110068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké

hoz alkalmas nyomások pl. 200, 250 vagy 400 atm. és ennél magasabb nyomások le­hetnek. A tekintetbejövő kiindulási anyagok a 5 következők: mindennemű szén, beleértve az aknaszenet és lignitet, tőzeg és fa, nyers állapotban vagy szárítva, palák vagy kát­rányos homok, melyeket a használat előtt előnyösen szemcsózett állapotba viszünk 10 át, vagy finomra őrölünk. Ha a szilárd ki­indulási anyagokat feldolgozás céljából nem visszük át pépalakba, íigy előnyös azokat a hidrogénnel finoman eloszlatott állapotban érintkezésbe hozni, mimellctt a 15 finomra őrölt széntartalmú anyagok a reakciótartányba helytállóan vagy moz­gathatóan szerelt lemezek, csavarok, csö­vek vagy ferde spirális felületek felett csúszhatnak, vagy azokon mechanikai 20 úton mozgathatók. A kezelést megelőzőleg a kiindulási anyagokhoz por alakú katalizátorokat ad­hatunk, mint pl. a periódusos rendszer 5. és 6. csoportjainak féméit vagy kobaltot, 25 vagy ezek oxidjait vagy szulfidjait. Eljár­hatunk úgy is, hogy a kiindulási anyago­kat a katalizáló só, pl. ammoniummolibdát vizes oldatával permetezzük vagy (nyo­más alkalmazásával vagy enélkül) im-30 pregnáljuk. A destruktív hidrogénezésnek aláve­tendő széntartalmú kiindulási anyagot esetleg előhevíthetjük, amit valamely fo­lyékony, a pépes állapotot előidéző közeg 35 hozzáadása mellett végezhetünk, amely azonnal elpárolog, mihelyt az adag a reakciótérbe belép, amilyenek pl. a benzin, benzol vagy egyéb, ásványolajokból vagy kátrányból származó alacsony forráspontú 40 anyagok vagy frakciók; használhatunk olyan magasabb forráspontú anyagot is, amely számbavehető mértékben nem páro­log el, mint pl. petróleumnak, kátránynak vagy hidrogénezett termékeknek 325° fe-45 lett forró frakcióit. Ezt az előhevítést pl. olyan előhevítőben végezhetjük, amelyben a kiindulási anyag oly cső belsején halad át, melynek külső felületén ugyanabban az irányban fűtőfolyadékot vezetünk, mi-50 mellett az előhevítő olyan szervekkel lehet ellátva, melyek a cső hossza mentében a hőátadást csökkentik azon mérték alá, mint amennyire az az említett szervek al­kalmazása nélkül csökkenne. 55 Minden körülmények között tanácsos a fűtést olyan óvatossági rendszabályokkal vezetni, amelyek a kokszképződóst meg­akadályozzák, minthogy a kokszképződés az ezután következő nyomás alatti hidro­génezés hozadékát csökkenti. 60 Eljárhatunk úgyis, hogy magát a hidro­génező gázt hevítjük elő, vagy a széntar­talmú anyagot a hidrogénező gázzal ke­verve. Végül előhevíthetjük magát a reak­ciótartányt, pl. benne elrendezett fűtőszer- 65 vek segítségével. Az említett fűtőmódsze­rek bármelyikét kombinálhatjuk egymás­sal. A reakciótartány első fokozatának ter­mékeit rendszerint folytonos üzemben köz- 70 vetlenül a második fokozatba továbbítjuk. Ebben az esetben a hidrogénmennyiséget a széntartalmú anyaghoz képest csökkent­jük vagy úgy, hogy a hidrogén egy részét elvonjuk, vagy úgy, hogy további széntar- 75 talmú anyagot adagolunk, vagy a két mód­szert kombináljuk. A termékeket azonban közbevetőleg raktározhatjuk is. A gyakorlatban az első fokozat reakció­termékeit a csatlakozó nagynyomású szét- 80 választó tartányba vezethetjük, anélkül, hogy azok levegővel érintkeznének. Az első és második fokozat között alkalmat adhatunk némi nyomáscsökkenésre, de adott esetben előnyös lehet a két reakció- 85 fokozat között minden nyomáscsökkenést elkerülni. Ennek a tartánynak felső részé­ben a gázalakú és alacsony forrpontii ter­mékeket, pl. benzint (gőzalakban) egészen vagy részben eltávolíthatjuk hidrogénnel 90 együtt. Aszerint, hogy a termék milyen mértékben hűl le, középolajalkatrészeket is elvonhatunk gőzalakban. A nagy nyomás alatt álló szétválasztó tartányban levő folyadékot vagy pasztát 95 pl. előhevítőben újból felhevítjük, annyira, míg a reakció második fokozatában hasz­nálandó hőfokot eléri, és pedig friss hidro­génnel és (illetve vagy) lényegében hidro­génből, metánból és homologjaiból álló ic gázelegy bizonyos mennyiségével, mely még alacsony forráspontú szénhidrogéne­ket is tartalmazhat. Hogy a kezelés második fokozatában a folyékony állapotot fenntarthassuk, az l( elegyhez széntartalmú, magas forráspontú folyadékokat, pl. magas hőmérsékleten ter­melt kátrányt adagolhatunk, adott esetben anélkül, hogy az első fokozat után a hidro­gónmennyiséget más módon csökkentenők. i; Célszerűen pl. úgy járunk el, hogy az első fokozatnak javított termékeit, adott eset­ben az alacsony forrpontii alkotórészek el­távolítása után, az említett hozagos folya­dékkal és az elegy kilogrammjára számi- 1 tott négy köbméterig terjedő hidrogén­mennyiséggel összekeverjük és az elegyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom