109902. lajstromszámú szabadalom • Rostlemez és formatest

csöves anyagok a folyadékokat magukba felszívják és hajszálcsöveikben vissza­tartják. Ha ilyen anyagot vízbe mártunk és megvárjuk, míg vízzel teleszívódott, ak­ő kor a vízből kiemelve, a beszívott víz leg­nagyobb része csak párolgás útján távozik el belőle. A hajszálcsöves anyagokban a folyadékok áramlása lassú és az elektro­mosáram is nagy ellenállásra talál az 10 elektroozmofcikus jelenségek fellépése kö­vetkeztében.. Ezzel szemben a durván per­forált anyagok fonadékokat nem szívnak fel magukba és pl. vízbe mártva, kiemelés­kor számba vehető vízmennyiséget falai-15 kon nem tartanak vissza. Folyadékok és elektromosáram áramlásával szemben csak kis ellenállást fejtenek ki. Nagy át­menő nyílásaik miatt azonban az ilyen per­forált anyagok diafragmák és szűrők cél-20 jára csak egészen kivételesen alkalmasak. A hajszálcsöves anyagokból készült vá­laszfaiakat általában nem helyettesíthetik. A találmány szerinti szálas szerkezet bizonyos fokig egyesíti magában a mikro-25 porózus és a durván perforált anyagok kedvező tulajdonságait- A durván kapil­láris anyag ugyanis folyadékokat íem. vagy csak kis mértékben szív fel és tart vissza és áramlásukat csak kis mértékben 50 gátolja. A benne fellépő elektroozmózisos hatások gyakorlatilag szintén elhanyagol­hatók és ezért, valamint nagy szabad utat engedő keresztmetszete következtében elek­tromos ellenállása kisebbnek választható,, 35 mint bármilyen perforált lemezé. Ez utób­biakban ugyanis szilárdsági okokból a lyu­kak összfelülete az összes felületnek leg­feljebb csak kb. a feléig növelhető. Míg tehát egyrészt a folyadékok és az elek-40 ; romosa ram szempontjából a találmány tárgya a durván perforált anyaghoz nason­lóan, de még sok tekintetben kedvezőbben viselkedik, addig ugyanakkor a hajszálcsö­ves anyagok módjára tökéletes válaszfalul 45 használható mindenütt ott, ahol — mint pl. akkumulatorokban — arra van szük­ség, hogy a válaszfal két oldalán levő szilárd tárgyak, vagy ezek kiugró részei egymással ne érintkezhessenek. Ezenkívül 50 középfínomságú anyagok szűrésére is jól használható, mivel a szövevényes utakon áramló folyadékból a fordulókban a dur­vább részek hamar lerakódnak és ezzel a szűrést a nyílások részleges lefödésével 55 hamar tökéletesítik. A legtöbb esetben nem szükséges a talál­mány tárgyát olyan vastagra venni, hogy az a fényt át ne eressze, hanem csak olyanra, hogyha a határfelületeket egyenes vonalban összekötő nyílások egyáltalán 60 vannak, akkor ezek legnagyobb átmérője bizonyos határ, pl. 0.5 mm alatt maradjon. Ilyen esetekben, főleg ha megfelelő vé­konyszálú rostokat használunk, már pl. 0.5—5 mm vastagságú lemezeket vagy 65 formatesteket is készíthetünk. A találmány céljaira alkalmasak min­denféle szálas növényi, állati és ásványi rostok, mint pl. juta, len, kender, kőkusz­rostok, lószőr, afrik stb., úgyszintén min- 70 denféle mesterséges szálas anyagok, mint pl. mesterséges lószőr, üvegszálak stb. A szálas, illetve rostos anyag bevonására, illetve egyesítésére esetleges egyidejű im­pregnálással, vagy anélkül, bármely olyan 75 anyag használható, amely a burkolás cél­jaira plasztikus, vagy más megfelelő for­mába hozható és a burkolás, illetve a rostok egyesítése után ebben az alakjában rögzíthető. Ilyen anyagok, pl. a bitumenes 80 anyagok, viaszkok stb., amelyek megol­vasztva vagy oldat, vagy diszperzió alak­jában használhatók burkolásra és az egye­sítés elvégzése után megdermesztés, szá­rítás vagy más megfelelő kezelés útján 85 végleges alakjukban, rögzíthetők. Még al­kalmasabbak a találmány céljaira kaucsuk vagy egyéb kaucsukszerű anyagok, ame­lyeket oldatban vagy természetes vagy mesterségesvizes emulziók alakjában hasz-90 nálhatunk burkolás céljaira és azután a kívánt formában vulkanizálással rögzíthe­tünk. A burkolásra és egyesítésre való anyagokat akár tisztán, akár tetszőleges keverékekben használhatjuk és az illető 95 anyaggal kapcsolatban használt szokásos töltőanyagokkal, vagy azok nélkül alkal­mazhatjuk. Egyes esetekben a burkolásra használt anyagtól eltérő anyagot használ­hatunk a burkolt szálak egyesítésére. 100 A rostok, illetve szálak bevonására min­den erre a célra ismert eljárás felhasznál­ható. A különböző eljárások közül, pl. ki­válóan megfelelnek azok az eljárások, me­lyeknél a rostok burkolására vizes disz- 105 perziókat, pl. vizes kaucsukdiszperziókat használunk. Ezeknek felvitele akár a már előzetesen formázott vagy formázatlan ros­tokra, pl. a rostoknak a diszperzióba való mártásával, vagy a diszperziónak a ros- 110 tokra való fecskendezésével végezhető. Ez­után a vizet szárítás útján egészben vagy részben eltávolítjuk és a bevonóanyaggal i ily módon bevont rostokat, illetve az elő- J zetesen formázott rostkészítményt formák- 115 I ban prések segítségével, vagy pedig for- I mák igénybevétele nélkül egyszerű nyo­mással, pl. nyomóhengerek között présel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom