109244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére

nel együtt, 440 C°-on és 200 a(.111. nyomáson ásványolajból lepárolt középolajat vezetünk el. A termék 60% olyan benzint tartalmaz, melynek kopogási foka meg-5 felel a kb. 69 rész izooktánt és 31 rész normál pentánt tartalmazó elegyének. A középolaj hidrogénben igen dús, úgy, hogy közvetlenül világítóolajként alkalmazható. 10 Ha a wolíramszulíidhoz molibdénbromidot nem adagolunk, olyan benzint kapunk, melynek kopogási foka egy 63 rész izooktánt és 37 rész normálpentánt tartalmazó elegy kopogásának felel meg. 15 .'?. példa. Oly közópolaj gőzeit, melyet ásványolaj roncsoló hidrogénezése útján kaptunk, hidrogénnel együtt 190 atm. nyomáson és 480 C°-on molibdénbromidból 20 álló katalizátor fölött vezetünk el. A kapott termék 60%-ban olyan benzinből van, melynek kopogási foka megfelel egy 73.8 rész izooktánból és 26.2 rész normál penta nból álló elegy kopogási fokának. 25 A maradék 40% hidrogénben dús középolaj, amely Diesel-olajként vagy világítóolajként felhasználható vagy pedig viszszavezethető a reakciótartányba benzinné való átalakítás céljából. 80 4. példa. Aknaszenet finoman megőröltünk és 50 s. r. olyan nehézolajjal keverünk össze, melyet ugyanezen szén roncsoló hidrogénezésóvel kaptunk. Élihez a keverékhez 35 a szén súlyára számított 2% molibdénjodátot vagy vanádiumjodidot adunk. A keveréket ezután vékony rétegben nagynyomású reakciótartányban lapalakú betétekre permetezzük és három óra hosz-40 szat 450 C°-ra hevítjük fel, 250 atm. nyomás alatt álló hidrogénáramban. Ilymódon a szén 93%-át főként folyékony, értékes termékekké alakítjuk át, melyek 5%-nál kevesebb aszfaltot tartalmaznak. 45 5. példa. Ásványolajnak 325 C° fölötti forráspontú desztillálási maradékát 5 s.% molibdénkloriddal keverjük és autoklávban 5 óra hosszat 405 C°-ra hevítjük fel. Az 50

autoklávba a felhevítést megelőzőleg 180 atm. kiindulási nyomásig hidrogént sajtolunk be. A reakciótermék desztilláláskor 45% benzinből és gázolajból álló párlatot ad és 55% desztillálási maradóig kot, melyet viasztalanítás után kenőolajként alkalmazhatunk. E kenőolaj viszkozitása 50 C°-on 5.4 Engler-íéle fok, fajsúlya 0.898, hőniérséklet-viszkozítási görbéje lapos és az olaj színe zöld. Ha a kiindulási anyagul alkalmazott 60 maradékolajat csupán desztilláljuk, lehetetlen abból olyan olajat előállítani, melyből egyszerű viasztalanítással kenőolaj volna előállítható, minthogy aszfalttartalma túlságosan nagy. 65 0. példa. Német ásványolaj desztillálási maradékát, amely a 325 C° alatti forráspontú alkotórészek lepárlása után visszamaradt, 0.01 suly-% igen finoman eloszla- 70 tott molibdéntrioxiddal keverjük össze. Ezután az olajat hidrogénnel együtt 250 atm. nyomáson előhevítőbe vezetjük, melyben 460 C°-ra hevítjük fel. A keve rékhez, mielőtt az a reakciótartányba 75 lép, a kiindulási anyag súlyára számított 0.02% molibdénkloridot adagolunk és pedig igen benső olajdiszperzió alakjában. A reakciótartány mögött elrendezett és állandóan 450 C° hőmérsékleten g0 tartott fllkülönítőtartányban a reakciőtartányt elhagyó termékeket két részre osztjuk el és pedig áramló hidrogénre, amely a keletkező szénhidrogénnek gőzét tartalmazza és a termékek 93%-át al- 85 kotja, továbbá 7,% maradékra, amely a katalizátort és a magasforráspontú termékeket tartalmazza. A távozó gőzökből kapott kondenzátum kb. 50%-ában 325 C° alatti forráspontú alkotórészeket tar- 90 talniaz. A 325 C° feletti forráspontvi alkotórészeket vagy visszavezetjük a reakciótartányba, vagy más reakciótartányban külön kezeljük, finoman eloszlatott vagy helytállóan elrendezett katali- 95 zá torok jelenlétében, 325 C° alatti forráspontú termékekké való átalakítás céljából. 7. példa. Ásványolajból desztillálás útján kapott benzin 140 és 160 C° között forró frakcióját lepárlással elkülönítjük és a frakciót hidrogénnel együtt 550 C°-on és 200 atm. nyomáson olyan katalizátor felett vezetjük el, mely molibdénsav, cinkoxid és ^QC ezüstjodid, titánjodid vagy nikkeljodid keverékéből készült, mimellett a javított termék parciális nyomását kb. 30 atm.-án tartjuk. Aromás szénhidrogénekben dús és 170 m C° alatti forráspontú reakcióterméket kapunk. Ha ezt a terméket olyan benzinhez adjuk, amely benső elégésű, nagykom-