökéletesen benzinné alakulnak át, lényeges veszteség nélkül és anélkül, hogy a katalizátoron vagy a reakciótartány bármely 90 más helyén lerakódások képződnének. A harmadik reakciófokozathoz katalizátorként alkalmasak a periódusos rendszer 3—8, csoportjainak féméi és ezek oxidjai és szulfidjai, amilyeneket pl. a 108162. sz. 95 magyar szabadalmi leírásban ismertettünk. Az eljárás második fokozatában katalizátorokat kell használnunk. Általánosságban az első fokozatban is előnyös katalizá- 100 torok alkalmazása. Az első fokozatban előnyösen a szilárd kiindulási anyag súlyára számított 0.01—2%-os mennyiségben alkalmazzuk a katalizátort, a második fokozatban a jelenlévő széntartalmú anyag sű- 105 lyára számított 10—30%-os mennyiségek alkalmasak A találmány szerinti eljárás előnye az, hogy igen nagy termelési hányadban szolgáltat értékes, nevezetesen alacsony for- 110 ráspontú szénhidrogéneket szilárd széntartalmú anyagból, még pedig tekintélyes energiamegtakarítással és minden munkanehézség nélkül. A találmányt a következő foganatosí- 115 tási példa és a csatolt vázlatos rajz alap-