109233. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses kisütőcső izzókatódával, előnyösen oxidkatódával és csőtoldatban elrendezett egy vagy több anódával

Meg-jelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109233. SZÁM. — VII/g. (Vll/d.) OSZTÁLY. Gáztöltéses kisütőcső izzókatódával, eló'nyösen oxidkatódával és csó'toldatban elrendezett egy vagy több anódával. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég* Eindhoven. k bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 22-ike. Hollandiai elsőbbsége 1930. éri október hó 13-ika. Találmányunk olyan kisütőcső, amelyben az izzókatóda és csőtoldatban elrendezett egy vagy több anód a között ívkisülés lép fel. A katóda előnyösen úgy-5 nevezett oxidkatóda. A jelzett fajtájú kisütőcsövek különösen váltakozó áram egy önirányítására alkalmasak, ámbár azokat más célokra, pl. izzóhuzalrelaiskül vagy egyenáramnak 10 váltakozó árammá való átalakítására szolgáló készülékekkel való felhasználására is gyártják. Ha a jelzett fajtájú kisütőcsöveket nagy feszültségekre használják, kiilön-15 böző nehézségek lépnek fel. A z anódákat ekkor hosszú csőtoldatokba kell visszavonni, hogy a hamis irányban való kisülést elháríthassuk. Ekkor elsősorban a gyújtásnál adódnak nehézségek, miután 20 ez esetben a gyújtás csak külön segédeszközökkel érhető el. Rendkívül nehéz továbbá a ki sütőcsöveknek meghatározott feszültségekre való építése. Gyakran mutatkozik ugyanis az, a jelenség, hogy 25 valamely meghatározott feszültségre méretezett kisütőcső bizonyos idő után megszűnik működni és csakis jóval nagyobb feszültség rákapcsolása révén működtethető újból. Ez valószínűleg faltöltések lé-30 fésülésére vezetendő vissza, melyek az üzem megindításakor elvezetődnek, később azonban megmaradnak és a feszültségveszteséget erősen növelik. A jelzett hátrányok elhárítására isme-35 retes javaslat szerint a kisülési pályában a katóda és az anóda között vezetőrészek rendezendők el. Ezekre a részekre bizonyos potenciált kapcsolnak és erre a célra ezek a részek pl. ellenálláson vagy kondenzátoron át az anódával vannak össze- 40 kötve. Némely esetben azonban, nevezetesen, ha igen nagy feszültségeknél keli aránylag njagy áramokat legyenirányítani, ez az eszköz elégtelennek bizonyult. Találmányunk szerint a jelzett hátrá- 45 nyokat teljes mérvben úgy küszöböljük ki, hogy az anóda és a katóda közötti kar falát teljes hosszán vagy ennek egy részén egészben vagy részben vezetőanyagból készítjük. \ 50 Találmányunk előnyösen oly módon foganatosítható, hogy a karba fémből való gyűrűt vagy hengert iktatunk- be, mely mindkét oldalán a kar falához van olvasztva. Ahol ebben a leírásban a fal 55 „üvegéről" van szó, ezalatt mindenütt más oly szigetelőanyagot (pl. kvarcot) is érteni kívánunk, mely a kar falának anyagául használható. Némely esetben, ha igen nagy feszült- go ségekről van szó, találmányunk elvileg még tovább is kiterjeszhető, még pedig oly módon, hogy váltakozva egymásután fémből és üvegből való több gyűrűt alkalmazunk, amikor is a fal egymásra kö- 65 vetkező különböző részei különböző átmérőjűek lehetnek. Az ismertetett foganatosítási alakokkal lehetővé válik, hogy a csőtoldatokat aránylag szűkre méretezzük, anélkül, hogy eb- 70 bői hátrányok származhatnának. Ezzel viszont azt érhetjük el, hogy nagy feszültségekre az anódákat a katódához közelebb rendezhetjük el, mint az ismert kivitelű csövek esetében, úgy, hogy ezáltal 75 térmegtakarítást érünk el. Ha a katódatér közelében levő részeket bővebbre alakítjuk, elérjük azt, hogy a toldat azon a