109125. lajstromszámú szabadalom • Ventilátor, különösen járművekhez

Meg-jelent 1934. évi április lió 3-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109125. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Ventilátor, különösen járművekhez. Wiener Eisenbau A. G. cég* Wien. A bejelentés napja 1933. évi március hó 16-ika. A találmány különösen járművekhez való oly ventilátor, amelynél hebocsátó szájcsővel felfogott légáram a szellőzendő térrel közlekedő vezetékben szívóhatást 5 idéz elő. Az eddigi ily ventilátorok tete­mes ütközési veszteségekkel dolgoztak, en­nek folytán csekély volt a szívóhatásuk s ezenkívül a szerkezetük is bonyolult volt. A találmány célja e hiányok j kiküszö-10 bölése, amit a találmány szerint elsősor­ban azzal érünk el, hogy a bebocsátó száj­eső hirtelen, ugrásszerű keresztmetszeti változások nélkül megy át egy bővülő nyomószájcsőbe. 16 A rajzokon a találmánynak két példa­képpeni megoldási alakja látható. Az 1—5. ábrák az egyik megoldási ala­kot szemléltetik, még pedig; az 1. ábra a ventilátor függélyes hossz-20 metszete, a 3. ábrának I—I vonala sze­rint, a 2. ábra a ventilátor elölnézete, a 3. ábra a felülnézete, a 4. ábra metszet a 3. ábrának IV—IV 25 vonala szerint, az 5. ábra pedig a ventilátor oldalnézete. A 6—8. ábrák a ventilátornak egy má­sik megoldási példáját szemléltetik, még pedig a 80 6. ábra részben hosszmetszet és részben előinézet, a 7. ábra a metszet a 6. ábrának VII— VII vonala szerint a 8. ábra pedig e ventilátor felülnézete. 35 Az 1—5. ábrák szerinti ventilátornak két (1, 2) bebocsátó szájcsöve van, me­lyeknek (1' 2') bebocsátó nyílásai egy­mással ellenkező irányokban nyílnak. Mindkét (1, 2) bebocsátó szájeső a közös 40 (4) nyomószájesőhöz csatlakozik, ahol is a csatlakozás olyan, hogy az (1, 2) bebocsátó szájcsövek hirtelen ikereszetmetszetválto­zások nélkül mennek át a (4) nyomószáj­csőbe. Mint az 1. ábrából látható, a í(4) nyomószájcső fokozatosan bővül. A be- 45 bocsátó szájcsövek (m) középvonala az (1'), ül. (2') bebocsátó nyílástól kiindulva ferdén felfelé s azután ív-alakban lefelé vezet. Ezenkívül a bebocsátó szájcsövek (1'), ill. (2') bebocsátó nyílásai a ferdén 50 emelkedő (m) középvonalhoz a feltüntetett módon szög alatt hajlanak. I'ly módon esőnek és mindenféle tisztátlanságnak a bebocsátó szájcsövekbe való behatolását lehetőleg meggátoljuk. Az (1, 2) bebocsátó 55 szá jcsöveknek az 1—5. ábrák szerinti meg­oldási példákban négyszögű keresztmetsze­tük van; alsó (6, 7) falaik minden, az áramlás egyenletességét befolyásoló, ug­rásszereűn változó részek nélkül mennek 60 át a két bebocsátó szájcső számára közös (4) nyomószájcső (4') oldalfalaiba. Az (1, 2) bebocsátó szájcsövek egyesülési helyén (8, 9) vezetőfelületek vannak, melyek az egyik bebocsátó szájcsőbe tóduló' lég- 65 áramnak a másik bebocsátó szájcsőbe való átáramlását meggátolják és a lég­áramot a nyomószájcső felé terelik. Mint az 1. ábrán látható, a (4) nyomószájcső (4') oldalfalai a bebocsátó szájcső (8,9) ve- 70 zetőfeliileteinek folytatásába esnek. A (4) nyomószájcsőnek több (12) szívó­hasítéka van, melyek, mint a 4. ábrán lát­ható, a nyomószájcsövön átáramló levegő irányához hegyes a szög alatt hajlanak. 75 A (12) szívóhasítékokat a feltüntetett megoldási példa szerint akként létesítjük, hogy a nyomószájcső áttöréseit (13) ) ( ge­rincrészekkel vagy bordákkal részekre osztjuk. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom