109779. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópos berendezés teheremelésre vagy magassági munkálatokhoz a szükséges magasság elérésére

féle rendeltetésű és emelőmagasságú emelőművekhez. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezésnek példaképpen több fogana-5 tosítási alakját tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra nem tiílmagas oszlopokhoz alkalmas, lécek segélyével pirizmássá tett emelőoszlop függélyes, illetve vízszintes metszete. A 10 3. és 4. ábra a lécekkel történő prizmássá tétel más foganatosítási alakja. Az 5. és 6. ábra a lécekkel történő prizmássá tétel további foganatosítási alakja. A 15 7, és 8. ábra beágyazott lécű oszlopot tüntet fel. A 9—11. ábrák nagy emelőmagasságú oszlopokhoz való teleszkópcsöveket szemléltetnek függélyes és vízszintes metszet-20 ben. A 12. és 13. ábra olyan teleszkópos oszlop függélyes és vízszintes metszete, melynél egyes csőelemeket hidraulikusan, másokat pedig" mechanikusan mozgatunk. A 25 14. ábra a csőelemek tömítését szemlélteti. A 15. ábra olyan csőoszlop metszete, melynél a működtetésre használt folyadéktéríbgatot csökkentő szerkezeteket alkalma-30 zunk. A 16—19. ábrák a berendezésnek azt a foganatosítási alakját mutatják, mely a túlságos sebességváltozások nélküli emelkedést, valamint a hirtelen süllyedések 35 vagy zuhanások elleni biztosítást teszi lehetővé; ezek az ábrák sorban az emelkedésnek, a teher megállításának, a biztosításnak és a süllyesztésnek megfelelő helyzeteket szemléltetik. A 40 20. ábra vázlatosan azt a megoldást mutatja, melynél az olaj mennyiségét a levegő mennyiségéhez képest tetemesen csökkentjük. A 21—24. ábrák a levegő gazdaságosabb ki-45 használását szemléltetik vázlatosan, a kompresszor kiküszöbölésével, emelkedésnél, megállásnál, biztosításnál és süllyedésnél. A 25—27. ábrák szintén a levegő gazdasá-50 gosabb felhasználását szemléltetik vázlatosan, a kompresszor kiküszöbölésével, ahol is azonban a szivattyú állandóan egy irányban forog; a 25. ábra az emelkedésnek, a 26. ábra a megállásnak, a 27. 55 ábra pedig a süllyedésnek megfelelő állapotot mutatja. /. A csőelemek prizmássá tétele. Nem túlmagas oszlopokhoz a találmány szerinti berendezésnél a prizmássá tételt lécek segélyével végezzük, melyek több változatát az 1—6. ábrák mutatják. Az 1. és 2. ábrán a (c) csőben képezzük ki az (a) léceket, melyek a (b) hornyokban csúsznak. A hornyokat marógéppel vagy különleges gyaluval munkáljuk ki. A (c, d) vezetékek kölcsönös távolságát az (e) szerv biztosítja; e vezetékek hibátlan szereléséhez és nagyobb stabilitás eléréséhez szükségesek. Az (f) tömítéseket csak mint példákat tüntettük fel. A lágy acél- 1 ból húzással készült csöveken befelé kiálló vastagítások vannak. A 3. és 4. ábrákon az (a) lécek kívül marottak, ami könnyebben végezhető, a (b) hornyok pedig berakott darabok; ' egyéb részletek olyanok, mint az 1. és 2. ábrákon. Az 5. és 6. ábrákon az (a) léceket és a (b) hornyokat közvetlenül a csőelemek külső, illetve belső felületébe munkált fo- í gazások alkotják. Az (a) lécek természetesen a csőelem hosszának csak rövid darabjára terjednek és a cső falából kiállnak (6. ábra); egyéb részletek olyanok, mint az 1. és 2. ábrákon. 8 A 7. és 8. ábrákon a berakott (a) lécek csiisznak a megfelelő (b) hornyokban. A berakott (c) gyűrű biztosítja a csúszó csövek tökéletes vezetését. Amikor az emelőmagasság nagy, a te- & leszkópos oszlop kis széthúzódásai pedig nem fontosak — vagy a csöveknek igen rövideknek kell lenniök a teljes széthűzási hosszhoz képest —, akkor a berendezést a 9. ábrán feltüntetett szerkezettel 91 tesszük gazdaságosabbá. A legkülső vagy legbelső csövek közül néhányat [pl. kettőt, (a) és (b)-t] ismertetett módon lécekkel prizimássá teszünk. 1'j csövek abban a mértékben húzódhatnak l( szót, amelyet a teleszkópos oszlop teljes hosszán belül el akarunk érni. A többi cső (vagyis az említett csövektől belül, illetve kívül eső csövek, az ábrán a (c, d, e) csövek) csak akkor húzódhatik szét, ha 10 az egy vagy több, (B, C) rúddal vagy máskép működtetett (A) reteszemeltyűket elforgatjuk.. Az utóbbi csöveket ugyan nem tettük prizmássá, de azok elmozdulásuk végén mégsem fordulhatnak el egy- ll máson, mert ekkor a (D) fogak a (D') fogakkal kapcsolódnak (9—11. ábrák). Ha ezt az elrendezést pl. öt darab 10 m-es