109757. lajstromszámú szabadalom • Halogénsó elektrolitos akkumulátor
tekinthető. Természetes, hogy az elemnek más, pl. hengeres vagy prizmás alakja is lehet. Az ilyen elemeket (3. ábra) sorba, vagy 5 párhuzamosan, vagy tetszés szerinti kombinációbán kapcsolt csoportokban a célszerűen szigetelő (15) tartályban rendezhetjük el. A 4. ábrabeli példa szerint az elem (4) 10 szigetelőtokját elhagyhatjuk, haz az (1) negatív elektródát csésze alakjában, tömítő (17) cinkfenékkel képezzük ki. Ha az ilyenfajta elemeket (15) szigetelő szekrényben sorbakapcsoltan rendezzük el, az 15 egyes elemek között (16) szigetelő válaszfalakat kell alkalmazni. Ha ellenben az elemek párhuzamosan kapcsoltatnak, a (16) falak fölöslegesek. Kisteljesítményű telepekhez az 5. ábra-20 beli lepényalakú elemeket használhatjuk; a (20) szigetelőkeret egyik oldalába a (18) oinklemez, másik oldalába a (19) szén-; lemezt rögzítettük. Az így keletkezett dobozt a cinkjodid-oldatta.l itatott (3) 25 felszívóanyaggal töltjük ki. Az ilyen elemeket egymásra rétegezhetjük, úgy hogy az egyiknek cinklapja a következőnek szénlapjával érintkezzék, ami a legegyszerűbb módja az elemek sorbakapcsolásá-30 nak. Ha az, akkumulátor-elemeket szabadon mozgó folyadékkal képezzük ki, hátrányos lenne az elektrolitolt befogadó tartályban cink- és szénelektródákat fiiggé-35 lyesen elhelyezni; ilyenkor ugyanis különböző fajsúlyú folyadékzónák keletkezhetnének s a szabaddá vált jód a tartály fenekére sülyedne le, s a cinkelektróda alját megtámadva, a nyugvó elem kisü-40 lését fokozná. Ennek a hátránynak az elkerülésére a 6. ábra értelmében az elektródákat vízszintesen rendezzük el; mindegyik elem a (7) elektrolit-cinklemezből és a (8) szén•í5 lemezből és az ezek közé helyezett 5—10 mm vastag szigetelőanyagból, pl. baké-, litből való (10) szigetelő-gyűrűből áll, melyek üregét az elektrolittal töltjük meg; ezután az emelet kellő összesajtolás és 50 szigetelő máz segélyével tartósan egyesítjük. Az ilyen elemeket külső tartály nélkül oszlopba rakhatjuk, úgy, hogy mindegyik elem alulra kerülő szénlapja az alatta lévő elem felül lévő cinklap jávai 55 érintkezzék. Az oszlop legfelső cinklemezéhez és legalsó szénlemezéhez kapcsoljuk a pólusokat. A szénelektródának azért kell alul lennie, hogy a fölöslegben kiváló és lesülyedo jód ne juthasson a felső cinkelektródához. Az ilyen telep könnyű, egy- 6C szerű, kis térigényű és aránylag olcsó. Ha nagy teljesítményekről van szó, az elektródapárokat egymás fölött (7. ábra) közös folyadéktartályban (11) rendezzük el. Mindegyik ilyen elektródapár <12) 65 cinklemezből, (14) vékony szénlemezből és a kettőt elszigetelő (13) lakkrétegből van. Egyrészt a cinkelektródák, másrészt a szónelektródák párhuzamosan kapcsolvák. Mindezen foganatosítási példák a már 70 ismertetett módon működnek. Az elemenkénti feszültség 1.2 Volt; a tartályos készülék kilogramjára számított teljesítmény 10—15 wattóra. Az elektrolit fajsúlya célszerűen kb. 55 Bé, mert ilyenkor 75 legjobban vezető; nagyobb sűrűségű elektrolit rosszabbul vezet. Ilyen feltételek mellett az elektrolit literjében a töltés számára kb. 600 g. tiszta jód áll rendelkezésre. 80 A kapacitás az elektrolittól, ill. az elektrolitból felszabadítható jódmennyiségtől függ. Minden felszabadított 4.7 g jódnak 1 ampéróra felel meg, úgy, hogy 1 liter elektrolit kb. 600 : 4.7 = 127 ampéróra 85 kapacitású. Ez a szám az elméleti kapacitás, a gyakorlati ennél kisebb. A hatásfok igen magas, kb. 90%. A töltési és a kisülési görbék egymáshoz igen közel fekszenek, ami igen lényeges előnyt 90 jelent. A töltés befejeztének felismerésére célszerű a cinkjodidoldathoz kismennyiségű 1—3%-nyi cinkkloridot vagy cinkibromidot adni; ezeknek bointásja ugyanis na 95 gyobb feszültséget igényel, mint a cinkjodidé, úgy, hogy ha a jodid szétesése végétért, a klorid vagy bromid szétesése indul meg, s ennek folytán a feszültség elemenként kb. 1.3 Voltra nő. 101 Szabadalmi igények: 1. Fémhalogénsó-elektrolitos akkumulator pl. szénből való pozitív elektródával és elektronegatív fémből, pl. cinkből való negatív elektródával, melyet az jelle- 10; mez, hogy elektrolitja felszívóanyagban rögzített fémjodid-oldat. 2. Az 1. alatti akkumulátor változata, melyet az jellemez, hogy az elektrolit 1—3% fémkloridoit vagy fémbromidot 111 is tartalmaz. 3. Az 1. és 2. alatti akkumulátor változata, melyet az jellemez, hogy az elektrolit cinkjodid vizes oldata. 4. A 3. alatti akkumulátor változata, 111
