109728. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű belsőégésű hőerőgép
Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^p SZABADALM1 ,!IR,1SÁ G SZABADALMI LEÍRÁS 109728. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Kétütemű belsőégésű hőerőgép. Jendrassik György oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés r.apja 1930. évi április hó 8-i'.;a. Kétütemű belső égésű hőerőgépeknél igen fontos feladat, hogy az expanziólöket végén a hengerből az égéstermékek minél alaposabban eltávozzanak és a henger 5 friss töltéssel vagy friss levegővel teljen meg. A hengertér ily módon való kiöblítését lehetőleg úgy kell elvégezni, hogy ahhoz kis térfogatú friss töltés vagy levegő szükségeltessék, egyrészt, hogy az 10 ezt előállító szerv túlságosan nagy ne legyen és erőszükséglete se emelkedjék, másrészt, hogy a friss töltés egy része a kiömlő nyíláson át ne távozzék anélkül, hogy a gép munkafolyamatában részt vett 15 volna. A találmányt alkotó hőerőgép ezt a feladatot — igen változatos formák mellett — az öblítésnek a következő alapgondolat szerinti elvégzésével oldja meg: a friss 20 töltést vagy levegőt oly módon - vezetjük be a hengertérbe, hogy az a hengertérben rendezett keringésbe (örvénymozgásba) jöjjön. A mechanikából következik, hogy a nagy sebességű gázrészek, vagyis a fris-25 sen beömlő gáz ilyenkor a centrifugális erő folytán az örvény tengelyétől lehetőleg távol helyezkedik el, míg a nyugvásban levő hengertöltés (égéstermékek) az örvény tengelye felé szorul vissza. Ennek 80 megfelelően a kiömlőnyílásokat oly módon rendezzük el, hogy azok lehetőleg az örvénymozgás tengelyébe essenek, miáltal azokon először az égéstermékek távoznak el és a friss töltés vagy levegő csak akkor 35 jut el a kiömlőnyílásokíhoz, mikor az égéstermékeket már kiszorította. Az , 1., 2., 4., 6., 8., 10., 11., 13. és 14. ábrák különböző kiviteli formák hengereinek hosszmetszetét, a 3., 5., 7., 9., 12., 15. ábrák pedig ezeknek 40 keresztmetszetét ábrázolják. Az 1., 2. és 3. ábrákon az (1) munkahengerben mozgó (2) dugattyú alsó holtponti helyzete közelében szabaddá teszi a (3) beömlőnyílásokat, melyek a 'hengerkerü- 45 let felénél kisebb íven akként vannak elrendezve, hogy a beáramló gázok ne bírjanak a henger tengelyére vonatkoztatott mozgásmennyiségi nyomatékkal, vagyis pl. egymással párhuzamosak vagy 50 a henger egy átmérősíkjára nézve szimmetrikus elrendezésűek. A (4) kiömlőnyílás a hengerpalást közepe felé van elrendezve, az előbb említett szimmetriasíkra merőleges átmérőn. A (4) kiömlő- 55 nyílás után. a pl. '(6) szeleppel vezérelt (5) keresztmetszet van iktatva, a kiömlést azonban valamely más, a szeleptől eltérő gépelemmel, pl. a dugattyúval koncentrikus körtolattyúval is vezérelhetjük. Az 60 1., 2. és 3. ábrán csupán egyetlen (4) kiömlőkeresztmetszet és szelep van feltüntetve, alkalmazihatunk azonban többet is, pl. a (4) keresztmetszettel átellenes oldalon még egyet. 65 Ezen szerkezet működése a következő: a (2) dugattyú lefelé való mozgásakor, mielőtt az a (3) beömlőnyílásokat szabaddá tenné, nyílik a (6) vezérelt szelep és a hengertöltés a (4) és <5) nyíláson át le- 70 expandál közel az atmoszféra nyomásáig. Ekkor éri el ,a dugattyú a i(3) beömlőnyílásokat, melyeket szabaddá tesz és megindul az öblítés folyamata. A (3) nyílásokon beáramló gázok végigáramlanak a 75
