109110. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépkocsik kapcsolásának átmeneti kiiktatására
felelő helyzelba hozzuk, úgy hogy a Kapcsolási: a kiiktató berendezés felszabadítja és a két kapcsolandó rész közel azonos fordulatszámánál iktatja be. ö A kapcsolandó részek beiktatásának megakadályozására A-aló berendezéshez pl. cetrit'ugális ingákat vagy eleklropios berendezéseket alkalmazhatunk. Találmányunk szerint előnyös két olyan folyadékszivattyú, 10 melyek mindegyikét a kapcsolandó részek egyike hajtja, mimet lett a folyadéknyomásnak a két szivattyú eltérő fordulatszámainál adódó különbsége olyan vezérlőszervet működtet, mely pl. egy meghatára-15 zolt nyomás eltűnése: vagy elérése vagy pedig meghaladása esetén a kapcsolást beiktató berendezéséi felszabadítja. E célból pl. az egyik szivattyú (pl. a motorral összekötött szivattyú) szívóve:zeléke a másik szi-20 vattyú (az előbbi példában a hajlótengelylyel összekötött szivattyú) nyomóvezetékével lehet összekötvcí. Az ezen összekötő térben uralkodó nyomás a vezérlőszerveket mozgatja. Í5 Folyadékszivattyúknak e célra való alkalmazása különböző előnyökkel jár. Ezáltal különösen rendkívüli érzékenységet érünk el a tömeghatás kis volta folytán és ezzel a berendezés gyors működését biz-30 toisítjuk. Találmányunk szerint továbbá a berendezés olyan, hogy a két kapcsolandó rész fordulatszámának befolyása alatt álló vezérlőszerv vagy vezérlőszervek valamiveil 85 kisebb fordulatszámnál reagálnak, mint a hajtótengely fordulatszáma, miután a motor fordulatszáma addig, amíg a kapcsolás fog, bizonyos mértékig még tovább növekedik. Azáltal, hogy a vezérlőszervek előbb 40 reagálnak, elérjük azt. hogy az egyenlő fordulatszám beálltakor vagy közvetlenül ennek meghaladása után a beiktatási folyamat belfejeződött és a kapcsolás leljeisen beiktatódott. E célból pl. az egyik szivaty-45 tyút valamivel nagyobb fordulatszám áttétellel hajtjuk vagy pedig a két szivattyú azonos fordulatszáma esetén az egyik szivattyút valamivel nagyobb méretekkel készítjük, mint a másikat. 50 Találmányunk egyik előnyös íoiganatosítási példájánál a gázbevezetést szabályozó szervet nyomóközeg által mozgatott dugattyúval a gázadás értelmében, mozgatjuk mindaddig, amíg az a vezérlőkig, mely 55 a két kapcsolandó rész fordulatszámának befolyása alatt áll, a kapcsolás beiktatását fel nem szabadítja. Ezután a gázbevezetést önműködően ismét a kis fordulatszámra állítjuk be. A kapcsolást ki- és beiklalóberendezés- 60 hez erőt átvivő közegül célszerűen! nyomóközeget, még pedig a motor szívási depresszión3r omását használunk. A rajzom a találmányunk szerinti berendezés foganatosítási példájának vázlata 65 látható. Az 1. ábra a találmányunk szerinli berendezést a motorral és a hozzája tartozó kapcsolással együtt vázlatosan mutatja, még pedig a teljes vonalakkal megadott boly- 70 zelbe visszavett (1) gázlábítóval. A 2. ábrán, az 1. ábra szerinti berendezés l'első része látható lefelé lendített lábílóval. A rajzon (1) jelöli a gázlábítót, amelyet a visszahúzó (2) rugó nyugalmi hely- 75 zctében a (3) ütközőhöz húz. (1) a kapcsolólábító, (5) az (M) motor lenidílőkereke, mely az egyik kapcsolófeict alkotja, míg a másik (7) kapcsolódéi, amelyet a (.8) rugó rendszerint beiktatva tart, ai haj- 80 tott ((>) tengelyen elcsúsztatható. Az említett (8) rugó hatása ellenében az (5, 7) kapcsolást a (9) emelő és az ehlicz csatlakozó (10) duigattyúrúd, valamint a (11) dugattyú segélyével depresszión,yomás ha- g} tása révén kiiktathatjuk. A (11) dugattyút (12) rugó terheli, mely a dugattyút beiktatott kapcsolás esetén másik véghelyzetéhe nyomja. (13) a motor szívócsöve; amelyből a (11) és (15) depressziós vezetékeik 90 indulnak ki. A (14) vezeték a (16) ton lattyúhO'Z liatad, mely hasííékos (17; voiwV. szerv segélyével az (l) gázlábítóhoz csuklósan csatlakozik- A (16) tolaiLlyúra annak a gázlábítóval ellenié les végén (18) rugó 95 hat, mely a tolattyút balra szorítani törekszik. A gázlábító nyugalmi helyzetében azonban a (16) tolattyút a (17) vonószerv segélyével a (18) rugó hatása ellené bein jobboldali szélső helyzetében tartjuk. A 100 (15) vezeték egyúttal tolattyút alkotó (19) szabályozó pecekhez halad, amelyeit jobboldali végén (20) rugó terhel akként, liogy a pecket rendszerint baloldali szélső helyzetében tartja. 105 .A (19) tolaLtvú baloldali végén tok van, mely két folyadékszivattyút, pl. fogaskerékszivattyút tartalmaz. A (21) fogaskerékszivaltyút a motor (23) forgaltyútengelyén levő (21) kerékről és a (25) csigáról haj- 110 lékony (22) tengely hajtja. A (26) fogaskerékszivattyiil a (6) kapcsolótengely (28) kerék, (29) csiga és hajlékony (30) tengely útján hajija. A (31) tokban folyadék van,, amelyet a (26) szivattyú beszív, ami-, 115 által a (19) tolattyú baloldali végét íolya-< déknyomás révén terheli. A (21) szivattyú
