109166. lajstromszámú szabadalom • Rádió-jelzőberendezés
— 8 — Ha (E-t l ) az (E,i m hez viszonyítva kicsi, akkor célszerű kisebb (Eb m érték alkalmazása, úgy, hogy (IP ) t inkább a tértöltés, mint az emisszió határolja. 5 A fenti elrendezés alapgondolata az, hogy olyan „B" osztályú, megfelelő csatolóelemeket magábanfoglaló, belépő- ós kilépő-áramkörökkel ellátott erősítőt létesítünk, amelynél a lehető legnagyobb 10 kilépőteljesítményt érjük el a belépő-kör bevezető-fokozatába táplált jelhullám számbajövő torzítása nélkül. Ez erősítő-elrendezésnél a belépő-áramkörben a kilépő-fokozat rácsáramköre és 15 a bevezető-fokozat anódaáramköre közé csatolóelem, mint pl. feszültségcsökkentő transzformátor van közbeiktatva, amely olyan méretezésű, hogy az előző bevezetőfokozatnak a rácsáramkörre vonatkozta-20 tott, sorbakapcsolt Rs impedanciája kisebb, mint a kliépő-fokozat egyik csövének rács és katóda közötti rácsáramkör-impedanciája akkor, amikor e rácsnak legnagyobb pozitív feszültsége van és leg-25 nagyobb rácsáram folyik. Ugyanekkor a kilépő-áramkörben csatolóelem, mint pl. transzformátor van, mimellett a kilépőfokozat anódakörére vonatkoztatott Rp terhelési impedancia 30 kisebb, mint az egyik kilépő-csőnek a rácsáramkörrel sorbakapcsolt rp belső impedanciája. Továbbá a kilépő-fokozat rácsáramköre egyenáramú ellenálásának az előfeszült-35 sági áramforrással együtt kicsinek kell lennie, avégből, hogy az áramkör elemeiben fellépő feszültségesés okozta torzítást elkerüljük. A kilépő-fokozat anódaáramkörében lévő anódafeszültségforrásnak is 40 jól szabályozhatónak kell lennie. Megjegyzendő, hogy a kilépő-fokozat belépőáramkörének része gyanánt kísellenállású rácsáramkört alkalmazunk, anélkül, hogy a rácsáramkörrel kapcsoia-45 tosan mesterséges terhelést, mint pl. söntölt ellenállást használnánk. Az ilyen ellenállásnak a rácsáramkörre és a bevezetőfokozatra kifejtett terhelő hatása számbajövő torzítást okoz, vagy a készüléknek 50 olyan gyakorlati határokat szab, amelyeknél a kívánt működési karakterisztikák nem érhetők el. Az ilyen áramkör főhátránya az, hogy a kilépő-fokozatba táplált jelfeszültség csökken és a bevezető-foko-55 zatnak terhelése nagyobb. Más szóval olyan hangfrekvencia-erősítőt készítünk, amelyben a „B" osztályú típushoz tartozó kilépő-fokozat és ehhez való bevezető-fokozat egy jelfeszültségforrás és egy terhelés között kaszkadkap- 6C csolatban van, a lehető legnagyobb teljesítmény elérése céljából, amit csak a kilépő-csövek tértöltése vagy emissziója határol. A kilépő-fokozatban kiegyenlített vagy push-pull kapcsolású elektroncsövek G£ vannak és a bevezető-fokozat anódaáramkörét a kilépő-fokozat rácsáramköréhez csatolóelemet, célszerűen transzformátort alkalmazunk. A transzformátor impedancia-áttételi 71 viszonya olyan, hogy a rácsáramkör áramfeltételei a bevezető-fokozat túlterhelése ós torzítás fellépése nélkül, teljesítve vannak és az olyan nagyságrendű, hogy a bevezető-fokozat anódaáramkörének, a vele 7" sorbakapcsolt és a kilépő-fokozatban lévő rácsáramkör egy-egy felére vonatkoztatott impedanciája lényegesen kisebb, mint ez áramkörfélhez kapcsolt elektroncső rácsimpedanciája, ha a rácsáramkörben a sc legnagyobb rácsáram folyik. A kilépő-fokozat és a terhelő-ellenállás közé transzformátor van iktatva, amelynek olyan impedancia-áttételi viszonya van, hogy a kilépő-fokozat anódaáram- 85 körének egy-egy felére vonatkoztatott terhelési vagy működési impedancia lényegesen kisebb, mint az e féllel sorosan kapcsolt elektroncső anócla-impedanciája, mimellett a kilépő-fokozatban lévő elektron- 'X csöveket emissziójuk vagy tértöltésük határáig terheljük. Más szempontból nézve a transzformátor szekundértekercsét magában foglaló rácsáramkörnek kis impedanciájúnak kell 9," lennie, úgy, hogy a csövekkel szemben támasztott teljesítmény- vagy áramkövetelményeknek a rácsáramkör útján megfelelhetünk, anélkül, hogy a bevezető fokozatba táplált jel hullámalakját ic számbajövően torzítanék, továbbá a kilépő-áramkörre vonatkoztatott terhelésnek vagy a kilépő-áramkör impedanciájának a kilépő-csövek belső impedanciájához viszonyítva kicsinek kell lennie, hogy a ^ csöveket az emisszió vagy a tértöltés határáig terhelhessük, anélkül, hogy az anódaáramkörben torzítás lépne fel. A találmány szerinti „B" osztály erősítő elektroncsöveinek belső impedanciája és 11 e csövek belépő és kilépőáramköreinek impedanciája közötti kívánatos összefüggés a 4. ábrából az előző ábrákkal, különösen az 1. ábrával kapcsolatosan jól megérthető. u A találmány szerinti erősítőnél bizonyos pontok, mint a középső (24) megcsapolás és az (51) pont (1. ábra) közötti impedan-
