109557. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő- és fenőkészülék borotvapengéhez
A köszörülő testnek a licmezrugó felé eső oldala domború és a (7) nyúlványokban végződik, amelyek a köszörülő testnek ingaszerű és ugráló mozgását tengelyirányú 5 játék nélkül teszik lehetővé. A süllyesztett fejű (9) csavarokkal a tokon rögzített (10) fedőlap célja, hogy a köszörülő testeknek kéit mozgási lehetőségét korlátozza, amenynyiben a (G) köszörülő fogaknak átlépé-10 sél lehetővé tevő hosszhasítékok oly méretűek, hogy a köszörülő testeknek kétoldali (8) váll nyúlvány ai az (5) rugó ereje, ellen ütköző felületre találnak és hogy a hasíték szélesebb a köszörülő fogaknál. 15 A (10) fedőlap sarkai az egyik keskeny oldalra szerelt és a fedőlapon ülő karimával ellátott (11) vezető peckel hordanak, míg a másik keskeny oldalon magfelelő (12) lyukak vannak, amelyekbe a 20 másik tokrész fedőlapjának vezető peckel könnyein bevezethetők. Ennek az a célja, hogy a két tokrészl el nem tolhalóan és el nem cserélhe'.ően, egymástól bizonyos távolságban kézzel1 zárva tartsuk úgy, 25 hogy az egyik köszörülő test fogai a másiknak fogközeibe kölcsönös érintkezés nélkül hatoljanak be,. . Az alsó (2) to'krcsz íenéklapjába az 1. és 3. ábrán látható (13) ágyazócsapok van-30 nak sajtolva, amelyeken a (14) borotvapengét hajtó kél (15) menesztő görgő és a (16) közbenső görgő van forgathatóan ágyazva. Az összes görgök a fedőlap alatt azonos számú fogaskerekekként kapcsolód-85 nak egymással és zsinórkorong alakjában készülnek. A két oldalt a tokrészből kivezetett (17) hajtózsinórt az 1. és 3. ábrán látható módon vezetjük a görgők körül, amely a két külső (15) görgőn ex-40 centrikusán elhelyezett, edzett: (19) aoéil• hüvellyel burkolt (18) menesztő azonos mozgását okozza. A mencsztők a (10) fedőlapon levő két kör alakú (20) kivágáson áthatolhatnak, azonban a külső görgők nem 45 eshetnek ki. A két menesztő átmérőjének és egymás.-* tóli távolságuknak meg kell természeten sem felelnie a borotvapenge lyukasztásának. Ellenben az egyik oldalon levő kö-50 szőrülő fogak belső élének távolsága a másik oldalion levő köszörülő fogak külső élétől kisebb kell hogy legyen a borotvapenge szélességénél, hogy a penge vágó ,r oldalfelületének a köszörülőtestekkeit váló 55 érintkezése folytonos legyen. Amint a harántmetszeteket mutató ábrákból kitűnik, a köszörülő testek úgy hajolnák befelé, hogy az egymással kapcsolódó köszörülő fogak köszörülő felületei a borotvapenge vágószögének megfe- 60 lelő köszörülő szöget alkotnak. A két (18) menesztő pecekre helyezett (14) penge megakadályozza a készülék zárásakor. az egymással szemben levő köszörülő fogak kapcsolódását és az egyenlő 65 nagy, azonban ellenkező irányú, a köszörülés! nyomást előidéző rugóerők folytán akkor is pontosan beáll a két tokrész közötti. a (11) vezető peckek alkotta hézag közepébe, ha a köszörülő testeket két ol- 70 dalt nem is fedi egyenlő mértékben (2. ábra). Ha a kissé feszített (17) hajtózsinórt ide-oda húzzuk, ill. a köszörülő eszközt a mozdulatlan* zsinóron ide-oda vezetjük, 75 akkor a borotvapenge saját síkjában forgó mozgási végez. A két tokrész közti hézagon át a zsinór irányában és arra haránlirányban tekintve, a penge forgó mozgása ide-oda járó mozgásként fog jelent- 80 kezűi, amelynek nagysága a (18) menesztők kétszeres excentersugarának lelel meg. A köszörülési szöget alkotó két köszörülő test ferdén álló köszörülő felületei közt a borotvapenge éle ékként viselkedik úgy, 85 hogy az élnek a köszörülései szög felé való •mozgásakor a két köszörülő test, a rájuk ható rugóerő legyőzése közben, széjjel hajtódik és az élnek a köszörülési szögből való mozgásakor a két köszörülő test, a 90 rugó hatása alatt, a vágó oldaifelülettekkell való érintkezés megszűnése nélkül, egymáshoz közeledik és fogaik egymással1 kap- . csalódnák. A következőkben az előbbi mozgást előremenetelnék, az utóbbit hátrame- 95 n e,', e lnek nevezz ük. A találmány alapját alkotó köszörülési menet a 4—7. ábrákon a következő: a (14) . borotvapenge a 4. ábrán a jobboldali (4) köszörülő testhez való .hátrameneteiét be- 100 fejezte, amely köszörülő test a (10) fedőlapban levő hosszhasíték belső éléhez támaszkodott. A köszörülő fog e helyzetben a fel nem tüntetett felső köszörülő test köszörülő fogával a legnagyobb köszörülési 105 szögeit alkotja, amelyet a 8. ábra mutat. A (18) menesztő itt a legszélső baloldali helyzetiben látható. Amíg c helyzetben a jobboldali köszörülő test a legnagyobb mértékben áll ki a fedőlapból, a baloldali kö- 110 szőr ülő test, amelyhez a penge eilőreinenetele éppen befejeződött, legmélyebb helyzetét érte el, amikor is fogai a fedőlap hasílékának külső élére, támaszkodnak. Ha a (18) menesztőt egy kis darabbal 115 tovább mozgatjuk (5. ábra), akkor a penge ellenkező irányban mozog, aminek az a következménye, hogy a két köszörülő test
