109393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására

— 2 — kűek és nem idézik elő szükségszerűen ugyanazokat az eredményeket. A találmány szerinti eljárás keretein belül azonban a fentemlített anyagok bármelyikét, 5 vagy azok bármelyikének azok másikával vagy többjével való tetszésszerinti arányú keverékét, azaz ezen anyagok tetszésszerinti kombinációját alkalmazhatjuk. 10 Ha a kokszolást elősegítő hővivő közegként a (15) frakcionálóból származó könynyű visszafolyási kondenzátumot és/vagy az (54) frakcionálóból jövő könnyű visszafolyási kondenzátumot használjuk, azokat 15 a hőmérsékleti és nyomási feltételeket, amelyeknek azt a )(33) fűtőkígyóban alávetjük, célszerűen 520—560 C° és 2—41 atm. határok között választjuk meg, úgyhogy az olaj akként alakul át, hogy jó-20 minőségű motorhajtóanyag nagyarányú többlethozadékát adja. Ugyanez vonatkozik az (53) frakcionálóból jövő nehéz viszszafolyási kondenzátum kezelésére, de ha ezt az anyagot egyedül használjuk, akkor 25 annak átalakításához a (33) fűtőkígyóban alacsonyabb hőmérséklet szükséges, mint hogyha e csőkígyóba a könnyebb visszafolyási kondenzátumot vezetjük. Ha a (33) csőkígyóban az (58) gyüjtő-30 tartány desztillátumát és/vagy a (19) gyüjtőtartány desztillátumát vetjük alá újabb kezelésnek, az ezen csőkígyóban uralkodó hőmérsékleti és nyomási feltételek pl. 510—520 C° és 25—41 atm. lehet-35 nek, úgyhogy a desztillátumot újjáalakítsák, azaz annak kopogásmentességét javítsák anélkül, hogy forrponthatárait számottevően megváltoztatnák. Ha a (33) csőkígyóba a rendszernek bár-40 melyik vagy mindkét gyüjtőtartányából nem kondenzálható gázt vezetünk vissza, más termékekkel együtt, akkor e gáz hígítószerként szolgálhat és a fűtőkígyóban magasabb hőmérsékleteiket engedhet meg, 45 mint amelyek egyébként kielégítő eredmények mellett megengedhetek. Hogyha a rendszer bármelyik vagy mindkét gyüjtőtartányából jövő nem kondenzálható gázt magában hevítjük és vezetjük vissza a 50 kokszoló kamrába, akkor elég magas, pl. 580—650 C° vagy ennél magasabb hőmérsékletet használhatunk ahhoz, hogy a gáz krakkolódjék, molekulasúlyának csökkenése, térfogatának és bidrogéntartalmá-55 nak növekvése és kalorikus értékének csökkenése mellett. Ha a (33) csőkígyóba a (15) frakcionálóból és/vagy az (54) frakcionálóból jövő gőzalakú termékeket kondenzálásuk előtt vezetjük vissza, ahelyett, hogy abba desz- 60 tillátumot magában vagy gázzal keverve vezetnénk, a (33) csőkígyó kivezetési helyén lényegileg ugyanolyan hőmérsékleti és nyomási feltételeket, pl. 510—650 C° hőmérsékletet és 2 atm.-nál nagyobb nyo- 65 mást tarthatunk fenn, mint mikor abba hasonló összetételű desztillátumból és gázból álló keveréket vezetünk, de a csőkígyót ezen feltételek ez esetbeni fenntartásához csak kevésbbé kell hevíteni. A hő- 70 mérséklet és a nyomás nagy mértékben az előállítandó termékek természetétől függ. Pl. 510 C° közelében levő hőmérsékletet és 25—41 atm. nyomást választunk, ha motor-tüzelőanyag-fajtájú, alacsonyabb for- ''5 ráspontú desztillátumokat akarunk kapni, míg 550 C° fölötti hőmérsékletet és 2—7 atm. közötti nyomást alkalmazunk, ha inkább nagy gázhozamot akarunk elérni. A találmány szerinti eljárás foganatosí- 80 tásához természetesen a rajzon ábrázolttól eltérő konkrét felépítésű berendezést is használhatunk, anélkül, hogy ezzel a találmánytól eltérnénk. Az a hőmérséklet, melyre a (33) fűtőkígyóba betáplált anya- 85 got e fűtőkígyóba hevítjük, mindenesetre elegendő arra, hogy a visszamaradó anyagnak a (11) kamrában való elkokszosodását idézze elő és előnyösen elegendő ahhoz, hogy ezen övben aránylag kevés 90 illó anyagot tartalmazó koksz képződését eredményezze. A fentismertetett berendezésben foganatosított találmány szerinti eljárás célszerű működési, illetve üzemi feltételei a 95 következők: a primer fűtőkígyóban, melyben a berendezésbe táplált nyersolajmennyiséget átalakításnak vetjük alá, e kígyó ki vezetőcsonkjánál az átalakítási hőmérséklet uralkodbatik, mely kb. 465 100 C°-tól 525 C°-ig terjed, előnyösen nagy, 13Ki atmoszférától 41 atmoszféráig terjedő vagy még nagyobb túlnyomás mellett. A reakoiőkamrában lényegileg ugyanilyen nyomáshatárok között dolgozhatunk és 105 pedig az itt uralkodó nyomás a primer íűtcikígyóban uralkodó nyomással gyakorlatilag egyenlő vagy annál kisebb lehet. Ha úgy kívánjuk, a reakciókamrát enyhén füthetjük is, bár erre való szerveket 110 a rajzon nem tüntettünk fel. Fűtés esetén azonban az így bevezetett hő előnyösen éppen csak arra elegendő, hogy ebben az övben történő hősugárzás hatását ellensúlyozza, úgy, hogy a reakcióteret elhagyó 115 termékek hőmérséklete a (6) fűtőkígyót