109684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kávébabból a káros anyagok, különösen a klorogénsav eltávolítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRdSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 109684, SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás a kávéhabból a káros anyagok, különösen a klorogénsav eltávolítására. Dr. Dyckerhoff Hamis vegyész München. A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. Ismeretes, hogy a kávéivás gyakran károsan befolyásolja a szívműködést éc az emésztést, amit a kávéfőzet koífeintartai mának tulajdonítanak; ezért szokták a 5 kávébabot koffeintartalmától mentesíteni. Felismerték továbbá, hogy a kávébabban mint klorogénsavas káli-koffein jelenlevő klorogénsav, a kávé ízét hátrányosan be­folyásolja; ezért a klorogénsavat hidrolízis 10 útján elbontották, amikor két bomlási ter­mék, kávésav ós kínasav keletkezik, me­lyeket azonban a kávébabban meghagy­tak, úgy hogy ezzel a kávét a méregtől tulajdonképpen nem is mentesítették. 15 Hamar felismerték azonban, hogy a klo­rogénsav is káros hatású, amennyiben fő­ként az lenzimes emésztési folyamatot be­folyásolja hátrányosan. Mint kitűnt, ennek a méreghatásnak a hordozója ,az egyik ?0 bomlási termék, ,a kávésav, vagyis a klo­rogénsavat nemcsak el kell bontani, de el kell még távolítani a kávésavat is, míg a nem mérges hatású kínasav megmarad a kávébabban. >5 A találmány szerinti eljárással a kloro­génsavat vagy a tannáz nevű enzim segé­lyével, vagy ozonnal bontjuk el. A kapott bomlási termékeket azután alkalmas szerves oldószerekkel, mint pl. aceton-10 nal-'&£gy alkohollal eltávolítjuk, amit a ká$e Ízének befolyásolása nélkül végezhe­türákí Lehet a klorogénsavat elektrolízissel is élbontani, amikor a bomlási, f erinékek az elektródokon válnak le. 5 A klorogénsavat a tannáz nevű enzim kávésavra és kínasavra bontja el és ezt a folyamatot eddig még nem használták fel a klorogénsavnak a kávébabból való el­távolítására. A kávésavat a kávébabból szerves oldószerekkel, mint pl. éterrel vagy 40 acetonnal vonjuk ki. Lehet a klorogénsavat ózonnal is elbon­tani. A klorogénsav ugyanis egy kettős kötést (—CII CH—) tartalmaz és ismere­tes, hogy az ózon ilyen szerves vegyüle- íö tekre oly módon hat, hogy a két vegyérté­ket leköti. Az így képezett ozonidek azon­ban rendkívül könnyen elbomlanak és a kettős kötés helyén széjjel esnek. Az ózonnak a klorogénsavra vagy a 50 hidrolízises bomlási termékre, a kávésavra való hatásakor protokatechualdehid kelet­kezik, amely az ózonnak további behatá­sára alacsonyabb rendű bomlási termé­kekké alakul át, amelyek részben könnyen 55 oldódnak szerves oldószerben, részben pe­dig annyira illók, hogy vagy acetonnal való kivonással, vagy pedig •— illékonysá­guknál fogva — a kávé pörkölésekor köny­nyen eltávolíthatók. 60 Lehetséges továbbá a klorogénsavat ózo­nozással oly módon is elbontani, hogy a pörkölésnél ózonozott levegőt hajtunk át a kiindulási terméken. A 'bomlási termékek ez esetben illékonyságuk folytán eltávoz- 65 nak. Az elektrolites bontáskor a párolt, azaz föltárt, nyers és azután jól átnedvesített kávébabot vízzel borítjuk, azután áram alá helyezzük. A klorogénsav és bomlási ter- 70 mékei az anódon, a koffeinkálium, vala­mint bomlási és átalakulási termékei a ka­tódon válnak ki, ahol megfelelő berendezés mellett minden további nélkül lebocsát­hatók. 75 Lehet a nyers kávébabot is kivonni és a kivonatot ugyanilyen módon elektrolízis­nek alávetni és a bomlási termékeket el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom