109477. lajstromszámú szabadalom • Két vagy többrészszűrőből álló hullámszűrő
szűrők egyenlő lyuktávolságának követelményéből minden további nélkül a rezonaneiafrekvenciák arithmetikus eloszlása, azaz minden résziszűrő mindkét rezonan-5 ciafrekvenciájának a lyukközéptől mért ugyanolyan távolsága adódik ki, addig nagyobb viszonylagos lyukszélességek esetén először a rezonanciaírekvénciákat kell megválasztani, ami ,a részszűrőele-10 meknek a kívánt csillapítási görbék által adott mérték szerinti arithmetikai előzetes számítását megkönnyíti. A követke zőkben példákat adunk a rezonanciafrekvenciáknak olyan célszerű elosztására, 15 .amelyekre jellemző, hogy a szűk lyukszélességek határesetében egymásba ős egy arithmetikai elosztásba mennek át. Ez azonban feltételezi, hogy az elosztás olyan szabály szerint történjék, amely .•20 mint egy arithmetikai elosztás képe, monoton emelkedésű és görbületű függvénynyel ábrázolható, azaz oly függvénynyel, amelynek a konvergáló sorábrája a + b. x + :.. tagokból áll, ha a koordi•25 nátarendszer kiindulópontjául a lyukközepet választjuk. Ilyen leiosztási szabály révén a részszűrők közel egyenlő lyuktávolsága nagy viszonylagos lyukszélesség esetén is be lesz töltve. 30 Ilyen elosztások pl. 1. A rezonanciafrekvenciáknak geometriai elosztása az w = Qex függvény szerint; 2. a rezonanciafrekvenciák négyzetének arithmetikai elosztása az w=Q \ 1-|~2X 35 függvény szerint; 3. a rezonanciafrekvenciák négyzetei reciprokjának arithmetikai elosztása az 1 W = ° /f^P fi i ggvé n y szerint. Ez elosztásoknál módunkban áll a csil-40 lapítási görbék symmetriájának fokát x-re vonatkoztatva mint független változót lényegéber. X paraméterrel és a csillapítási görbék meredekségét m—1 paraméterrel (ki km—i) tetszés szerint 45 meghatározni, ahol in a részszűrők számát jelenti. A A-val meghatározott symmetriafok azokra a csillapítási görbékre vonatkozik, amelyeket x-szel, mint független változóval ábrázoltunk. Pl. X = 1 50 esetén a csillapítási görbe symmetrikus. A X parameter befolyása a csévék és kondenzátofok méretezésére, a k (kt km—1) parameteré pedig a mindenkor választott általános elosztási szabály keretei közt a rezonanciafrekvenciák speciá- 55 lis elosztására szorítkozik. Az alábbiakban magyarázó példaként e méretezési szabályok alkalmazását mutatjuk be és pedig a rezonanciafrekvenciák elosztásának három megnevezett esetében 60 a törzsszabadalom 24. ábrája szerinti hul• lámszűrőre. Más 'hullámszűrők méretezési szabályainak általánosítására később még visszatérünk. 1. példa, A rezonanciafrekvenciák geometriai elosztását a következő egyenletekből vezetjük le: oi1 = í2-e—• "/a 0>2 — Q e — k b /3 w,=Qe + k7, <a4 = Í2 e -f- b /2 65 70 amiből következik: log i ^ log — ahol ü)1 . . .. az egyes ágak nagyság sze- 75 rint rendezett rezonanciafrekvenciáit jelentik. O-t mint lyukközepefc. b-t mint viszonylagos lyukszélességet definiáljuk. A hullámszűrő abszolút lyukszélességét az <i>4 —^ különbséggel adjuk meg, ami az o^ és w4 frekven- 80 ciáju részszűrő abszolút lyukszélességével esik össze. A k faktorral az w2 és ws rezonanciafrekvenciájú | (második) részszűrő viszonylagos lyukszélességét variáljuk közel egyenlő lyukközép esetén. Ezáltal a 85 végtelen-pontok eltolását, ill. a meredekség megváltoztatását érjük el. A frekvenciaelosztásnak az említett felvétele esetén a csillapítás lefolyásának variálásária k-n kívül még egy parameter áll ren- 90 delkezésünkre, még pedig a X nagyság, amelyet ' X L4 /C, egyenlettel definiálunk, aihol L és C az w i és W4 rezonanciafrekvenciájú ágak in- 95 duktivitásának és kapacitásának értékeit jelentik. Így X a csillapítási görbe symmetriafokát határozza meg. Az 1. ábra szemlélteti, hogy miként le'het a k és X különböző választásával a íhullámszűrő 100 átbocsátási körzetének ugyanilyen helyzeténél a rezonanciafrekvenciák mértani elosztása esetén a csillapítás lefolyását
