109459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgattyúnélküli motorkompresszor motorjának állandó értéken maradó kompressziónyomás létesítésére

— 2 — (4) hasítékok a henger (2) belső terének szellőztetésére valók, amikor is a szellőz­tetéshez szükséges levegő az (5) tartályból áramlik oda. A motorkompresszor végein 5 elrendezett (6) és (7) hengereknek a (8) és (9) tereik vannak, amelyekben a kompresz­sziófolyamatok játszódnak le. A (6) és (7) hengerek kibővített részében a (12) és (13) pufferdugattyúk mozognak oda-vissza, 10 amelyek a külső kompresszordugattyúval és a belső motordugattyúval egy egészet alkotnak. A (12) és (13) dugattyúkat egy­mással a (14, 15) csatlórudak, valamint a (16) himbák kötik össze, miáltal a két du-15 gattyúnak egymással ellentétes irányú mozgása szinkronizmiisban van. A (6, 7) hengerekben lévő (17, 18) hasí­tékokon a szellőztető szivattyú számára való levegő lép be. Ezt a szivattyút a (12, 20 13) dugattyúk között lévő, a középső hen­ger (2) tere körül elrendezett (19) gyűrűs tér alkotja. A (17, 18) hasítékok a (10, 11) pufferterekben az elkerülhetetlen tömítet­lenségek folytán beálló levegőveszteségek 25 pótlására is valók. A (20, 21) szelepek friss levegőnek a két kompresszor felé való szívására valók és a (22, 23) szelepek képezik a kompresszor nyomószelepeit. A kompresszortartalom-30 nak a (19) szellőztetőszivattyútérből való pótlására a (26) hasítékok és a (27, 28) cső­vezetékek valók. A leírt motorkompresszor működésével kapcsolatban példaképpen ismertetendő új 85 eljárás a következő elven alapszik: A (12, . 13) dugattyúknak a szemléltetett külső helyzetéből a belső helyzetbe való moz­gása közben a (8, 9) kompresszorterekben megmaradt levegő fesztelenedik, amit 40 friss levegő beszívása követ. Ugyanebben az időpontban expandált a (10, 11) puffer­terekben lévő levegő is, amikor is a két egyidejűleg végzett munka összege a (12, 13) dugattyúk kinetikai energiájává ala-45 kul át. Az utóbb említett kinetikai ener­gia később a (2) motortérben és a (19) lég­szivattyúban a levegő sűrítéséhez szüksé­ges munkává alakul át. Röviddel a belső holtponthelyzet elérése 50 előtt a (13) dugattyú (24) széle a (4) hasí­• tékokat a légszivattyú felé felszabadítja, miáltal az (5) tartály a szellőztetésre szánt levegővel telik meg. a (12, 13) pufferdu­gattyúk a (17, 18) hasítékókat felszabadít-65 ják, amikor is a légpufferterekben fellépő ' tömítetlenségi veszteségek kiegyenlítőd­nek. Közvetlenül, mielőtt a (12, 13) dugattyúk' a belső holtponthelyzetet elérték, a (25) tüzelőanyagszelep a (2) téíbe tüzelőanyia- 60 got fecskendez be. E befecskendezés után ugyanebben a térben az elégés folyik le, amikor is a dugattyúk mozgási irányukat megváltoztatják és az égési gázok á (2) térben expandálnak. 65 Abban a pillanatban, amikor a belső du­gattyúk a (3) hasítékókat szabaddá teszik, az égési gázok eltávoznak és a (13) du­gattyú, miután az (1) hengerben légköri nyomás áll be, a (4) szellőztető hasítéko- 70 kat szabaddá teszi. Ezt követőleg la szel­lőztetőlevegő az (5) tartályból a (2) hen­ger felé áramlik és a (3) hasítékokon át távozó égési gázokat maga előtt nyomja. A visszatérő löket közben a (19) szellőz- 75 tetőszivattyúban a levegő expandál és a (17, 18) hasítékok felszabadításának pilla­natában a szellőztetőszivattyú az (5) tar­tály későbbi töltéséhez szükséges levegő­mennyiséget szívja. A levegő egyidejűleg 80 a (10, 11) pufferterekben összenyomódik, mely folyamat a (17, 18) hasítékoknak a (12, 13) dugattyúk általi befedése után kezdődik. Ebben az időben, az üzemi nyo­más elérése után a (22, 23) nyomószelepek 85 levegőt távolítanak el. A szívólöket végén a kompresszor­dugattyúk a (27, 28) vezetékek útján a (19) szellőztetőszivattyútérrel összeköttetésben álló (26) hasítékókat felszabadítják, ami- 90 nek az a következménye, hogy a kom­presszorokat az említett szellőztetőszi­szivattyú járulékosan feltölti. A legutóbb említett szellőztetőszivattyúban e járulé­kos töltés közben a nyomás valamivel na- 95 gyobb, mint a szellőztető levegő nyomása. A járulékosan töltő (26) hasítékoknak a szellőztető levegő (5) tartályával való kap­csolata is lehetséges. Ily esetben azonban a kompresszor valamivel alacsonyabb 100 nyomásra töltődnék, mint amekkora a szellőztető levegő nyomása. A dugattyú azon mozgása közben, amelynél az égési gázok a motorban ex­pandálnak, ,a (12, 13) dugattyúk kinetikai 105 energiája annál nagyobb, minél nagyobb a befecskendezett tüzelőanyagmennyiség. Ennélfogva a dugattyú lökete és a szállí­tott levegőmennyiség a kompresszor kom­presszióterében annál nagyobb, minél na- no gyobb a befecskendezett tüzelőanyagmeny­nyiség. A kompresszorban az expandáló gázok által leadott energia ebben az eset­ben ugyan állandóan csökken, egyidejűleg azonban a puffertér által a dugattyúnak 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom