109557. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő- és fenőkészülék borotvapengéhez

jobbra kileng. Ezzel1 tebát megkezdődött! a baloldali él számára növelt köszörüllési szög mellett a hátramenetel, a jobboldali él számára pedig csökkentett köszörülési 5 szög mellett az előremenetel. Hogy a köszörülési szög változtatásakor közvetlenül a menesztőnek a 4. ábrabeli helyzetből1 a 6. ábra szerinti helyzetbe való átmenetele után holitponti helyzeit áll1 10 be, a következő meggondolásból tűnik ki: a borotvapenge vágófelületére ható rugó­nyomás a vágófelületnek a köszörülő tes­ten való eltolódása elleni ellenállást okoz, amely a súrlódás nagyságának függvénye. 15 Mivel azonban ez az erő a köszörülő tes­tek elállításához szükséges erőhöz képest igen nagy, következik, hogy a penge irány­változásakor először a köszörülő testet kell1 a fedőlap hasítékába való ütközéséig 20 elállítani, mielőtt a köszörülési munka kezdődhetik. Ha ez bekövetkezett (5. ábra), akkor a penge további előremenetelekor a köszörülő testet a rugó hatása ellenéiben, addig nyomjuk a tokba, amíg a menesztő 25 másik holtponti helyzetét elérjük (6. ábra). A menesztő görgőnek bármely irányban való további forgatásakor a penge változ­tatja irányát a köszörülési testekhez ké­pest és a köszörülési munka újra kezdése 30 előtt, először is a köszörülési szögeknek kétoldali elállítása következik ibe az ismer­tetett módon (7. ábra). Amíg a rugóerő a jobboldali köszörülő testet a penge további forgatásakor kiszorítja (hátramenetel), a 35 baloldali köszörülő test a rugóhatás elílené­néiben a tokba nyomódik (előremeneteli) mindaddig, aimíg a 4. ábra szerinti hely­zet áll be, amikor is a játék újra kez­dődik. íO Világos, hogy a penge előremenetelekor (9. ábra) a köszörülési szög kisebb mint hátrameneteikor (8. ábra) és hogy az első esetben a köszörülési munka csak az éli háítsó, vastagabb részére terjed ki, míg a 15 tulajdonképpeni vágó él1 csak hátramene­teikor kerül köszörülés alá. E köszörü­lési folyamatnak egy további nagyon fi­gyelemremélltó sajátsága az a tény, hogy a köszörülési nyomás a penge előremene­'0 telekor nagyobb, mint hátrameneteiékor. Ez onnan ered, hogy a köszörülő test a rugóerő irányában történő fel- és lefelé mozgásakor vezetékének falához szorul1 úgy, hogy ott mozgást gátló súrlódó erő lép fel. 5 Amíg tehát az élnek előremenetelekor a köszörülő test a rugó felé mozog, ez utób­bi ni kívül a falon fellépő rugóerőt is 1c kell1 a zsinórhajitásnak győznie úgy, hogy a köszörülési nyomás ezzel1 is nagyobb lesz. Az él hátrameneteiekor azonban a 60 rugónak ugyanezt a rugóerőt kell1 legyőznie úgy, hogy itt a köszörülési nyomás ugyan­ezzel a súrlódóerővei kisebb lesz. Mivel tehát az él előremenetelekor és nagy köszörülési nyomásnál csak az élnek 65 hátsó erős része kerül köszörülés alá, míg a tulajdonképpeni vágó él érintetlen ma­rad, az utóbbi csak az él hátramenetele­kor kerül megmunkálás alá, tehát joggal beszélhetünk egyidejű előköszörülésről és 70 fenésről (8. ábra, a penge fenése). A feltüntetett tömbalakú köszörülő test helyett horonyban vezetett egyes külön­álló köszörülő fogak csoportjia is alkal­mazható és a köszörülő testek mindkét 75 fajtájánál az ingamozgásukhoz szükséges játék a vezetékek bővítése helyett, a kö­szörülő testeknek a köszörülő felületek felé keskenyedő alakjával érhető el. A (penge vágó felületeire merőleges) ferdén 80 álló vezetékek helyett a pengére derék­szögben elhelyezett vezetékek is alkalmaz­hatók. ha a köszörülő testeket, a köszö­rülési szög elérése céljából, megfelelően leréziseljük. 85 Az ismertetett zsinórhajitásos kiviteli alak helyett a borotvapenge forgó mozgása ter­miészelesen bármely más célirányos szerke­zettel is előidézhető. Szabadalmi igények: 90 1. Köszörülő készülék kétélű borotva­pengéhez a négy vágó felület egyidejű megmunkálásával1 , amelyre a (14) pen­gét a köszörülő felületek[(6) köszörülő fogak] közt a vágó éleken átvonuló sík- 95 kail párhuzamos forgó mozgásiba hozó iés a (17) zsinórral vagy hasonlóval: hají­tott (18, 19) forgattyúpár a jellemző. 2. Az 1. igényben védett köszörülő készü­lék kiviteli alakja, amire jellemző, hogy 100 az (5) rugóval terhellt négy (4) köszö­rülő testnek köszörülő felületei inga­szerűem úgy állíthatók, hogy a penge­éilnek a (4) köszörülő testek felé való mozgásakor a köszörüllési súrlódás foly- 105 tán a (4) köszörülő testek menesztet­nek, a köszörülési szög kisebbedik ós a vágó lédek a köszörülő testekkel kap­csolódáson kívül kerülnek, ami a köszö­rülő (testekbe való bevágást meggátolja. 110 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom