109095. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges kemény kőzet és gyártási eljárása

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109095. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Mesterséges keménykőzet és gyártási eljárása. Langer Viktor városi kőfaragómester Wien. A bejelentés napja 1932. évi október hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi december hó 5-ike. Az eddig gyártott és főleg sírkövekre és építkezési burkolólapokra használt műkövek rendszerint portlandeementtel összeragasztott mész- vagy márványszem-15 csékből s esetleg cement- vagy földfestékekből álltak. Minthogy utóbbi időben gyakran kívántak sötét köveket, a műkőiparban gyakran dolgoztak fel fekete mészköveket (ulmi homok) vagy fe-10 kete márványt (belga márvány) portlandeementtel. A mészkő vagy a márvány azonban a szabadban márj néhány hónap múlva elveszti fekete színét és fényét; világosszürkétől piszkos sárgáig változó ilö színű s ezáltal igénytelen külsejű lesz. Föld- vagy cement- vagy anilinfestékeknek bekeverése sem ad jobb eredményt, mert a szín és a fény még akkor sem tartós, ha a felületet utólagosan fluatokkal 20 keményítik, vagy olajokkal impregnálják vagy viasz- vagy sellak-keneékkel vonják be. A kötőanyagul használt portlandcementnek is csekély ellenállóképessége 25 van az atmoszferiliákkal és pl. a! nagyvárosok levegőjében a füstgázokból eredő savakkal szemben. Ennek folytán idővel a szemcsék az elmállott cementrétegekből kihullanak s az egész gyártmány roha-30 mosan romlik. A találmány célja olyan mesterséges keménykőzet létesítése, mely külseje és sajátságai, különösen mechanikái ós kémiai ellenállóképessége tekintetében na-85 gyón megközelíti a természetes keménykőzeteket, mint gránitot, szienitet, labradort, stb. s ennek folytán teljesen helyettesítheti a rendszerint Svédországból behozott természetes kieménykőzeteket. Az ezen követelményeknek megfelelő 40 mesterséges: keményközetet, mely timíöldcementből és ásványi szemcsékből áll, lényegileg az jellemzi, hogy felületét túlnyomórészben keménykőszemcséknek a felület síkjában fekvő sík felületei alkot- 45. ják, mi mellett a timiföldcementtel lekötött keménykőszemcséfc célszerűen 10 mm.-nél kisebb átmérőjűek. Egy bevált foganatosítási alaknál a kötőanyag (timföldcement) nem ér teljesen a, felületig és 50 időjárásálló, célszerűen színtartó és fényezhető bevonattal van takarva. A keménykőzet-szemesék, pl. gránit, szienit, gabbro, diabasz, diorit, laibrador, stb. természetesen ugyanolyan sajátsa- 55. gúak, mint az a keménykőzet, amelyből származnak. Emellett sötét vagy fekete színűek és minden időjárásnak, sőt tömény savaknak is ellenállnak. Ezek al kőzetek tükörüvegfényességre fényezhetőks 60' ezt a fényt állandóan megtartják. Legcélszerűbben kőzúzókban készült, 10 mm-nél nem] nagyobb szemcséket használunk. A timföldcement tudvalevőleg nagyobb húzó- és nyomószilárdságú, mint a port-< 65 landcement s mellett igen jó kötőképességű. Ez az utóbbi sajátsága teszi elsősorban lehetővé mesterséges köveknek keménykőzetszemcsékből való gyártását, mely a timföldcementet olyan erősen köti le és 70 biztosítja helyükön a szemcséket, hogy a megkeményedett műkövet éppen úgy lehet megmunkálni, mint a természetes keménykőzetet. Ha portlandcementet használnánk kötőanyag gyanánt, a szemcsék a 75 keménykőzet megmunkálásával azonosan végzett kőfaragói vagy gépi megmunkáláskor kipattognának.