110068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké
_ 4 — ján példaképen ismertetjük. A rajz a találmány foganatosítására alkalmas készüléket tüntet fel, de megjegyezzük, hogy a találmány természetesen sem a példaké-5 peni foganatosítási módra, sem a rajzon feltüntetett berendezésre nincs korlátozva. Példa: A rajz a példaképem berendezést sema-10 tikusan mutatja. Aknaszenet finoman megőrölünk, azután azt ammoniummolibdát vizes oldatával impregnáljuk, úgy hogy minden kg. szénre 2 gramm ammoniummolibdátot 15 tartalmazzon. Az anyagot azután (W)-nél, 250 atm. nyomás alatt, a (B) reakciótartányba adagoljuk és azt a tartányon forgó, tányérszerű betétek segélyével végigvezetjük. A hidrogénező gázt a gáz-20 fűtésű (A) készülékben 450 C°-ra előhevítjük és a reakciótartányon ellenáramban keresztülvezetjük. A gáz térfogata a szén minden kilogrammjára 12 m3 . Ha a szenet az első fokozatban olajos kötő-25 anyag hozzáadása nélkül kezeltük, a hamuszerű maradékot (M)-nél eltávolítjuk és a katalizátortól, valamint olajtól megszabadítjuk. Az (X) szénporfogón áthaladva — mely elmaradhat, ha az első 80 fokozatban a szenet pápaiakban kezeltük — a reakciótartány tartalma a (C) szeparátorba kerül, melyben az elkülönített folyékony termékek felszínét állandó szinten tartjuk. A gőzalakú termékek és 35 a hidrogén innét (D)-nél távoznak és az (E) kondenzálóedényen keresztülhaladva a nagynyomású (F) szétválasztótartányba jutnak:, melyben a benzin és a középolajalkotórészek kondenzálódnak. A hidro-40 gént innen azután a (G) tisztítóberendezésen átvezetjük, ahol azt szennyeződéseitől szükség szerint megszabadítjuk. A hidrogén egy részét, melynek mennyisége egy a csővezetékben elrendezett mérleg útján 45 pontosan meghatározható, (H)-nál egy elágazáson át elvezetjük és a (C) szeparátorból jövő termékekkel együtt a gázfűtésű (J) előkészítőbe és innen a (K) reakciótartányba vezetjük. Ebbe a tar-50 tányba az (L) csövön át kolloidális állapotú katalizátort adagolunk, mely áll 80 rész molibdénsavból, cinkoxidból és magnéziából, a molibdinhez viszonyított molekuláris arányokban ós 20 rész wolfram-55 szulfidból. Ez a katalizátor, melyet nehéz olajjal pásztává alakítottunk át, huzamos ideig maradhat a reakciótartányban. A katalizátor mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a tartányban a benne lévő folyadékra számított 25%-os koneentrá- 60 ciót fenntartsuk. A reakciótartányban uralkodó hőmérséklet 460 C° és az olaj minden kilogrammjára 2 m8 hidrogén van jelen. A szilárd maradékot a (K) tartányból (M')-nél célszerűen eltávolítjuk. Az 6g (N)-nél távozó gőzalakú termékek az (O) frakcionáló oszlopba jutnak, ahol azokat nehézolajra, középolajra választjuk szét, mim ellett az utóbbit a (P) hűtőn való áthaladása után a (Q) tartányban fogjuk 70 fel. Az (R)-nél távozó nehézolajokat hidrogénnel együtt az (S) előhevítő segítségével 450 C°-ra felhevítjük és gőzalakban a (T) reakciótoronyba vezetjük, amely darabos wolframszulfiddal van megtöltve. 7S A (P) hűtőn való áthaladás után az elfolyó feljavított terméket az első (U) kondenzátorban a középolajoktól megszabadítjuk és ezeket azonnal visszavezetjük a (T) reakciótoronyba, hogy ott tökéletes 8C benzinné alakuljanak; a képződött benzint pedig a (V) tartányban gyüjtjük öszsze. A nehéz olajat az (O) oszlop aljából vezetjük el és ezt újabb szénmennyiségeknél péppé való átalakítására használhat- 8E juk fel, vagy a (K) reakciótartányba vezethetjük. A (T) reakciótorony nyomását kb. 200 atmoszférán tartjuk és az itt a reakcióba belépő hidrogén mennyisége a második fokozatéhoz képest kisebb. 9( Szabadalmi igények: 1. Eljárás szilárd, desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké, melyet az jelle- 9i mez, hogy a kiindulási anyagokat nyomás, célszerűen 50 atm.-nál nagyobb nyomás alatt destruktív hidrogénezésnek vetjük alá és a termékeket, célszerűen a már eléggé átalakult termé- n kek eltávolítása után, folyékony fázisban egy második destruktív hidrogénezésnek vetjük alá és pedig a reakciókamrában jelenlévő széntartalmú anyagra számított kisebb mennyiségű i szabad hidrogénnel, mint az első fokozatban. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a második fokozatban keletkező folvé- 1 kony termékeket további destruktív hidrogénezósnek vetjük alá és pedig célszerűen a reakciókamrában jelenlévő széntartalmú anyagra számított kisebb mennyiségű szabad hidrogén- l nel, mint a második fokozatban.
