109393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására

— 2 — elhagyó termékekével kb. egyenlő legyen. Előnyösebb azonban, ha a reakciókamrát nem fűtjük kivülről, hanem jó hőszigetelő burkolattal látjuk el a sugárzási vesztesé -5 gek csökkentése céljából. Az elgőzölögtető vagy kokszoló kamrát a reakciókamrában uralkodónál előnyösen lényegesen kisebb nyomáson tartjuk, mely nyomás kb. 7 atm.-tói egészen kb. az 10 atmoszférikus nyomásig terjedhet. A berendezésnek frakcionáló, kondenzáló és gyüjtőtartányai, illetve készülékei oly nyomáson működtethetők, mely az előző készülékekben uralkodó nyomással nagy-15 jában megegyezik, vagy annál kisebb. A szekunder fűtőkígyó kivezető nyílásánál, mely fűtőkígyóban a rendszerben keringő különböző könnyű termékeket a kokszolókamrába való visszavezetésük előtt újból 20 felhevítjük, a hőmérséklet pl. 510 és 650 0° között változhat, vagy még magasabb is lehet és elsősorban a feldolgozott anyag természetétől és a használt nyomástól függ, mely, mint fentebb már említettük, 25 az atmoszférikustól 41 atm.-ig terjedhet vagy még nagyobb is lehet. Általában a könnyű, alacsony forrpontú anyagok, mint pl. a rendszerből kapott desztillátum, a szekunder fűtőkígyóban szigorúbb át-30 alakulási feltételeket követelnek meg, mint a nehezebb olajak, pl. visszafolyási kondenzátum és nagy nyomásoknál általában alacsonyabb gázhozadékot és folyékony termiékekből nagyobb hozadékot ka-35 punk, mint hogyha a szekunder fűtőkígyóban alacsony nyomást alkalmazunk. A találmány szerinti eljárásnak a fent ismertetett berendezésben való foganatosítására példaként a következőket adjuk 40 rueg: a feldolgozandó nyersolaj közópkontinensbeli (Mid-Continent) tüzelőolaj lehet, melynek fajsúlya 0.904 és melyet a primer fűtőkígyóban kb. 482 C°-ra hevítünk fel 17 atm. túlnyomás mellett. A 45 reakoiókamrát gyakorlatilag ugyanezen a nyomáson tartjuk. A reakciókamrából úgy a gőzalakú, valamint a maradékfolyadék-halmazállapotú termékeket eltávolítjuk és váltakozva működtetett kokszoló 50 kamrákba vezetjük, melyeket kb. 2 atm. túlnyomáson tartunk. Az ezekből jövő gőzöket, a beléjük a reakciókamrából bevezetett gőzalakú termékekkel együtt, a frakcionálásnak a kokszolókamrában ural-55 kodéval gyakorlatilag egyenlő nyomás alatt vetjük alá és ilymódon három részre választhatjuk szét és pedig a fent eltávozó részre, mely gázból és kb. 193 C° végleges forráspontú mótortüzelőanyagból áll, a könnyű visszafolyási kondenzátumra, 60 amelynek végleges forráspontja kb. 288 C° és a nehéz visszafolyási kondenzátummá, mely a frakcionálásnak alávetett gőzök magasabb forráspontú részeit tartalmazza. A nehéz visszafolyási kondenzátumot és a 65 könnyű visszafolyási kondenzátum egy részét a feldolgozandó nyersolajjal együtt a primer fűtőkígyóba visszavezetjük. E könnyű visszafolyási kondenzátum nagyobb részét külön fűtőkígyóban kb. 526 70 0° hőmérsékletnek tesszük ki, kb. 27 atm. túlnyomás mellett és azután a csökkentett nyomású kokszoló övbe vezethetjük vissza, közvetlen érintkezésbe az ott lévő maradékanyaggal. Ez a művelet, a feldolgozott 75 nyersolaj 159 literjére számítva, kb. 65% olyan motorhajtó anyagot ad, melynek kopogásellenes értéke kb. a 76-os oktánszámmal egyenlő, az előállított koksz mennyisége 159 liter nyersanyagra szá- 80 mítva kb. 39 kg. és illó alkatrészei kb. 5%-ot tesznek ki. Ezenfelül a fentemlített nyersanyagmennyiségre számítva kb. 22 nr gáz is keletkezik. A találmány szerinti eljárás előnyeinek 85 szemléltetése céljából fenti eredményeket összehasonlíthatjuk azokkal, melyeket ugyanazon nyersanyag feldolgozásakor kapunk, a fentihez hasonló berendezésben, kivéve, hogy az egész visszafolyási kon- 90 denzátumot vezetjük vissza további átalakítás végett a betáplált nyersanyaggal együtt. A működési feltételek a fentiekkel azonosak, kivéve a könnyű visszafolyási kondenzátum nagyobb részének külön ke- 95 /élésénél alkalmazottakat, amelyek itt természetesen nem szerepelnek. Az ily módon foganatosított krakkolás csak kb. 58% olyan motorhajtó anyagot ad, amelynek oktánszáma megközelíthetőleg 60 és 100 ezenkívül kb. 14.2 m3

nem kondenzálható gázt és kb. 35% jóminőségű maradékolajat kapunk, a feldolgozott nyersanyag 159 literére számítva. Foganatosíthatjuk még a találmány sze- 105 rinti eljárást a fent ismertetetthez hasonló módon úgy is, hogy a gőzalakú és visszamaradó folyékony halmazállapotú átalakulási termékeket a reakciós övben elkülönítjük. A gőzöket innen elvezetve, 110 frakcionálásnak vetjük alá, míg a visszamaradó folyadékot a csökkentett nyomású kokszolótartányba vezetjük és e kokszoló tartányból jövő gőzöket külön frakcionáltan kondenzáljuk. A reakciókamrából 115 jövő gőzök frakoionálásából származó ösz-