109233. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses kisütőcső izzókatódával, előnyösen oxidkatódával és csőtoldatban elrendezett egy vagy több anódával
ponton a legszilárdabb, ahol a legnagyobb nyomaték lép fel. Miután találmányunk szerint szűk csőtoldatokat alkalmazhatunk, számos eset-5 ben előnyös, ha a toldat azon részét, amelyben az anóda van, bővebbre szabjuk, mint a toldat többi) részét. így pl. az anódatér gömbalakú lehet, miáltal azt érjük el, ho,gy az anóda teljes külső felülO lete részt veheti a kisülésben. A kisütőcsőnek nem kell mindenkor több csőtoldattal ellátva lennie. Ha csak egy anódánk van, a csövet előnyösen hosszan elnyúló tér alkotja, melynek át-15 mérője a teljes hosszon gyakorlatilag azonos és melynek egyik végén az anóda, másik végén pedig az izzókatóda van, a kisütőeső falába pedig vezetőanyagból való egy vagy több gyűrű van beiktatva. 20 Hogy a kar fal anak fémből A~aló részérő alkalmas potenciált kapcsoljunk, ezt a részt előnyösen a sa-rkhuzalhoz való csatlakoztató kapoccsal szereljük fel. Ha az ilyen kisütőeső vet elektromos készü-25 lékbe iktatjuk be, ezeket a sarkhuzalokat a készülék elektromos kapcsolásába iktatjuk be. A kapcsolás ekkor olyan lehet, hogy a csőtoldatok elektromos részei a vezérlőelektródák vagy pedig ezek 30 a fémből való részek gyujtószervekiil szolgálhatnak. Számos esetben azonban a karok elektromos részeit elektromosan egyszerűen a megfelelő anódához kötjük, pl. ellenálláson, kondenzátoron vagy ön-35 indukción át. Jó eredményeket érhetünk el úgy is, ha a karok fémből való részeire az izzókatódához képest kapcsolunk bizonyos feszültséget. Ez pl. oly módon történhetik, hogy egyrészt ezeket a részeket, 40 másrészt pedig a katódát egyenáramú forrás, pl. egyenirányító készülék kapcsaival kötjük össze. Ebben az esetben kívánatos, hogy ez az egyenirányító készülék az egyenirányítóit áram görbéjét le-45 lapító berendezéssel legyen ellátva, mi•után erősen lüktető egyenfeszültség esetében az a hátrány léphetne fel, hogy ez a feszültség minimális értékét éppen abban a pillanatban éri el, amelyben a 50 gyújtásnak kell bekövetkeznie, minek folytán ez a gyújtás időnként kimaradhatna. A kapcsolás egy másik kedvező foganatosítása szerint a csőtoldatok fémes ré-55 szeire olyan váltakozó feszültségeket kapcsolunk, melyek a megfelelő anódákra kapcsolt feszültségekhez képest fázisban el vannak tolva. Találmányunkat még részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett kiviteli pél- 60 dái kapcsán magyarázzuk el. Az 1. ábra csakis egy toldattal ellátott kisütőeső hosszmetszete. Aj '2. ábra két csőtoldattal ellátott kisütőeső vázlata, A 65 3. ábra! a kisütőeső olyan csőtoldatának nézete, mely üvegből való közbenső darabokkal összekötött több tagból áll. A 4. ábra igen egyszerű kapcsolásba beiktatott; kisütőcsövet mutat. Az 70 5. ábra olyan kapcsolási elrendezés vázlata, mely szerint a katóda egyenirányító készüléken át van a kisütőeső fémből való részével összekötve. A 6. ábrán forgó áram egyenirányítására 75 való olyan egyenirányító látható, melynél a csőtoldatok fémes részeire az anórifeszültséghez képest fázisban eltolt feszültségek vannak kapcsolva. A kisütőcsövet az összes ábrákon (1) 80 jelöli. Az 1. ábrán látható, hogy ahhoz a térhez, amelyben a (2) katórla van, fémből való (3) henger van forrasztva, iíz a henger olyan .fémfajtából van, melynek tá- 85 gulási együtthatója az üveg tágulási együtthatójának közelítően megfelel; ilyen fémfajta pl. a krómvas. A (2) henger felső végére iive( gből való bővebb (4) rész van erősítve, mely a lélgömbalakú 90 (5) anódát tartalmazza. Ez anóda árambevezető szerve a (7) fémrúd, mely pl. krómvasból készült és melynek külső oldala (8) tárcsát alkot, mely a (4) rész süvegéhez van olvasztva. Az iiveg fala cső- 95 alakú (9) részben folytatódik, melybe (10) szteatitcsövecskét csúsztattunk, mely a (7) rudat körülzárja és elporladás ellen védi. Az (5) anóda pl. grafitból van és ez . az anóda sajátos alakja folytán a kisülés- 100 hez nagy felületet nyújt, úgy, hogy hőmérséklete alacsony értéken marad. A (2) katóda a kisütőeső szemben fekvő végén van és ez a katóda csavar alakjában tekercselt (11) huzalból áll, melynek 105 (12) és (13) végei a (14) lapításba vannak erősítve, úgy, hogy ezek a bevezető huzalok egyúttal a katóda támasztékai. Mint az 1. ábrán látható, a katóda oly kivitelű, hogy annak belső tere is részt vesz. az no emisszióban. Erre a célra ezt a teret (15) fémszövedék felgöngyölített darabja tölti ki, melyet erősen elektronaktív oxid rétege von be. A (11) huzalt is ilyen réteg vonja, be, miáltal nagy emisszióképességű 115 katódát kapunk. A (11) huzal lényegileg a hevítésre való. A hevítőáramot a (12) és (13) huzalok vezetik be. Az oxidkatóda
