109757. lajstromszámú szabadalom • Halogénsó elektrolitos akkumulátor

Megjelent 1934. évi május hó 209-én. MAGTAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109157. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Halogén s 5 elekfcrolitos akkumulátor. Boisier Francois főiskolai tanár Páris és Lizarralde Alfonso tőkepénzes San-Sebastiaii. A bejelentés napja 1932. évi julins hó 12-ike. Franciaországi elsőbbsége 1931. évi julius hó 20-ika. A találmány halogénsó-elektrolitos ak­kumulátorra vonatkozik. Ismeretesek az olyan akkumulátorok, melyeknek elektrolitja cinkklorid vagy cinkbromid, vagy e két só elegye, nega­tív elektródája cink, pozitív elektródája pedig szén. Az ólom- vagy nikkelakku­mulátorokkal ellentétben az ilyen halo­génsós akkumulátorok kapacitását nem a 0 fémek mennyisége, hanem az elektrolit mennyisége szabja meg; a halogénsós ak­kumulátorok teljesítménye és kapacitása az ólom- stb. akkumulátorokénál na­gyobb. Hátrányuk azonban, hogy klór-5 vagy bróm-párákat fejlesztenek, ami egyúttal az elektrolit regenerálását is gátolja. Ajánlották ugyan már, hogy a pozitív szénelektródába a halogéngáz lekö­tésére katalizátort, pl. linoman elosztott 10 ezüstöt kebelezzenek be, ez azonban a ké­szülékeit bonyolultabbá, költségesebbé tette és mégsem tudta teljesen meggátolni a halogén kiszabadulását. A találmány tárgya egyszerű ós gaz­!5 daságos szerkezetű s a hologénsós akku­mulátorok említett hátrányait már nem mutatja fel. A találmányt főleg az jellemzi, hogy az elektrolit jódsó, célszerűen cinkjodid, iO a pozitív elektróda szén, negatív pedig cink, vagy más negaitív fém, pl. alumí­nium vagy kadmium. Az áram bevezetésekor a cinkjodid cinkre és jódra bomlik fel, a cink a ne-15 gatív elektródára rakódik, a jód pedig a pozitívra, de egy része az elektrolitban feloldódik. A keletkezett jódfölösleg nagy fajsii­lyánál fogva az oldatban lesülyed; ártal­mas gőzök nem keletkeznek, úgy, hogy a 40 készüléket hermetikusan lehet elzárni, ami a gyakorlatban lényeges előny. Ha az akkumulátor rögzített folyadéktöltésű, a jódfölösileg a masszában elosztva ma­rad. 45 A csatolt rajzon a találmány tárgyá­nak több kiviteli példáját ismertetjük. 1. ábra a találmány szerinti akkumu­látor 1 példaképpeni elemének függélyes metszete, 50' 2. ábra pedig ennek alaprajza. 3. ábra ilyen elemek sorbakapcsolt cso­portját mutatja; 4. ábra az előbbitől kissé eltérő, ugyan­csak sorbakapcsolt elemcsoportot ábrázol. 55 5. ábra lepényszerű akkumulátorelem metszete. 6. ábra szabadon mozgó folyadéka, sorbakapcsolt elemek vázlata. 7. ábra nagyteljesítményű, szabadon 60 mozgó folyadékos akkumulátor metszete. A találmány szerinti akkumulátor­elemek folyadéka rögzített vagy szaba­don mozgó lehet. Az 1. és 2. ábrák rög­zített folyadékú elemet mutatnak. Az (3) 65 cinkköpenyen belül foglal helyet a pozi-i itív (2) szénlap-elektróda. Az elektródák köze cinkjodid vizes oldatával itatott (3) felszívóanyaggal, pl. gyapottal van ki­töltve. Az elemet szigetelő-anyagú, pl. 70 kéregpapírból, vagy celluloidból való (4) tartály fogadja be, melynek (5) feneke zárt, (6) fedele pedig pl. öntött szigetelő­anyagból állhat. Minthogy gázfejlődés nincs, a tartály hermetikusan zárhat. Az 75 ilyen elem regenerálható szárazelemnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom