109477. lajstromszámú szabadalom • Két vagy többrészszűrőből álló hullámszűrő
— 8 — tetszés szerint befolyásolni. A csillapítási görbéket Neper-egységekben x vagy r, függvényében ábrázoltuk, ahol f, megfelel az <j)jíl viszonyszámnak. A 1 csillapítási 5 görbe k = 0.5 és y =1.00 értékű hullámszűrőnek felel meg. A k-nak 0.56-ra való nagyobbításával a csillapítási görbének az emelkedését a lyukhatárokon (2. görbe) a végtelen pontok eltolásával növeltük. 10 Ha X-t 1-től eltérőnek vesszük fel, a csillapítási görbék symmetriáját megváltoztathatjuk. A 3. görbe egyenlő lyukszélességű hullámszűrő csillapítási görbéjét szemlélteti, melynél k = 0.56 és =1.034 15 értékű. X értékének 1-ről 1.034 való eltolása okozza, hogy a csillapítás értéke az átbocsátási körön kívül az alsó részen kb. 3.3 Neper, a frekvenciaköz felső részén több mint 6 Neper. A symmetria 20 ilyen eltolása akkor előnyös, ha a határolandó frekvenciasávnak a felső frekvenciaterületen lényegesen nagyobb amplitúdója van, mint az alsón. Magát a hullámszűrő lyukszélességét a k-nak és X-nak 25 változtatása nem változtatja meg. Kedvező csillapítási görbéket érhetünk el a nevezett hullámszűrőkre a X = 0.9—1.1 és k = 0.5—0.6 értékekkel. 2. példa. 80 A rezonanciafrekvenciák négyzetének arithmetikai elosztását a következő egyenletekből vezetjük le: ít = Q y[\—b 35 = íi /l—kb cos = £1 / l-)-k b <o4 =Ű i/r+b amiből következik: tói-)to4 ismét az egyes ágak re-40 zonanciafrekvenciáját jelölik nagyságuk szerint rendezve. íi-t ismét mint lyukközepet és b-t mint viszonylagos lyukszélességet definiáljuk. A hullámszűrő absolut lyukszélességét itt is az t>)4 —Wj 45 különbséggel adjuk meg. A k faktorral az w2 és w3 rezonanciafrkevenciájú második részszűrő viszonylagos lyukszélességét variáljuk közel egyenlő lyukközép esetén. Ezáltal ,a végtelenpontok eltolását, illetve 50 a meredekség megváltoztatását érjük el. A csillapítási lefolyás symmetriaviszonyainak az átbocsátási körön belüli variálására rendelkezésünkre álló paramétert a Y: VI egyenlettel definiáljuk, .ahol Li és L4 az 55 és (1)4 rezonanciafrekvenciájú ágakban a csévék induktivitását jelentik. Különösen kedvező méretezést kapunk ak = 0.5— 0.6 ésX=0.9—1.1 értékeken belül.X = l esetén mindegyik részszűrő csévéje egyenlő. 60 3. példa. A rezonanciafrekvenciák négyzetei reciprokjainak arithmetikai elosztását a következő egyenletekből vezetjük le: 65 Yl—kb amiből következik: k== — U ("a ) (ü)4 ) (c^) ahol 70 Wj o)4 ismét a két részszűrő egyes ágainak rezonanciafrekvenciáit jelentik, nagyságuk szerint rendezve. íl-t ismét mint lyukközepet, b-t mint viszonylagos lyukszélességet definiáljuk. Az abszolút lyukszéletséget az 75 —CÚ! különbséggel adjuk meg, mint a korábbi példában. A k faktorral az w2 és cos rezonanciafrekvenciájú második részszűrő viszonylagos lyukszélességét variáljuk, közel egyenlő lyukközép esetén. Ezáltal a 80 végtelen pontok eltolását, illetve a meredekség megváltoztatását érjük el. A csillapítási lefolyásnak és a symmetriafoknak az átbocsátási körön belüli variálására rendelkezésünkre álló parametert a 85 Y = |/c ' Cx egyenlettel defináljuk, ahol Ci és C« az és w4 rezonanciafrekvenciájú ágakban a kondenzátorok kapacitását jelentik. Különben kedvező méretezést kapunk a k = 0,5 —0,6 és X =0,9 — 1,1 értékeken belül. X = 1 értékénél a kondenzátorok minden részszűrőben egymás között egyenlők. Ha a hullámszűrőnek a törzsszabadalom kettőnél több részszűrőjéből kell állnia (mint pl. az 5b. és 11. ábrák szerinti rész-109477 90 95
