109728. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű belsőégésű hőerőgép

dugattyú felszínén, a nyílásokkal szem­ben lévő palástoldalon felemelkednek a hengerfedőig, ezen újra visszatérnek a nyílások oldalára, amely oldalon, lefelé 5 áramolva újra elérik a beömlönyílásokat. A gázok ezen áramlása tulajdonképpen egy keringőmozgás (örvénymozgás), amely­ben résztvevő, nagy sebességű friss gáz­részek az áramlás tengelyétől lehetőleg 10 távolodni akarnak. Ezért a nyugalomban lévő égéstermékek a keringés tengelyében maradva, olyan mértékben szorulnak ki az ugyanazon tengelyben levő kiömlőnyí­láson, amilyen mértékben a friss gáz be-15 áramlik a 'hengertérbe. Ily módon az öb­lítő friss gáz és az égéstermékek nem keverednek egymással, tehát igen jó öb­lítést kapunk. A (6) szelepet előbb zárhat­juk, mint a dugattyú a (3) beömlőnyílá-20 sokat elfedi, s így a hengerteret az öblítő gázok nyomására tölthetjük fel. A 4. és 5. ábrák ugyanezen szerkezet né­mileg eltérő kivitelét ábrázolják. Ennél a beömlő gázok jó vezetése céljából a (2) 25 dugattyú a (7) mélyítéssel bír, mely meg­akadályozza a beömlő gázsugár szóródá­sát. A (6) szelep ezen példánál a henger tengelyére merőleges elhelyezésű, azon­ban szelep helyett itt is alkalmazhatunk 80 valamely más vezérelt elzárószervet. Ezen szerkezet működése azonos az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett szerkezetével. A 6. és 7. ábrákon az {1) 'hengerpaláston elrendezett és a dugattyú által vezérelt 35 (3) beömlőnyílások a henger kerületének közelítőleg csupán egynegyed részét fog­lalják le és oly módon vannak elrendezve, hogy a hengertérbe lépő friss gáz közel párhuzamos áramlásban legyen, s a du-40 gattyiifedél felszínének lehetőleg csak egyik féloldalát súrolja. Ezért a beömlő­nyílások a hengerfurat azon átmérőjének, mely a nyílásokon át belépő áramlás irá­nyával párhuzamos, megközelítően csu-45 pán az egyik oldalán fekszenek. Az ily­módon beömlő friss gázáram középvonala a szemben lévő hengerfalat az (A) pont­ban éri el és innen csavarvonalban áram­lik a (B) pont felé, melyben a henger-50 fedőt eléri. A (B) pontból a henger fedőn újra a beömlőnyílások oldalára, a (C) pontba kerül, ahonnan újabb csavar­vonalba jut a dugattyúhoz. A friss töltés­nek a leírt módon való bevezetése a hen-55 gertérben egy, a henger tengelyéhez ké­pest ferde síkban lefolyó keringőáramlást (örvénymozgást) létesít. 1 Megközelítően ezen keringőmozgás (x—x) tengelyében vannak elhelyezve az ugyancsak a du­gattyú által vezérelt (4) kiömlőnyílások, 6 miáltal az öblítés folyamata az előzőkben kifejtett alapgondolat szerint megy végbe. A 8. és 9. ábra ugyanezen elrendezést tünteti fel, azzal a módosítással, hogy a (2) dugattyúnak a kiömlőnyílások felé 6 eső (8) része magasabb, mint a beömlő­nyílások felé eső része. A kettő között a (9) felület képezi az átmenetet, amely a beömlő gázok vezetésére is szolgál. A du­gattyúnak a kiömlőnyílások felé való 7i magasításával azt érjük el, hogy a kiömlő­nyílásokat jobban a keringés tengelyébe tudjuk helyezni, mint a 6. és 7. ábrákon feltüntetett esetben. A 10. ábrán a 8. és 9. ábrán feltüntetett 71 dugattyú módosítása látható. Ezen dugaty­tyúnak a (3) beömlőnyílások felé eső, mé­lyebb részén (10) homorú felülete van, mert ez jobban felel meg a keringőmoz­gás áramvonalainak, mint a sík forma. A 8( (3) beömlőnyílások ezen (10) homorú felü­lethez érintőlegesen állanak. A 11. és 12. ábra a bevezetésben vázolt alapgondolat további megvalósítását mu­tatja. Ennél a dugattyú által vezérelt (3) 8; beömlőnyílások a hengerpaláston akár a teljes körtéi-fogaton is alkalmazhatók és irányuk úgy van megállapítva, hogy a belépő friss gáz a henger tengelye körül keringőmozgásba jöjjön. Ez eléríhe'tő, ha 91 pl. a csatornák egy a furat körénél kisebb körre nézve tangenciális irányúak. A be­áramló friss töltés a hengerrel koaxiális keringésbe jön, s a kiömlő nyílás, melyet a (11) szeleppel vagy egyéb elzáró szerv- 9E vei vezérelünk, a henger tengelyében van elhelyezve. A beömlőcsatornák közép­vonalainak iránya — azonkívül, hogy a henger tengelyirányára a térben merőle­ges — ezen tengelyirányhoz képest a tér- 10 ben ferde is lehet, és pedig a ferdeség irá­nyulhat csekély mértékben felfelé vagy lefelé. A 13. ábrán a 11. és 12. ábrán feltünte­tett elrendezés módosítása látható, mely- 10 nél a (hengerrel axiális (4) kiömlőnyílás után van csak a (11) szeleppel vagy más elzárószervve! vezérelt nyílás kapcsolva. Ekkor a (4) kiömlőnyílás és a (11) szelep közt a (12) kompressziótér keletkezik. 11 Az égéstermékek alapos eltávolítására célszerű úgy a (4) nyílás (13. ábra), vala­mint a 11. ábrán a (11) szelep átmérőjét a henger átmérőjéhez képest elegendő ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom