110068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké

hoz alkalmas nyomások pl. 200, 250 vagy 400 atm. és ennél magasabb nyomások lehetnek. A tekintetbejövő kiindulási anyagok a 5 következők: mindennemű szén, beleértve az aknaszenet és lignitet, tőzeg és fa, nyers állapotban vagy szárítva, palák vagy kátrányos homok, melyeket a használat előtt előnyösen szemcsózett állapotba viszünk 10 át, vagy finomra őrölünk. Ha a szilárd kiindulási anyagokat feldolgozás céljából nem visszük át pépalakba, íigy előnyös azokat a hidrogénnel finoman eloszlatott állapotban érintkezésbe hozni, mimellctt a 15 finomra őrölt széntartalmú anyagok a reakciótartányba helytállóan vagy mozgathatóan szerelt lemezek, csavarok, csövek vagy ferde spirális felületek felett csúszhatnak, vagy azokon mechanikai 20 úton mozgathatók. A kezelést megelőzőleg a kiindulási anyagokhoz por alakú katalizátorokat adhatunk, mint pl. a periódusos rendszer 5. és 6. csoportjainak féméit vagy kobaltot, 25 vagy ezek oxidjait vagy szulfidjait. Eljárhatunk úgy is, hogy a kiindulási anyagokat a katalizáló só, pl. ammoniummolibdát vizes oldatával permetezzük vagy (nyomás alkalmazásával vagy enélkül) im-30 pregnáljuk. A destruktív hidrogénezésnek alávetendő széntartalmú kiindulási anyagot esetleg előhevíthetjük, amit valamely folyékony, a pépes állapotot előidéző közeg 35 hozzáadása mellett végezhetünk, amely azonnal elpárolog, mihelyt az adag a reakciótérbe belép, amilyenek pl. a benzin, benzol vagy egyéb, ásványolajokból vagy kátrányból származó alacsony forráspontú 40 anyagok vagy frakciók; használhatunk olyan magasabb forráspontú anyagot is, amely számbavehető mértékben nem párolog el, mint pl. petróleumnak, kátránynak vagy hidrogénezett termékeknek 325° fe-45 lett forró frakcióit. Ezt az előhevítést pl. olyan előhevítőben végezhetjük, amelyben a kiindulási anyag oly cső belsején halad át, melynek külső felületén ugyanabban az irányban fűtőfolyadékot vezetünk, mi-50 mellett az előhevítő olyan szervekkel lehet ellátva, melyek a cső hossza mentében a hőátadást csökkentik azon mérték alá, mint amennyire az az említett szervek alkalmazása nélkül csökkenne. 55 Minden körülmények között tanácsos a fűtést olyan óvatossági rendszabályokkal vezetni, amelyek a kokszképződóst megakadályozzák, minthogy a kokszképződés az ezután következő nyomás alatti hidrogénezés hozadékát csökkenti. 60 Eljárhatunk úgyis, hogy magát a hidrogénező gázt hevítjük elő, vagy a széntartalmú anyagot a hidrogénező gázzal keverve. Végül előhevíthetjük magát a reakciótartányt, pl. benne elrendezett fűtőszer- 65 vek segítségével. Az említett fűtőmódszerek bármelyikét kombinálhatjuk egymással. A reakciótartány első fokozatának termékeit rendszerint folytonos üzemben köz- 70 vetlenül a második fokozatba továbbítjuk. Ebben az esetben a hidrogénmennyiséget a széntartalmú anyaghoz képest csökkentjük vagy úgy, hogy a hidrogén egy részét elvonjuk, vagy úgy, hogy további széntar- 75 talmú anyagot adagolunk, vagy a két módszert kombináljuk. A termékeket azonban közbevetőleg raktározhatjuk is. A gyakorlatban az első fokozat reakciótermékeit a csatlakozó nagynyomású szét- 80 választó tartányba vezethetjük, anélkül, hogy azok levegővel érintkeznének. Az első és második fokozat között alkalmat adhatunk némi nyomáscsökkenésre, de adott esetben előnyös lehet a két reakció- 85 fokozat között minden nyomáscsökkenést elkerülni. Ennek a tartánynak felső részében a gázalakú és alacsony forrpontii termékeket, pl. benzint (gőzalakban) egészen vagy részben eltávolíthatjuk hidrogénnel 90 együtt. Aszerint, hogy a termék milyen mértékben hűl le, középolajalkatrészeket is elvonhatunk gőzalakban. A nagy nyomás alatt álló szétválasztó tartányban levő folyadékot vagy pasztát 95 pl. előhevítőben újból felhevítjük, annyira, míg a reakció második fokozatában használandó hőfokot eléri, és pedig friss hidrogénnel és (illetve vagy) lényegében hidrogénből, metánból és homologjaiból álló ic gázelegy bizonyos mennyiségével, mely még alacsony forráspontú szénhidrogéneket is tartalmazhat. Hogy a kezelés második fokozatában a folyékony állapotot fenntarthassuk, az l( elegyhez széntartalmú, magas forráspontú folyadékokat, pl. magas hőmérsékleten termelt kátrányt adagolhatunk, adott esetben anélkül, hogy az első fokozat után a hidrogónmennyiséget más módon csökkentenők. i; Célszerűen pl. úgy járunk el, hogy az első fokozatnak javított termékeit, adott esetben az alacsony forrpontii alkotórészek eltávolítása után, az említett hozagos folyadékkal és az elegy kilogrammjára számi- 1 tott négy köbméterig terjedő hidrogénmennyiséggel összekeverjük és az elegyet