109095. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges kemény kőzet és gyártási eljárása

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109095. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Mesterséges keménykőzet és gyártási eljárása. Langer Viktor városi kőfaragómester Wien. A bejelentés napja 1932. évi október hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi december hó 5-ike. Az eddig gyártott és főleg sírkövekre és építkezési burkolólapokra használt műkövek rendszerint portlandeementtel összeragasztott mész- vagy márványszem-15 csékből s esetleg cement- vagy föld­festékekből álltak. Minthogy utóbbi idő­ben gyakran kívántak sötét köveket, a műkőiparban gyakran dolgoztak fel fe­kete mészköveket (ulmi homok) vagy fe-10 kete márványt (belga márvány) portland­eementtel. A mészkő vagy a márvány azonban a szabadban márj néhány hónap múlva elveszti fekete színét és fényét; vi­lágosszürkétől piszkos sárgáig változó ilö színű s ezáltal igénytelen külsejű lesz. Föld- vagy cement- vagy anilinfestékek­nek bekeverése sem ad jobb eredményt, mert a szín és a fény még akkor sem tar­tós, ha a felületet utólagosan fluatokkal 20 keményítik, vagy olajokkal impregnálják vagy viasz- vagy sellak-keneékkel von­ják be. A kötőanyagul használt portlandce­mentnek is csekély ellenállóképessége 25 van az atmoszferiliákkal és pl. a! nagy­városok levegőjében a füstgázokból eredő savakkal szemben. Ennek folytán idővel a szemcsék az elmállott cementrétegekből kihullanak s az egész gyártmány roha-30 mosan romlik. A találmány célja olyan mesterséges keménykőzet létesítése, mely külseje és sajátságai, különösen mechanikái ós ké­miai ellenállóképessége tekintetében na-85 gyón megközelíti a természetes kemény­kőzeteket, mint gránitot, szienitet, labra­dort, stb. s ennek folytán teljesen helyet­tesítheti a rendszerint Svédországból be­hozott természetes kieménykőzeteket. Az ezen követelményeknek megfelelő 40 mesterséges: keményközetet, mely tim­íöldcementből és ásványi szemcsékből áll, lényegileg az jellemzi, hogy felületét túl­nyomórészben keménykőszemcséknek a felület síkjában fekvő sík felületei alkot- 45. ják, mi mellett a timiföldcementtel lekö­tött keménykőszemcséfc célszerűen 10 mm.-nél kisebb átmérőjűek. Egy bevált foganatosítási alaknál a kötőanyag (tim­földcement) nem ér teljesen a, felületig és 50 időjárásálló, célszerűen színtartó és fé­nyezhető bevonattal van takarva. A keménykőzet-szemesék, pl. gránit, szienit, gabbro, diabasz, diorit, laibrador, stb. természetesen ugyanolyan sajátsa- 55. gúak, mint az a keménykőzet, amelyből származnak. Emellett sötét vagy fekete színűek és minden időjárásnak, sőt tö­mény savaknak is ellenállnak. Ezek al kő­zetek tükörüvegfényességre fényezhetőks 60' ezt a fényt állandóan megtartják. Legcél­szerűbben kőzúzókban készült, 10 mm-nél nem] nagyobb szemcséket használunk. A timföldcement tudvalevőleg nagyobb húzó- és nyomószilárdságú, mint a port-< 65 landcement s mellett igen jó kötőképes­ségű. Ez az utóbbi sajátsága teszi elsősor­ban lehetővé mesterséges köveknek kemény­kőzetszemcsékből való gyártását, mely a timföldcementet olyan erősen köti le és 70 biztosítja helyükön a szemcséket, hogy a megkeményedett műkövet éppen úgy le­het megmunkálni, mint a természetes ke­ménykőzetet. Ha portlandcementet hasz­nálnánk kötőanyag gyanánt, a szemcsék a 75 keménykőzet megmunkálásával azonosan végzett kőfaragói vagy gépi megmunká­láskor kipattognának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom